karomkodas boldogsag

Ha kinyújtod a középső ujjad, tényleg boldogabb leszel

A magyar nyelv igazán gazdag tárháza a különféle szitokszavaknak, káromkodásoknak. Míg angol nyelven nagyjából három-négy szót ismételgethetnek csak, addig mi olyan sokféle betegséget, átkot, kínt kívánhatunk a másiknak, hogy egy nap sem elég hosszú a felsorolásukhoz. Az érdekes az, hogy ettől még boldogabbá is válunk.

Változóban van az is, mennyire fogadjuk el a hétköznapi beszédben a szitokszavakat. A mai negyvenes korosztálynak az iskolában még a hülye szót sem volt szabad kimondania. A mostani iskolások már angol és magyar káromkodások keveréknyelvén beszélnek, és a tanárok száján is kicsúzik egy-egy oda nem illő kifejezés.

A káromkodás (ami eredetileg kizárólag az istenek, felsőbb hatalmasságok szidalmazását jelentette, lásd az istenkáromlás szavunkat) elfogadottsága egyre nő, és bár biztosan akadnak jópáran olyanok, akik visszasírják a szép, tiszta, illedelmes beszédet, felgyorsult világunk mellett emberi természetünk is szinte megköveteli a szitkozódást.

Az ok nem csupán a gőz kieresztése.

Kutatások szerint a káromkodás és az akár obszcén mutogatás csökkenti a fájdalomérzetet és növeli az endorfinszintet. A vizsgálatban a michigani Kalamazoo College 111 diákja vett részt, akiknek atlagéletkora 19 év volt. Kezüket jeges vízbe merítették, addig kellett ott tartaniuk, amíg csak bírták, közben pedig mérték a fájdalomérzékelésüket. A vizsgálat nyelvi részében arra kérték őket, hogy mondjanak ki szavakat, semleges jelentésűket és káromkodásokat egyaránt. Ugyanígy felmutathatták a középső ujjukat vagy épp a mutatóujjukat is, ami ugye nem minősül trágárságnak.

Csupa pozitív dolog kötődik a káromkodáshoz

Az eredmények azt mutatták, hogy a tabunak minősített szavak és gesztusok alkalmazása elviselhetőbbé tette a fájdalmat, a káromkodó tesztalanyok mérhetően tovább bírták a jeges vizet. Egy másik kutatásból az is kiderült, hogy a szitkozódás javítja a sportteljesítményt is, egyfajta legális doppingszerként funkcionál.

Pszichológusok azt is kiderítették, hogy azok, akik gyakran káromkodnak, őszintébb emberek, kevésbé hajlamosak a hazugságra és a csalásra. Emellett a csúnya szavak használata erősítheti a csoportkohéziót. Az sem igaz, hogy aki szentségel, annak alacsony az intelligenciaszintje: minél többféle káromkodást ismerünk, annál gazdagabb a szókincsünk.

karomkodas boldogsag

A káromkodás vagy a mutogatás boldogabbá és nyugodtabbá tesz (Fotó: Getty Images)

Hogy okoz a szitkozódás boldogságot?

Na de mi a tudományos magyarázat erre? Az, hogy a káromkodással kiengedjük magunkból a feszültséget, ez pedig létfontosságú akár a fájdalom elviselésében, akár a stressz kezelésében. A káromkodás igazán ősi megkönnyebbüléssel jár, ami még csak agyunk beszédközpontjához sem feltétlenül csatlakozik.

Erre a legjobb példát a 19. százasban élt Phineas Gage szolgáltatta, akinek megsérült a homloklebenye, s emiatt jó ideig gondjai voltak a beszéddel, káromkodni viszont folyékonyan és hosszan tudott. Más betegekről is tudunk, akik a beszédközpontjuk komoly sérülése ellenére voltak képesek szitkozódni.

A legsúlyosabb káromkodások

No de miért és mióta káromkodunk egyáltalán? Valószínűleg azóta, hogy tudunk beszélni. Az viszont nem mindegy, kinek a mijének kívánunk rosszat. Az emberiség korai szakaszában még jelen volt a mágikus gondolkodás, azaz őszintén hittek a kimondott szó erejében.

Ezért is találunk már a korai vallásokban is szabályokat arra, hogy istent, annak anyját, a szellemeket káromolni nem szabad. Féltek ugyanis, hogy azok megsértődnek, és valami iszonyú természeti csapással állnak bosszút. Ugyanígy tiltott terület volt valakinek az anyjának, apjának halálát, betegségét kívánni.

Mit illik?

Nem így az ellenségét: Az első ismert magyar káromkodásban a németek édesanyjáról teszünk igen illetlen kijelentéseket, és Petőfi is ugyanezt fejtegeti a Mit nem beszél az a német című versében (amennyiben az  irodalom és a káromkodás viszonyát kutatnánk, olvassuk Shakespeare IV. Henrikjét, illetve jó sok Csokonai Vitéz Mihályt, Esterházy Pétert).

Napjainkban sem illik a másik családjára átkot szórni, inkább a szexhez, testrészekhez, az ürítéshez köthető szavakkal dobálózunk, vagy azzal finomítunk a káromkodást, hogy nem az illetőnek címezzük (te csinálj valamit), hanem általánosságban beszélünk. A különböző istenségek emlegetése pedig elvesztette valódi tartalmát, egészen nyugodtan átkozzuk meg őket, amióta rájöttünk, hogy a kimondott szó nem varázsszer, és amióta a vallás nem szerves része az életünknek.

És ha már a tabuknál tartunk: íme 7 gusztustalan dolog, amit mindenki elkövet néha, max. nem beszélünk róla…

Kiemelt kép: Getty Images