• A D-vitamin az utóbbi 1-2 évtized sláger étrend-kiegészítője lett. 
• A D-vitamin és a K-vitamin egyaránt szerepet játszik a kalcium-anyagcserében.
• Egyes kutatási adatok arra utalnak, hogy a túl magas D-vitamin-szint érbetegségeket okozhat, ha a szervezet K-vitamin szintje eközben alacsony.

A D-vitamin a 21. század C-vitaminja. Amennyire mindenhatónak gondoltuk (és ma is nagyon hasznosnak tartjuk) a Szent-Györgyi Albert által felfedezett vitamint, éppen annyira lett sztár a kétezer-tízes és kétezer-húszas években a D-vitamin. Szedjük csontjaink, bőrünk, látásunk egészségéért és anyagcsere-folyamataink stabilizálásáért. Csakhogy

egyes kutatási eredmények arra utalnak, hogy úgy, ahogy eddig alkalmaztuk, akár káros is lehet.

Ezek a tanulmányok azt állítják, hogy a D-vitamin K-vitamin nélkül szedve érelmeszesedéshez, ezzel pedig a szív és érrendszeri betegségek nagyobb kockázatához vezethet.

Vajon mi az igazság? Kezdjük az alapoktól!

Mit tudunk a D- és K-vitaminról?

A D-vitamin és a K-vitamin esszenciális tápanyagok. Olyan zsírban oldódó vitaminok, melyek általában a magas zsírtartalmú élelmiszerekben vannak jelen a legnagyobb mennyiségben, és a véráramba való felszívódásuk fokozódik, ha zsírral együtt fogyasztjuk őket.

A gyakran „napfény-vitaminnak” is nevezett D-vitamin bőségesen megtalálható a zsírosabb halakban és a halolajban, de a bőr is termeli, amikor napfénynek van kitéve. A D-vitamin egyik elsődleges funkciója a kalcium felszívódásának elősegítése és a vér megfelelő kalciumszintjének fenntartása. A D-vitamin hiánya emellett csontvesztést is okozhat.

A K-vitamin megtalálható a leveles zöldekben, a hüvelyesekben és zöldségekben, valamint néhány magasabb zsírtartalmú állati eredetű élelmiszerben, például a tojássárgájában, a májban és a sajtban. K-vitamin szükséges a megfelelő véralvadáshoz (a babák születésükkor alacsony K-vitamin-szinttel rendelkeznek, a véralvadási rendszer náluk még fejletlen, így úgynevezett újszülöttkori vérzékenység alakulhat ki, ha nem kapnak K-vitamin pótlást), és elősegíti a kalcium felhalmozódását a csontokban és a fogakban is.

Nem mindegy mit hogyan veszünk be. (Fotó: Getty Images)

A kalcium anyagcseréjében a D- és a K-vitamin egyaránt szerepet játszik.

Káros a D-vitamin K-vitamin nélkül?

Az utóbbi évek kutatási adatait elemezve felmerült, hogy a magas D-vitamin-bevitel esetleg elősegítheti az erek elmeszesedését és a szívbetegségeket azoknál, akiknek alacsony a K-vitamin-szintje. Több bizonyíték van, ami részben alátámasztja ezt az elképzelést:

A D-vitamin-túladagolás hiperkalcémiát okoz, egy olyan állapotot, amelyben kórosan megemelkedik a vér kalciumszintje, és ami székrekedést, hányingert, hasfájást okozhat. A hiperkalcémia hosszabb távon az erek meszesedéséhez is vezethet, mert a kalcium- és foszforszint olyan magasra emelkedik, hogy elkezd felhalmozódni az erek belső felén. A szakértők szerint az érelmeszesedés a szívbetegségek egyik fő kiváltó oka.

Egyes tanulmányok az alacsony K-vitamin-szintet az érelmeszesedés fokozott kockázatával hozták összefüggésbe és azt is kimutatták, hogy a nagy dózisú K-vitamin-kiegészítők egyes esetekben megakadályozhatják az érelmeszesedés kialakulását. Korábban egy (patkányokon végzett) állatkísérlet kimutatta, hogy a nagy dózisú K2-vitamin-kiegészítés megakadályozta az érelmeszesedés kialakulását. Egy idősebb embereken végzett kontrollált vizsgálat pedig azt igazolta, hogy a napi 500 mcg (mikrogramm) K1-vitamin három éven át történő pótlása 6%-kal lassította az érelmeszesedés kialakulását. Egy harmadik vizsgálat pedig azt mutatta, hogy

a magas K-vitamin-bevitel csökkentheti a szívbetegségek kockázatát,

ugyanis azoknál az embereknél, akik nagy mennyiségű K2-vitaminhoz jutottak az étrendjükből, csökkent az érelmeszesedés és a szívbetegségek kockázata.

Hagyjuk el a D-vitamint? 

Egyelőre annyit lehet tudni, hogy míg a D-vitamin nagy dózisban érelmeszesedést okozhat, addig a K-vitamin segíthet megelőzni azt. Ugyanakkor még sok a tisztázandó kérdés. Míg a D-vitamin rendkívül magas dózisai valóban veszélyesen magas kalciumszinthez és az erek meszesedéséhez vezethetnek, az még mindig nem világos, hogy a D-vitamin alacsonyabb dózisai hosszú távon károsak-e. És az is tény, hogy a népességre világszerte inkább az alacsony D-vitamin-szint jellemző.

Egyelőre nincs erős bizonyíték arra, hogy a mérsékelt mennyiségű D-vitamin káros lenne a megfelelő K-vitamin-bevitel nélkül. A témában további kutatások vannak folyamatban, így hamarosan árnyaltabb lehet a kép.

Szedjünk K-vitamint mellé? 

Jelenleg ebben sincs még teljes egyetértés, ezért szakértők inkább azt javasolják, hogy első körben igyekezzünk élelmiszereinkből bevinni a K-vitaminokat. A K-vitamin sokféle formában létezik, hagyományosan két nagy csoportjáról esik szó. A K1-vitamin (filokinon) a K-vitamin legelterjedtebb formája. Növényekben található meg, különösen az olyan zöld levelesekben, mint a kelkáposzta vagy a spenót.

A K2-vitamin (menakinon) sokkal ritkábban fordul elő és főként állati eredetű, illetve fermentált élelmiszerekben, például a kimchiben, misóban, nattóban található meg. A jelenlegi étrendi ajánlások nem tesznek különbséget a K1- és K2-vitamin között, a felnőtt korosztály számára a megfelelő bevitel nők esetében 90 mcg (mikrogramm), férfiak esetében 120 mcg (mikrogramm). Ezt 1-2 tojássárgája fedezi, ami ráadásul D-vitamint is tartalmaz.

Ha a fentebb felsorolt élelmiszerek közül néhányat be tudsz illeszteni az étrendebe, biztosan jót teszel a szervezetednek. Mivel a K-vitamin zsírban oldódik, zsírral együtt fogyasztva a legjobb a felszívódása, erre mindenképpen érdemes tekintettel lenni. Például érdemes valamilyen olajjal együtt fogyasztani a leveles zöldeket, vagy a vajas kenyered mellé bevenni az étrend-kiegészítődet.

Szerencsére sok K2-vitaminban gazdag élelmiszer zsírban is gazdag, így a sajt, a tojássárgája és a húsok a legjobb formában tartalmazzák ezt a vitamint. Fontos azonban, hogy ne kezdj K-vitamin-kiegészítésébe orvosoddal való egyeztetés nélkül, mert ez a vitamin kölcsönhatásba léphet bizonyos gyógyszerekkel.

Összefoglalva

A tudósok még mindig vizsgálják a D- és K-vitaminok funkcióit. Még nem értik teljesen, hogyan hatnak egymásra, de jelenleg is több, a témába vágó kutatás folyik. Egyértelmű, hogy a K-vitamin jótékony hatással van a szívre és a csontokra, de az nem világos, hogy a nagy dózisú D-vitamin-kiegészítők károsak-e, ha alacsony a K-vitamin-szint.

A legjobb, amit tehetünk, ha kiegyensúlyozott étrenddel mind D-vitaminból, mind K-vitaminból megfelelő mennyiséget viszünk be. Mindkettő fontos.

Úgy tűnik, az sem mindegy, mikor vesszük be a vitaminokat. Korábbi cikkünkben erről írtunk részletesen. 

Kiemelt kép: Getty Images