Mindenkivel előfordult már, hogy megbotlott a saját lábában, esetleg el is esett az utcán. (Tegyük fel, hogy nem sérültünk meg súlyosan.) Mi történik ilyenkor? Miközben méltóságunkat visszaszerezve próbálunk feltápászkodni a járdáról, lopva körbetekintünk, hogy ki lehetett szemtanúja a nyilvános bukfencnek – és többnyire vagy elsüllyedünk szégyenünkben, vagy nevetünk egyet az ügyetlenségen.

Ebben az esetben tehát (legalább) kétféle ember létezik. Az egyik könnyebben tud nevetni a baklövésein, a másik pedig túlságosan is komolyan veszi, ha hibázik. A tévedéseket persze nem érdemes félvállról venni, és jó, ha okulni is képesek vagyunk belőlük. A tudomány szerint azonban azok járnak jobban, akik képesek felismerni, hogy bizonyos helyzetekben a humor az egyetlen megoldás.

A pszichológia jelenlegi értelmezése szerint az önirónia – ha jól használjuk – nem egyenlő az önbecsmérléssel és az önváddal. Ami különösen megnyugtató, tekintve, hogy a régebbi tanulmányok olyan negatív állapotokkal is összefüggésbe hozták, mint az önbizalomhiány és a szorongás. Szerencsére ma már a tudomány is tisztábban látja az önirónia értékét:

szakemberek úgy tartják, hogy az önironikus humorra való hajlam inkább utal nagyobb érzelmi jól(l)étre, mint belső bizonytalanságra.

Tehát néha kifejezetten egészséges dolog is lehet a megpróbáltatásainkból tréfát űzni!

A nevetés az élet sója

Egy 2011-es tanulmány azt vizsgálta, hogyan reagálnak a vizsgálatban résztvevő pszichológushallgatók a róluk titokban készült – szándékosan rosszul sikerült – képekre. Azok, akik a leggyakrabban nevettek saját magukon, kevésbé voltak hajlamosak szorongásra. A tanulmány szerzője, Ursula Beermann, az Innsbrucki Egyetem Pszichológiai Intézetének adjunktusa szerint, ha nem vesszük minden helyzetben véresen komolyan magunkat, azt is jelentheti, hogy elfogadjuk:

„nem mi vagyunk a világ közepe.”

Azok, akik nevetni tudnak önmagukon, arra is képesek, hogy kívülről szemléljék a múltban elkövetett hibáikat, ami számos módon kapcsolódhat a jóléthez és a mentális egészséghez.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a pszichológusok és kutatók szerint minden a kontextustól függ – pontosabban attól, hogy mikor és milyen helyzetekben használjuk a humort. Önmagunk kinevetése nagyszerű módja a kellemetlen beszélgetések elterelésének, és segíthet abban, hogy jobban kapcsolódjunk egymáshoz, ugyanakkor minden azon múlik, elég magas-e az önértékelésünk ahhoz, hogy ellensúlyozzuk az öniróniából származó lehetséges kockázatokat.

Az önirónia 4 jótékony hatása

Szóval az öniróniát, önmagunk kinevetését inkább megküzdési mechanizmusként, nem pedig bizonytalanságaink elrejtéseként érdemes bevetnünk. Mutatjuk is, hogyan javíthatja a jól időzített humor a testi-lelki egészséget!

1. A nevetés jót tesz a szívnek

Dr. Beermann szerint azok az emberek, akik képesek nevetni önmagukon, kevésbé aggodalmaskodók. Azok pedig, akik kevesebbet aggódnak feleslegesen, a krónikus stressz tüneteit is könnyebben kivédhetik, ami egyébként számos érzelmi és testi problémával – többek között a fejfájással, szívbetegségekkel, emésztési problémákkal, szorongással és depresszióval – is összefüggésbe hozható.

A baltimore-i University of Maryland Medical Center tanulmánya például kimutatta, hogy az aktív nevetés védelmet nyújthat a szívroham ellen, de más szívbetegségek kockázatát is csökkentheti. A kutatók úgy találták, hogy a szívbetegségben szenvedő emberek 40%-kal kisebb valószínűséggel nevettek különböző helyzetekben, mint az azonos korú, szívbetegségben nem szenvedő, önmagukat kevésbé komolyan vevő társaik. A derű tehát tényleg meghosszabbíthatja az élettartamot!

2. Az önirónia segít átkeretezni a problémákat

Engedjük meg magunknak, hogy akkor is nevetünk, ha stresszesek vagyunk! Ha tudatosan figyelünk a stresszel kapcsolatos megküzdéseinkre, a munkahelyünkön például dönthetünk úgy, hogy humorosabb megvilágításba helyezünk egy-egy általunk elkövetett bakit, és inkább viccelődünk magunkban a helyzeten, mintsem összeomlanánk miatta.

Mérjük fel, hogy feloldható-e a helyzet némi öniróniával! Ha igen, ne féljünk élni vele, hiszen a legtöbb baki nem is olyan súlyos, mint amilyennek képzeljük! Ez persze nem egyenlő azzal, hogy szőnyeg alá söpörjük a problémákat. De szakemberek szerint csökkentheti a stresszt, és mindenképp segíthet áthidalhatóvá tenni, illetve felülírni a kellemetlen kihívásokat, ha képesek vagyunk nevetni egy helyzeten.

3. Minél többet nevetünk, annál jobban emlékezünk 

A Loma Linda Egyetem kutatói is megállapították már, hogy a kor előrehaladtával egyre nehezebb új információkat elraktároznunk az agyunkban, valamint hogy a szorongással összefüggésben álló kortizol stresszhormon szintje az emlékezőképességre is hatással van.

A vizsgálatban 20 egészséges, 60-as és 70-es éveiben járó felnőtt stressz-szintjét és rövid távú memóriáját vizsgálták. Az első memóriateszt után a kutatók arra kérték a kontrollcsoportot, hogy okoseszközök nélkül, csendben üljenek, míg a másik csoport tagjai vicces videókat nézhettek a neten. A 20 perces teszt után újabb memóriavizsgálat következett, majd a tudósok a résztvevők korzitol-szintjét is megmértek. 

Nevetni ér! (Fotó: Getty Images)

A „humoros csoport” résztvevőinek szervezetében alacsonyabb volt a stresszhormon szintje, és a második memóriateszten is jobban teljesítettek. Lee Berk professzor, a tanulmány társszerzője úgy véli, hogy a humor és a szórakozás olyan neurokémiai változásokat indíthat el az agyban, amelyek a memóriát és az emlékezőképességet is erősítik.

4. A nevetés rugalmasabbá tesz

A Harvard Egyetem kutatói szerint a stressz olyan vegyi anyagokat termel, amelyek gyulladást idézhetnek elő a szervezetben. A krónikus gyulladás pedig számos komoly betegség – például cukorbetegség, demencia, depresszió, rákos elváltozások, szív- és érrendszeri betegségek – előfutára lehet. A vidámságra törekvő ember viszont ellenállóbb a negatív eseményekkel és a stressz következményeivel szemben, így

jóllétünk érdekében, ahogyan a sportolásra és az egészséges étkezésre, úgy a szórakozásra, mókára és viccelődésre is érdemes (tudatos) időt fordítanunk.

Számos tanulmány kimutatta, hogy a nevetésből származó pozitív érzelmek révén rugalmasabbak, kreatívabbak és hatékonyabbak lehetünk a problémamegoldásban. Találjuk hát meg, hogy mi kapcsol ki bennünket igazán, és keressünk alkalmat a nevetésre!

És ne feledjük: ha tudunk nevetni saját baklövéseinken, elnézőbbek lehetünk magunkkal és másokkal szemben, így pedig a világ tökéletlenségét is könnyebb elfogadnunk. Az önirónia segít, hogy továbblépjünk a múltban elkövetett hibákon, de csak akkor hatékony igazán, ha a körülöttünk élőkre is ugyanilyen megértéssel tekintünk!

Figyelem, nem minden számít viccesnek, ami megnevettet! Kattints a linkre, és mutatjuk is, hogy mennyi mindent árul el személyiségünkről a „rossz humorérzék”!

Kiemelt kép: Getty Images