• Teljesen természetes, hogy bizonyos társadalmi helyzetekben kényelmetlenül érezzük magunkat.
• Tévedés azt gondolni, hogy a fóbia csak valamilyen trauma következménye lehet.
• A szkopofóbia nem összekeverendő a paranoiával.

Állsz a teremben, és úgy érzed, mindenki téged bámul. Csak úgy perzselnek a fürkésző tekintetek, ezért elkezdesz körbenézni, hogy vajon más is kap-e ebből a kitüntetett figyelemből. Legnagyobb megdöbbenésedre valóban te vagy az érdekesség a társaságban. Azon tűnődsz, van-e rajtad valami fura dolog, de nem látsz semmit. A többiek viszont kitartóan bámulnak. Ez a rémálomnak tűnő helyzet valaki számára egy átlagos szerda délután.

A szkopofóbia a mások tekintetétől való páni félelem. Intenzitása egyénenként változó, van, aki csak akkor retteg, ha egy idegen hosszan bámulja, míg mások attól is félnek, ha egy barátjukkal szemkontaktust teremtenek.

Az érintettek számára bármilyen nyilvános cselekvés problémát okozhat; minden olyan alkalom, mikor esély van rá, hogy mások meglássák őket.

Ilyen lehet egy zoom értekezlet vagy akár egy online nyelvi kurzus is.

Egy kis pánik természetes

Természetes, hogy idegesnek érezzük magunkat, ha például nyilvánosan beszédet kell tartanunk, még ha csak három ember hallja is. Szintén normális, hogy kényelmetlennek tartjuk, ha valaki szokatlanul hosszan bámul ránk – és nem azért, mert flörtölni akar. Kiélezett helyzetben a szorongás is helyénvaló. A szkopofóbia azonban sokkal komolyabb zavart jelent.

A nyilvánosság előtt szereplés páni félelmet okozhat (Fotó: Getty Images)

Az ilyen fóbiában szenvedők úgy érezhetik, hogy mások kegyetlenül fürkészik őket, ami rémületet, iszonyt kelthet bennük. A szkopofóbiás ezért kerüli a szemkontaktust, és mivel attól fél, hogy kigúnyolják vagy megalázzák, arra törekszik, hogy elmeneküljön mindenféle nyilvános helyszínről.

Gyakorta, bár nem mindig, más szociális fóbiákkal is társul ez az állapot, kezelés nélkül pedig a félelem akár súlyosbodhat is.

Önmagában a szkopofóbia nem tekinthető hivatalos mentális kórképnek, de a speciális fóbiák, így a szociális szorongásos zavar diagnosztikai kritériumainak megfelel.

Mi állhat a szkopofóbia hátterében?

Nehéz egyértelmű választ adni arra, hogy mikor találkoztak először ezzel a fóbiával. Egyes kutatások szerint a szkopofóbia egy ősi félelem, ami vélhetően az emberi szégyennel egyidős. Mindig voltak ugyanis olyan emberek, akikben erőteljesebben munkálkodott a szégyenérzet, mint másokban. De mégis milyen okok húzódhatnak a szkopofóbia kialakulásának hátterében?

1. Genetika

Kutatások kimutatták, hogy genetikai tényezők hajlamosítanak egy-egy mentális állapot kialakulására. Akinek például valamelyik közeli családtagja szorongásos zavarral küzd, jó eséllyel maga is szorongóvá válik majd.

2. Trauma

A különféle fóbiák, így a szkopofóbia hátterében is az esetek nagy részében valamilyen trauma áll. A múltbeli rossz tapasztalat következtében krónikus félelem alakulhat ki az egyénben, ezzel próbálja ugyanis felkészíteni magát az esetleges újabb lelki sérülésre. Akit egyszer kutyatámadás ér vagy beszorul a liftbe, az ezt a tapasztalatot egy életre megjegyzi. Ugyanígy, aki félelmet él át társas helyzetben, abban minden következő alkalommal aktiválódni fog ez az érzés – de nem mindegy, hogy milyen mértékben.

3. Megfigyeléses tanulás

Tévhit azonban, hogy fóbia csak traumából alakulhat ki – mint bármi mást, a félelmet is el lehet tanulni ugyanis. Elég egy szorongó szülő, hogy a gyerek felvegye az adott magatartás jellemzőit. A szkopofóbia esetén vegyünk például egy nyugtalankodó szülőt, aki amiatt aggódik, hogyan látják őt mások, és aki emiatt rendszeresen figyelmezteti a gyerekét a többiek előtt történő cselekvés következményeire…

4. Más zavarok is hajlamosíthatnak rá

A szkopofóbia speciális fóbia, de egyes betegségek súlyosbíthatják a tüneteit, ha például az adott beteg attól tart, hogy egy esetlegesen bekövetkező roham vagy epizód miatt bámulni fogják. Ennek értelmében például az epilepszia, a Tourette-szindróma és bizonyos mozgászavarok növelhetik a szkopofóbia kockázatát.

Nem egyenértékű ezzel a mentális zavarral azonban a paranoia, amely a másokkal szembeni kóros és irracionális félelmet, bizalmatlanságot jelenti.

A paranoia nem számít önálló kórképnek, hanem más mentális betegségek – például paranoid személyiségzavar, skizofrénia – tünetei közé tartozik.

Milyen tünetekkel jár a szkopofóbia?

Az alábbi fiziológiai és pszichés tünetek esetén gyanítható, hogy szkopofóbiával állunk szemben:

• kellemetlen érzés önt el, mikor mások ránk néznek
• túlzott aggodalom az elpirulás miatt
• félelem, hogy mások figyelnek
• stressz vagy szorongás érzése szemkontaktus miatt
• pánik, nyugtalanság
• koncentrációra való képtelenség
• megemelkedett pulzus, remegés, izzadás
• bőrpír, szájszárazság, izomfeszültség

Alapvető jellemzője ennek a fóbiának, hogy az egyén ki akar szabadulni a helyzetéből. Van, aki például szándékosan minimálisra csökkenti a társas interakcióit, csak hogy elkerülje a pánikreakciókat. Idővel annyira súlyosbodhat a beteg helyzete, hogy már szerettei társasága is szorongást kelt benne.

Hogyan kezelhető a szkopofóbia?

Mint más szorongásos zavarok, úgy szkopofóbia esetén is a kombinált kezelés, azaz a gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia együttes alkalmazása lehet célravezető. Utóbbi esetén szóba jöhet:

1. Kognitív viselkedésterápia

Széles körben alkalmazzák ezt a méltán népszerű pszichoterápiát, amely rendkívül hatásos a szorongásos zavarok oldására. A terápia során az egyén felismeri a kellemetlen érzések mögötti képzeteket, majd megpróbálja azokat olyan realisztikus gondolatokkal helyettesíteni, melyek csökkenthetik és megszüntethetik a tüneteket.

2. Expozíciós terápia

A szkopofóbia kezelése eredményes lehet expozíciós terápia alkalmazásával is, melynek során a beteget számára szélsőséges helyzetnek teszik ki, például valamilyen nyilvánosság előtt zajló tevékenységnek, hogy így csökkentsék a félelmét. A cél az, hogy az egyén új, egészségesebb képzeteket társítson az adott szituációhoz.

A terápia lehet az egyik megoldás a tünetek enyhítésére (Fotó: Getty Images)

Gyors megoldás természetesen szkopofóbia esetén sem létezik. Nagyon fontos azonban, hogy a tünetek alapján felismerjük ezt az állapotot, a tünetek súlyosbodása esetén ugyanis a depresszió és a magány ördögi spiráljába kerülhetünk.

Figyelem! Hivatalos diagnózist kizárólag szakember állíthat fel. Amennyiben a cikk alapján azt gyanítjuk, mi magunk vagy egy szerettünk szkopofóbiával küzd, kérjük egy profi szakvéleményét ezt illetően!

A szkopofóbia egyik jellegzetes tünete a szorongás – ami olykor akár hasznos is lehet.

Kiemelt kép: Getty Images