Ma már kétgyerekes anya a 45 éves Louise Brown, a világ első lombikbébije, akinek a születése világszenzáció volt, és az egyetlen remény azoknak a nőknek, akik nem tudtak természetes úton megtermékenyülni. Louise szülei már kilenc éve próbálkoztak, amikor úgy döntöttek, hogy kipróbálják az úttörő eljárást, a mesterséges megtermékenyítést.

A sikeres kezelést követően az embrió első napjait egy focilabda méretű edényben töltötte, melyet egy 37 fokos inkubátorba helyeztek megfigyelésre. Brown születése érthető módon bejárta a világsajtót, még egy filmes stáb is ott volt a kórházban, hogy így bizonyítsák: a kis Louise-t valóban nem a gólya hozta. Miközben mindenki álmélkodott a kicsattanó egészségű és hangú újszülött látványán, hamar felvetődött a morális kérdés: mi lesz így az emberiség jövőjével?

Ma már könnyebb az eljárás

Sok minden változott Brown születése óta, de az biztos, hogy a mesterséges megtermékenyítés (IVF) elterjedt kezeléssé vált. Az eljárás egyszerűsödött a kezdetekhez képest, és a sikerarány is jelentősen javult.

Korábban az in vitro fertilizáció lényegesen nagyobb igénybevételt követelt a nőktől, akiknek akár két-három hetet is fekvőbetegként kellett tölteniük a kórházban. Gyakran kellett vizeletmintát adniuk, akár az éjszaka közepén, hogy az orvosok ellenőrizni tudják a hormonszintjüket.

Ami a költségeket illeti, a lombikprogram meglehetősen drága mulatság, emiatt nagyon sokan nem is tudják bevállalni.

Igaz, ma már tudunk olyan biztosítótársaságról vagy munkaadóról, amelyek fedezik az eljárás költségeit.

Egyes óriáscégek (például techvállalatok, pénzügyi cégek) különböző családépítési csomagokkal, juttatásokkal támogatják dolgozóikat.

Mi is pontosan a mesterséges megtermékenyítés?

Az in vitro megtermékenyítés egy olyan orvosi eljárás, amelynek során egy nőnek már megtermékenyített petesejtet helyeznek be a méhébe, hogy teherbe essen. Akkor alkalmazzák, amikor természetes módon nem tud megtermékenyülni az anya. Az apától spermát, az anyától pedig petesejtet vesznek le, majd laboratóriumi körülmények között megtermékenyítik. A kezelések többségét a petefészek működésének gyógyszeres elfojtása előzi meg, majd következik a petefészek stimulációja.

Louise Brown, a világ első lombikbabája (Fotó: Chris Radburn/PA Images via Getty Images)

Ennek célja, hogy az eljárás végére 8-12 petesejt álljon rendelkezésre. A beavatkozás végén a megtermékenyült petesejtet vagy osztódó embriót visszajuttatják az anya szervezetébe. Miután az embrió az anyaméhben van, a terhesség a szokásos módon folytatódik. Az eljárás elvégezhető a pártól származó petesejt és sperma felhasználásával, vagy donoroktól származó petesejtekkel.

A mesterséges megtermékenyítés olykor különös jelenségeket produkál. 

Kik voltak az úttörő nők, akikről nem hallunk eleget?

Számos szakember kemény munkája és elszántsága kövezte ki az utat, hogy ez a reprodukciós eljárás sikeres legyen. Noha a világhírnevet és a Nobel-díjat egy brit tudós, Robert Edwards kapta (ő végezte el az első sikeres mesterséges megtermékenyítést), nem feledkezhetünk el azokról a zseniális nőkről sem, akik úttörő szerepet játszottak a technológia kidolgozásában és sikertörténetében. Az alábbiakban hármat emelünk ki közülük.

1. Miriam Menkin

Noha kezdetben eltanácsolták az orvosi egyetemtől azon egyszerű oknál fogva, hogy nő, Miriam Menkint semmi nem tartotta vissza attól, hogy tudományos karriert építsen. Az 1930-as évek végétől kezdett dolgozni John Rockkal, a Harvard egyetem nőgyógyászával, aki a méhen kívüli megtermékenyítést tanulmányozta.

Rock egy embriológus kollégával végezte el azokat a mérföldkőnek számító kutatásokat, melyek során meghatározták, hogy pontosan mikor alakul ki az embrió a fogantatás alatt. Labortechnikusa, Miriam Menkin nélkül azonban nem lett volna sikeres a munkája. Menkin feladata volt, hogy begyűjtse a levett petesejteket, majd megpróbálja megtermékenyíteni azokat. Hat évig próbálkozott, sikertelenül.

Végül 1944-ben egy véletlen elbóbiskolás meghozta a rég áhított eredményt.

Menkint azt az utasítást kapta, hogy a minta megtisztítása után várjon harminc percet. A friss anyuka azonban a kialvatlanság miatt elszundikált, és mire feleszmélt, egy óra is eltelt. Viszont lett egy megtermékenyített petesejtje.

Jean Purdy és Robert Edwards a laborban (Fotó: Central Press/Hulton Archive/Getty Images)

2. Jean Purdy

1968-ban két brit kutató, Robert Edwards és Patrick Steptoe laparoszkópos műtét segítségével kinyertek egy petesejtet, majd laboratóriumi körülmények között megtermékenyítették. Edwards kutatási asszisztensének, Purdynek kulcsfontosságú szerep jutott a folyamatban. Az ő felelőssége volt az emberió megtermékenyítése, ám sokáig nem jártak sikerrel.
A trió fáradozásainak köszönhetően tíz év múlva, 1978-ban született meg az első lombikbaba, Louise Brown. Purdy még megélte, hogy karrierje során többszáz gyermek fogant meg az eljárásnak köszönhetően, de sajnos fiatalon , nem sokkal 40- születésnapja előtt meghalt.

3. Georgeanna Jones

Az endokrinológus hozta létre az Egyesült Államok egyik legsikeresebb meddőségi klinikáját. Három évvel a brit siker után férjével közösen végezték el az első amerikai mesterséges megtermékenyítést, aminek köszönhetően 1981-ben megszületett Elizabeth Carr. Jóllehet, elképesztő igény mutatkozott a tengerentúlon is a lombikprogramra, a házaspárnak jelentős ellenszéllel is meg kellett birkóznia. A médiában komoly kritikákat kaptak amiatt, hogy klinikájuk célként tűzte ki az in vitro megtermékenyítést.

A Jones házaspár hasonló módszert alkalmazott, mint Edwards és Steptoe, újítás volt azonban, hogy a petetermelést serkentő gyógyszereket is használtak. Nem volt megállás, a klinikára özönlöttek az amerikai nők. 2005-ös haláláig a klinikán több, mint háromezer lombikbébi jött világra.

Ma is támadják a nőknek reményt adó kezelést

Hogy milyen ellenérzések vannak manapság is a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatban, jól jellemzi, hogy idén februárban az alabamai legfelsőbb bíróság kimondta:

a lefagyasztott embriók ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a gyermekek, és az orvosok, a kórházak felelősségre vonhatók a megsemmisítésükért.

A döntést követően több IVF-klinika is szüneteltette a kezeléseket, amíg az állami törvényhozók nem fogadták el a törvényjavaslatot, amely megvédi a lombikprogram szereplőit a perektől.

„Az eljáráson áteső férfiaknak és nőknek azt mondom, soha ne adják fel a reményt, az orvosoknak és embriológusoknak további jó munkát kívánok, és mindazoknak, akik részt vettek abban, hogy az in vitro megtermékenyítés idáig jusson, köszönöm mindazt, amit a babák millióiért tettek. Egyszer én voltam az egyetlen a világon. Most millióan vagyunk, és többé nem lehet minket figyelmen kívül hagyni” – írta Louise Brown még a negyvenedik születésnapján.

Arról, hogy miért választja annyi magyar páciens a külföldi lombikklinikákat, ebben a cikkünkben írtunk.

Kiemelt kép: Getty Images