• Kétszer annyi férfi hal meg Magyarországon vastagbélrákban, mint nő.
• Lakosságarányosan komoly fenyegetést jelent hazánkban a vastagbélrák, mert az emberek jobban félnek a szűrővizsgálattól, mint a betegségtől.
• Szakértőnk megoszt minden tudnivalót a szűrővizsgálatokról és a betegség megelőzéséről.

Hiába lehet tudni, hogy a világon lakosságarányosan Magyarországon hal bele a legtöbb ember a vastagbélrákba, úgy tűnik egyelőre a többség jobban fél a szűrővizsgálattól, mint magától az egyébként elég nagy fájdalommal járó, és sokszor gyors lefolyású betegségtől.

Időben elcsípni a vastagbélrákot

Kutatások igazolják, hogy leginkább a magyar férfiak tartanak az egyébként már bódításban vagy altatásban is végezhető, ezért teljesen fájdalommentes, endoszkópos tükrözéstől, de a tradicionális férfi szerepfelfogás is visszatartja őket. Sokan közülük már azt is a gyengeség jeleként élik meg, hogy orvoshoz kell menniük. Sajnos tartja magát az a beidegződés, miszerint egy férfi nem lehet beteg, ezért jobb is, ha minél később szerez tudomást betegségéről.

Dr. Sike Róbert, az Affidea Magyarország gasztroenterológus-belgyógyász szakorvosa szerint ezek a tényezők együttesen vezetnek oda, hogy a nők legalább kétszer annyian járnak szűrésre, mint a férfiak. „Sokszor látni azt, hogy egy ötvenéves férfi karrierje csúcsán kicsit visszavesz, hátradől, ekkor végre eljön szűrésre, és ott látjuk a hatalmas daganatot. A családfenntartó sokszor évtizedekig nem tudott koncentrálni saját magára, csak mindig az adott feladat elvégzéséért hajtott, és ennek eredményeképp azok a minor génhibák, amik a szervezetébe kódolva voltak, egy ilyen ronda kórkép formájában tudtak megnyilvánulni” – osztja meg tapasztalatait a vastagbélrákkal kapcsolatban a gasztroenterológus.

Ahogy mondja, ebből a példából is kitűnik, hogy a közkeletű tévhitekkel ellentétben nem szabad megvárni, hogy a tünet vezesse el a pácienst az orvoshoz, mert ilyenkor már általában csak kármentő megoldás elvégzése lehetséges.

Ha valakinek hasi görcsei lesznek, véres széklet jelentkezik nála, akkor már általában nagy a baj.

40 éves kor felett nagyobb eséllyel alakul ki a vastagbélrák (Kép: Getty Images)

Miért ajánlott 40 felett mindenkinek – férfinak és nőnek – vastagbélrákszűrésre mennie?

• Mert ez a daganattípus 70%-ban olyan embereknél fordul elő, akik családjában még nem volt ilyen korábban.
• A túlsúly, az elhízás és a mozgásszegény életmód mind erős kockázati tényezők, és hazánkban a férfiak 65%-a, míg a nők 52%-a valamilyen mértékű súlyfelesleggel él. A férfiak ráadásul 20%-kal több húst esznek, mint a nők. Bélflórájuk állapotát tovább rombolják azzal, hogy általában inkább vörös húst fogyasztanak, miközben alacsony a rostfogyasztásuk is. A kevés zöldség, gyümölcs pedig táplálkozási szempontból egyenes út a bélrendszeri daganatokhoz.
• A mindannyiunkra jellemző stresszes életmód, az alváshiány, a rendszertelen életszervezés és rendszertelen étkezések miatt hatványozottan fontos, hogy minél korábban menjünk el az első szűrésre, hogy ezzel megelőzhessük a bajt.
• Szerencsére nem kell évente átesni a vastagbéltükrözésen, hiszen ha mindent rendben találnak, akkor nyolc-tíz évenként is elég elvégeztetni a vizsgálatot.

A magyar konyha, magyar bélrendszer

Azért is fontos megtanulnunk, mit művel a bélrendszerrel némely napi szinten fogyasztott élelmiszer, mert legtöbbször mi, nők csomagoljuk a gyerek szendvicsét az iskolába, intézzük a bevásárlást, döntünk arról, mi kerüljön az asztalra, s így családtagjaink gyomrába.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy ez nem azt jelenti, hogy kizárólag csak a miénk a felelősség, de ha a mi elkezdjük a szemléletformálást, és végre sikerül elszakadni azoktól a rossz beidegződésektől, amit két-három generációval ezelőtt még jónak gondoltak, akkor elindíthatjuk családunkat az egészségesebb táplálkozáshoz vezető úton.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatásai szerint összefüggés van a feldolgozott húskészítmények rendszeres és túlzott fogyasztása, valamint a vastag- és végbélrák kialakulásának magasabb kockázata között. Egy friss kutatás szerint világszerte évente mintegy 34 000 rákos haláleset tulajdonítható a magas feldolgozott hústartalmú étrendnek. Tudvalevő, hogy igazi szalámi- és kolbászszerető nemzet vagyunk, ebből kifolyólag a hazai táplálkozási ajánlás igyekszik legalább az önmérséklet felé terelni az embereket.

A hazai táplálkozási ajánlás iránymutatása szerint hetente legfeljebb 300-500 g főtt vagy sült vörös húsnál nem lenne szabad többet fogyasztanunk. Ehhez képest a legtöbb magyar férfi mindennap eszik húst és ennek több mint fele vörös hús, nőknél ez az arány 41%. Ugyanakkor nem csupán a vörös hússal van a baj, az állati eredetű fehérjék fogyasztását is túlzásba visszük itthon. A WHO azt javasolja, hogy az elfogyasztott élelmiszerek legfeljebb fele tartalmazzon csak állati eredetű fehérjét (ide tartozik a tejtermékek és a tojás is), a magyar lakosság mégis jóval ezen arány felett visz be szervezetébe ilyen termékeket: az általunk elfogyasztott ételek 63%-a tartalmaz állati eredetű fehérjét.

Mit együnk, hogy boldog legyen a bélrendszer?

„Számos élelmiszercsoportot ismerünk, amelyek a vastagbélrák megelőzését támogató fontos tápanyagokat hordoznak: a hüvelyesek, a diófélék, az olajos magvak, a teljes értékű gabonák és természetesen a zöldségek, gyümölcsök. Az élelmi rostokban gazdag, kiegyensúlyozott összetételű, változatos étrend és a bőséges folyadékbevitel együttesen támogatják a bél egészségét is” – mondja Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.

A szakember szerint a zöldségfélék és gyümölcsök bőséges, napi legalább 500 grammnyi mennyiségű fogyasztása bizonyítottan segít a daganatos betegségek megelőzésében. Ez a pozitív hatás a bennük lévő rostoknak, antioxidánsoknak és más biológiailag aktív anyagoknak, például az ún. keresztesvirágú zöldségekben (brokkoli, karfiol, kelbimbó) megtalálható indoloknak és izotiocianátoknak köszönhető.

Már egyre fiatalabb korban lépnünk kellene

Bár a nemzeti vastagbélrák szűrőprogram megfogalmazása szerint a szűrés ötven és hetven éves kor között ajánlott, azonban ha áttekintjük a nemzetközi szakirodalmat, akkor több statisztika amellett szól, hogy a korosztályi hatás kezd a fiatalabb életkor felé tolódni – magyarázza Dr. Sike Róbert. – Ezelőtt húsz évvel, ha egy harminc és negyven év közötti embernél vastagbéldaganatot találtunk, a fél klinika összeszaladt, nehéz volt elhinni, hogy egy fiatalembernek ilyen súlyos daganata van. Manapság viszont már ez egyáltalán nem extrém, hanem a praxisomban havi szinten megfordul egy-két ilyen eset.”
Ahogy szakértőnk mondja, sajnos nem várható a közeljövőben olyan új, forradalmi vizsgálati módszer, amely lehetővé tenné, hogy a bélrendszert egy kevésbé macerás, kevesebb kellemetlenséggel járó folyamatban, mégis tökéletes át tudják vizsgálni. Dr. Sike Róbert azonban hangsúlyozza, a pácienseknek mindenképp szem előtt kell tartaniuk, hogy

az endoszkópos vizsgálat nagy előnye, hogy bármilyen, akár a legapróbb elváltozás esetén azonnal, már az első körös vizsgálat során cselekedni tudnak az orvosok.

És egy időben felismert polip esetében ezzel le is van nagyjából tudva a dolog. De a vizsgálat és a beavatkozás hiányában hosszú évek alatt akár rákos állapot is bekövetkezhet a sejtburjánzáson. Ne hagyjuk, hogy ez megtörténjen!

Ezek a legfontosabb szűrővizsgálatok 40 felett, amiket kötelezővé kellene tenni, egyiket se halogasd!

Kiemelt kép: Getty Images