Akkor beszélhetünk stroke-ról, azaz agyi érkatasztrófáról, amikor az agy egy bizonyos részének vérellátása megszakad vagy jelentősen csökken, ennek következtében pedig a szövetek nem kapják meg a normál működésükhöz szükséges oxigént és tápanyagot.

Az eredmény az agy szóban forgó területeinek átmeneti vagy rosszabb esetben végleges funkciókárosodása, mely mögött az esetek többségében valamilyen érszűkület vagy vérrög áll, ami elzárja a szükséges vér- és tápanyagellátást.

A stroke a legtöbb országban a daganatos megbetegedések, a szív- és érrendszeri problémák után a harmadik leggyakoribb halálozási ok,

ami gyakorlatilag bármely életkorban előfordulhat, bár főként a 45 év felettiek körében válik gyakorivá. Kétféle típusának – az iszkémiás és a vérzéses stroke-nak – hasonlóak lehetnek a tünetei. Ezek közé tartozik a féloldali látásvesztés, a beszédzavar, a végtagok féloldali elgyengülése, az arc, a szem és a száj izmainak elernyedése.

Továbbá a féloldali zsibbadás vagy érzéketlenség, a kettőslátás, a nyelés- és egyensúlyzavar, a szédülés és a zavartság, sőt, súlyosabb esetben akár eszméletvesztés és halál is bekövetkezhet, ezért nagyon fontos, nem csupán a tünetek, de a stroke előjeleinek korai felismerése is. 

Vannak jelek, melyek előre figyelmeztetnek

Szánjunk kellő figyelmet a hirtelen jelentkező, féloldali végtaggyengeségre, a zsibbadt izmokra, a beszéddel és hangképzéssel kapcsolatban fellépő zavarokra, a szavak formálásának nehézségére. De ne bagatellizáljuk el a látászavarokat sem, például a kettős látás vagy a látótér kiesése, a részleges látásvesztés gyakori előjel lehet, ahogy az egyensúlyi problémák, a koordinációs zavarok, a memória és a térérzékelés nehézségei szintén stroke-ra utalhatnak.

Azon túl, hogy figyelünk a kezdődő panaszokra, az egészséges életmódra és a rendszeres szűrésekre is hangsúlyt kell fektetnünk, ha meg szeretnénk előzni a nagyobb baj bekövetkeztét.

A legjellemzőbb rizikófaktorok a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szívbetegségek, a magas vérzsírszint, az érelmeszesedés,

a cigarettázás, a túlzott alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód, de a stressz is növelheti az agyi érkatasztrófa kockázatát.

A stroke megelőzése tehát a rizikótényezők csökkentésében rejlik, ha pedig már kialakult valamilyen hajlamosító betegségünk, annak mielőbbi kezelése az elsődleges cél. A felsorolt tüneteket azonban nem kizárólag stroke okozhatja. Az agy más betegségei – de annál jelentéktelenebb dolgok is – hasonló tüneteket produkálhatnak, ezért fontos, hogy az alábbi könnyen összetéveszthető jelek esetén is tegyük meg a szükséges óvintézkedéseket, hogy még időben megkapjuk a szakszerű és pontos diagnózist. 

A stroke-nak több furcsa jele is lehet (Fotó: Canva)

1. A kettős látás nem csak a fáradtság jele

Mint azt fentebb említettük, az akár mindkét szemet érintő látászavar, különösen a kettős látás vagy a részleges látásvesztés mind az agyi érkatasztrófa jellegzetes tünetei, mégis gyakran indokoljuk fáradtsággal, túl sok képernyőidővel vagy csak egyszerűen életkorunk számlájára írjuk.

Az elzáródott ér csökkentheti a szembe jutó oxigén mennyiségét, ami látásproblémákat okoz, ráadásul előfordulhat, hogy ezt nem kísérik a stroke egyéb felismerhető tünetei, ezért még nehezebb beazonosítani a kiváltó okot. 

2. Zsibbadt kar? Nem biztos, hogy elaludtad!

Az esetek többségében zsibbadó vagy érzéketlenné váló végtagjainkra sem úgy gondolunk, mint a stroke megmutatkozó tüneteire. Miután felébredtünk a pihenésből, és karunkban, lábunkban zsibbadást érzékelünk, könnyen azt feltételezhetjük, hogy egyszerűen elfeküdtük testrészeinket.

Ha viszont hirtelen észleljük ugyanezeket, és a panasz nem múlik el néhány percen belül, akkor a szakértők szerint jobb, ha azonnal cselekszünk, a csökkent véráramlás ugyanis okozhat zsibbadást és/vagy gyengeséget a test egyik oldalán és a végtagokban. 

3. A beszédzavarra is figyelni kell

Bizonyos gyógyászati készítmények, így a fájdalomcsillapítók okozhatnak beszédproblémákat, az esetek többségében pedig mi magunk is a gyógyszereknek tulajdonítjuk vagy a fáradtságra fogjuk a zavaros szóhasználatot. Ám ha ez nem rendszeresen tapasztalt mellékhatás, akkor élhetünk a gyanúval, hogy stroke áll a tünet hátterében.

Ugyanígy a megfelelő szavak megformálása, a gondolatmenet gyakori elvesztése vagy a ködös memória is akut agyi érkatasztrófát jelezhet, de további csendes jelek lehetnek még az egyéb kognitív hiányosságok (például a másik beszédének megértése) és az arc aszimmetriája is. 

4. Nem szabad félvállról venni az egyensúlyproblémákat

Az olyan jelentéktelennek tűnő panaszokra, mint például a szédülés vagy az egyensúlyproblémák, hajlamosak vagyunk legyinteni, főleg, ha korábban még alkoholt is fogyasztottunk. Azonban ha abban az esetben is nehézségeket tapasztalunk egyensúlyunk megtartásában, amikor egyébként semmi okunk rá, akkor lehet, hogy stroke miatt csökkent agyunk normál vérellátása.

Amennyiben hirtelen, perceken át nem múló szédülést tapasztalunk, botladozni kezdünk és képtelenek vagyunk egyenesen járni, akkor jobb, ha nem várjuk meg, hogy mindez elmúljon, hanem azonnal orvosi segítséget hívunk.

5. Talán nem pusztán migrénről van szó

A fejfájás a másik legjellemzőbb tünet, melyre rengeteg indokot fel lehet hozni a táplálkozástól kezdve a stresszen át az alvászavarokig, de az időjárást is gyakran okoljuk, amikor hirtelen ránk tör a migrén. Ha azonban nem vagyunk rá hajlamosak, ráadásul a panasz rendszeresen auralátással együtt jelentkezik, akkor bizonyítottan nő a stroke kockázata, sőt, akár még agyvérzés is lehet a háttérben, mivel nagyon hasonlóak lehetnek a neurológiai tünetek. 

Jegyezd meg az úgynevezett FAST-szabályt, hogy minél hamarabb felismerd a stroke tüneteit. Cikkünkben megmutatjuk, hogyan kell alkalmazni és mikor kell hívni a mentőket. 

Kiemelt kép: Getty Images