Bárkivel előfordulhat az élete során, hogy úgy érzi, megakadt egy problémával, hogy nem tud tovább lépni, hogy a jelenlegi helyzete megakadályozza őt a kiteljesedésben, vagy akár a mindennapokban. Habár sokat beszélünk a mentális egészségről, a pszichoterápia még mindig egy félelmetes szónak tűnik, és sokan hajlamosak furán nézni valakire, ha bevallja, hogy ő bizony jár terápiába.
Rögtön arra gondolnak, hogy az illető „nem normális” – miközben egész felnőtt életüket annak tanulmányozásával töltik, hogy vajon mi is számíthat annak.
De olyanok is vannak, akik azt hiszik, a másik csak flancol, esetleg így akar haknizni a Freud-olvasmányaival. Legrosszabb esetben az is megfordul a fejükben, hogy a terápiába járó ember gyenge. Pedig valójában épp, hogy az ellenkezője igaz ennek.
A lelki felkészültségünk is különböző
Ahogy más a géntérképünk, az ujjlenyomatunk, a fájdalomküszöbünk vagy a bélflóránk, úgy a mentális egészségünk is teljesen egyedi vonásunk. Lelkileg is másképp vagyunk huzalozva, más az agyunk kémiája, eltérően reagálunk stresszhelyzetben, váratlan szituációban és traumát követően. Épp ezért nem lehet ráhúzni mindenkire ugyanazt a skatulyát.
Ahogy a fájdalomcsillapítók sem egyformán hatnak a szervezetünkre, úgy az egyes megküzdési stratégiák sem egyformán alkalmasak mindenkinek.
Van, aki úgy éli le az életét, hogy soha nem megy el pszichológushoz, aztán kiderül, hogy talán mégis inkább előnyére vált volna. Az azonban bizonyos, hogy egy ponton mind feltesszük magunknak a kérdést: lehet, hogy valamit én nem látok jól?
Vekerdy Tamás is gyakran ajánlotta jó szívvel, hogy szülők és gyerekek egyaránt kérjék pszichológus segítségét.
Pszichoterápia: Mire jó egyáltalán?
A nem, életkor, társadalmi státusz, érzelmi intelligencia mind meghatározó tényezők abban, hogy milyen problémával fordulunk szakemberhez. Gyakori tévhit, hogy idősebb korban már nincs szükség pszichológusra, hiszen az életkorral járó tapasztalat, a felszedett bölcsesség már elegendő útravalót nyújthat a nehézségekkel szemben. Csak épp a pszichoterápia nem erről szól.
Fotó: Getty Images
Az ember azonban soha nem lehet elég öreg ahhoz, hogy valakivel beszéljen arról, ami bántja, ami nyomasztja, ami nehéz érzéseket okoz neki. De számos példa bizonyítja azt is, hogy a kor nem lehet akadálya annak, hogy új hobbit, szerelmet, barátokat találjunk, vagy hogy fejlesszük önmagunkat. A világról és saját magunkról való tanulás folyamatos, ezért is fontos, hogy idősebb korban se hanyagoljuk el a mentális egészségünket.
Időkorban is képesek vagyunk a változásra
Idősebb korunkban olyan drámai változások történnek velünk, melyek életünk számos területét érintik. Megváltozik a külsőnk, átalakulnak a mindennapjaink, egy sor olyan problémával vagy hiánnyal kell szembesülnünk, ami korábban nem létezett. A csontsűrűség megváltozása és a szaporodó ráncok mellett a kapcsolatok átalakulásával vagy elhalásával is számolni kell, nem beszélve a nyugdíjas korral járó lelki kihívásokról.
Az egyéni hozzáállás megváltoztatására azonban minden életkorban van lehetőség, az idősebbeket ráadásul egyéb tényezők is támogatják ebben a folyamatban.
Egyrészt valóban segíthet nekik a már említett élettapasztalat és bölcsesség, másrészt jó eséllyel idejük is jobban engedi (ideális esetben pedig a pénztárcájuk is), hogy új hobbiba kezdjenek, vagy csak mélyebben elmerüljenek a már meglévőben. De kutatások nemrég azt is feltárták, hogy az idősebbek jobban teljesítenek a céljaik elérésében, valamint a fiataloknál nagyobb sikereket érnek el a pszichoterápiában.
4 időskori probléma, amiben segíthet a pszichoterápia
Számos területen adhat kapaszkodót a pszichoterápia – legyen szó érzelmekről vagy testi fájdalomról. Lássuk, mi minden kerülhet szóba egy terápiás ülésen!
1. Fizikai átalakulás
A pszichoterápia segíthet például szembenézni testünk változásaival – és elfogadni azokat. Akár az alvási szokások, a libidó vagy az izomtónus megváltozásáról van szó, különbözően reagálunk szervezetünk átalakulására. Mindez még annak is nehéz lehet, aki általánosan jó egészségnek örvend, és karban tartja magát.
Lehet és kell is beszélni ezekről a változásokról, a kezelés során ugyanis kiderülhet, hogy mi az, amin lehet valamelyest javítani, esetleg mi az, ami akár orvosi beavatkozást igényelhet. Nem utolsó sorban pedig megtudhatjuk, mi az, amit nyugodtan elfogadhatunk, hiszen nem számít kóros elváltozásnak vagy riasztó tünetnek. Egy jó terapeuta pedig abban is segít, hogy megbékéljünk mindezzel.
2. Nyugdíjaskor
Ahogy az idősek részvétele a pszichoterápiában, úgy az időskori nagy változások is alulreprezentáltak a közbeszédben. Holott a nyugdíjaskorba való átlépés épp olyan traumatikus lehet, mint amikor egy élsportoló visszavonul imádott sportjától.
Amikor nem csinálhatunk többé valamit, ami egykor meghatározó része volt a személyiségünknek, óriási vákuum keletkezik az életünkben.
Az aktív munkavállalás évtizedeinek végével természetes, hogy az ember hirtelen zavarodottnak érzi magát, elveszíti a referenciapontjait, és már nem látja tudását „relevánsnak”. A pszichoterápia segíthet abban, hogy az illető újradefiniálja a személyiségét, reflektáljon a változásokra, és megtalálja azokat a pilléreket, melyek ismét keretet adhatnak az életének.
3. Gyász
Minél idősebb az ember, annál többször tapasztalja meg a veszteséget, családtagok, barátok eltávozását, akár a válást, vagy a gyerekek, unokák kirepülését a családi fészekből. A pszichoterápia támogatást nyújthat a gyászfolyamatok során, és magyarázatot adhat a szokatlannak tűnő érzésekre.
4. Változó kapcsolatok
Az időskori magány továbbra is rémisztő jelenség, kiváltképp azért, mert egyre több kutatás igazolja az egészségre gyakorolt negatív hatásait. A pszichoterápia segíthet rendbe rakni az ezzel kapcsolatos gondolatokat, illetve támogathat az esetleges új ismeretségek megteremtésében. Hiszen a legfélelmetesebb helyzet se tűnik olyan rettenetesnek, ha nem egyedül kell szembenéznünk vele.
Fotó: Getty Images
Érdemes tehát idősebb korban is elkezdeni a terápiát, mert egy hozzáértő, empatikus terapeuta által újra kapcsolódhatunk a világhoz, másokhoz és elsősorban önmagunkhoz.
A magány testi, szellemi és lelki egészségünkre egyaránt káros hatással van. Ez ellen is segíthet a pszichoterápia.
Kiemelt kép: Getty Images
