• Ha tudatosan törekszünk némi rugalmasságra, az önbizalmunk is fejlődhet.
• Mutatunk 3 módszert, ami segíthet megugrani a hétköznapok akadályait.
• Ha nem félünk új nézőpontokat megközelíteni, nemcsak a munkában, de a magánéletben is sikeresebbek lehetünk.

A kelleténél stresszesebb vagy mostanában? Biztos, hogy némi pihenésre is szükséged van, ha azonban hosszú távon, tartósan is változtatnál, a rugalmas gondolkodás képessége lehet a kulcs – amit szerencsére könnyedén fejleszthetünk, ha van néhány használható ötlet a tarsolyunkban. 

A rugalmas gondolkodás, vagy más néven kognitív rugalmasság, a gondolkodás, illetve a személyes nézőpontok megváltoztatásának képessége valamilyen kihívást jelentő helyzetben – ami ráadásul a mentális állóképességgel és a problémamegoldás képességével is kéz a kézben jár. Vagyis

dióhéjban képesek vagyunk „dobozon kívül” gondolkodni, és több lehetőséget vagy megoldást mérlegelni egy-egy adott problémára.  

Mint azt sokszor tapasztaljuk, az élet tele van hullámvölgyekkel, és hiába az igyekezet, a kudarcok nem minden esetben kerülhetnek el bennünket – de gyorsabban regenerálódhatunk, ha képesek vagyunk tudatosan alkalmazkodni az embert próbáló helyzetekben.

Így vedd rugalmasabban az akadályokat!

E készségek csiszolásával az önbizalmunk is erősödhet, ami nélkülözhetetlen, ha hatékonyan szeretnénk kezelni a mindennapok kihívásait. Szerencsére vannak olyan jól bevált stratégiák, amelyek segíthetnek finomhangolni a gondolkodást stresszesebb időszakokban is, és amelyeket a hosszú távú személyes fejlődésünk is meghálál. Nézzünk meg ezek közül néhányat!

1. Alternatív nézőpontok

Gondold át, hogy milyen gondolkodási stílus jellemző rád bizonyos helyzetekben!

Például:

• Ha folyamatosan azon rágódsz, hogy mi sülhet el rosszul, vagy mit ronthatsz el egyik vagy másik helyzetben, érdemes a dologról olyan környezetedben élő emberrel beszélgetned, aki egészen más nézőpontot vall.
• Ha nem bízol magadban, képzeld el, hogy egy nagyon magabiztos ember hogyan látná a helyzetet, amiben éppen vagy!
• Próbálj meg megbarátkozni egy olyan ember nézőpontjával, aki a saját szükségleteiről sem feledkezik meg a kihívást jelentő helyzetekben!

Persze nem kell teljesen átvennünk mások gondolkodásmódját, ugyanakkor, ha nem félünk megközelíteni tőlünk ellentétes nézőpontokat, vagy személyre szabni azokat, a kreatív gondolkodás képességét, sőt, a rugalmasságunkat is fejleszthetjük.

Ha nehéz meghatároznod a hajlamaidat, és hogy mi vezérel igazán – optimista, pesszimista, intuitív, strukturált, kapkodó, lassú, jelenközpontú vagy jövőközpontú gondolkodás – Edward de Bono máltai pszichológus kommunikációs módszere, a „hat gondolkodó kalap” is segítségedre lehet. Hogy mit is jelent mindez, és hogyan alkalmazhatod a gyakorlatban, arról a lenti videóból tájékozódhatsz.

2. Lazítsunk egy kicsit a gondolatainkon!

Egy népszerű önismereti módszer, az Elfogadás és elköteleződés terápiája (ACT: Acceptance and Commitment Therapy) szerint többek között teljesítményszorongáshoz is vezethet, ha az egyén rugalmatlanul áll a mindennapok kihívásaihoz.

Egy egyszerű példával élve: a szakértők szerint rugalmas szemléletre sarkall, ha az első adódó gondolatot gondolatként kezeljük, és nem feltételezzük automatikusan, hogy igaz is. Ha például arra a következtetésre jutunk, hogy kezdőként nem vagyunk elég jók, esetleg az új kollégánk ügyetlen, és azt jósoljuk, hogy később sem lesz sikeres a munkájában, kevésbé reagálhatunk hatékonyan a minket kellemetlenül érintő változásokra.

A rugalmas gondolkodás képessége némi tudatossággal szerencsére fejleszthető (Fotó: Getty Images)

Ha egy váratlan problémát kell megoldanunk, sokat segíthet az asszertív kommunikációban és a stresszoldásban, ha az alábbi gondolatokat is szem előtt tartjuk: 

• Aki képes rugalmasan gondolkodni, nem feltételezi, hogy az, amit most érez, mindig így marad.
• Ha valamiben bizonytalannak érezzük magunkat, nem feltétlenül jelent rosszat.
• Ugyanakkor csak azért, mert valamiben biztosak vagyunk, közel sem jelenti azt, hogy igazunk is van.

Rugalmasság, sértés nélküli kritika: életleckék, amiket az iskolában nem tanítanak.

3. Erősítsük a kritikus gondolkodás képességét!

Mindannyian hajlamosak vagyunk megerősítési torzításra, ami (a Wikipédiában írtak szerint) azon hajlandóságunkat jelenti, ami a saját prekoncepciónkat, előfeltételezéseinket vagy hipotézisünket igazoló információkat részesíti előnyben – függetlenül attól, hogy az adott információk helytállóak-e. Vagyis

hajlamosak vagyunk a saját tapasztalatainkon (de mondhatjuk úgy is, hogy szemellenzőnkön) keresztül látni a világot

– ami a valóságban ennél jóval összetettebb.  

Persze szuper, ha releváns tapasztalatok birtokában vagyunk, és használni sem félünk azokat, ugyanakkor vannak bizonyos területek, ahol jól jöhet, ha megkérdőjelezzük addigi gondolkodásmódunkat. Ilyenek lehetnek például a múltban történt események okai, hogy hogyan érzékelünk másokat, hogyan láthat bennünket a környezetünk, mások sikereire vagy kudarcaira vonatkozó magyarázataink, valamint az elképzeléseink arról, hogy mi igazságos, mi igazságtalan egy-egy nézeteltérés során.

Ahelyett, hogy megerősítő bizonyítékokat keresnénk, szándékosan tegyük inkább az ellenkezőjét!

Ha például úgy gondoljuk, hogy valami nem fog sikerülni, vegyük számba az esélyeinket, és gondoljuk át, hogy mi az, ami miatt mégis sikerülhet!

A legtöbben persze igaznak véljük a gondolatainkat, de ha tudatosan törekszünk némi rugalmasságra, hosszabb távon nemcsak a munkában, de a magánéletben is nyitottabbak, empatikusabbak és hatékonyabbak lehetünk.

Kattints a linkre, és mutatunk 6 további technikát, amivel könnyedén fejleszthetjük az alkalmazkodóképességünket!

Kiemelt kép: Getty Images