- Nagyon fontos lenne egészségünk szempontjából, hogy elég időt szánjunk a pihenésre.
- Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy mivel töltjük ki ezt a keretet.
- 6 szokás, ami pihentetőnek tűnik, de valójában csak még jobban elfáraszt.
„Tavaszi fáradtság, nyári punnyadás, őszi levertség, téli álom” – írja le sokunk teljes évét a Qumiby Csillagbölcsi című dala. De mégis miért vagyunk folyamatosan fáradtak? Amennyiben huzamosabb ideje ránk nehezedik a kimerültség, mindenekelőtt érdemes néhány orvosi vizsgálatot elvégeztetnünk. A dolog hátterében állhat ugyanis szimpla vashiány, de hormonprobléma, vagy akár depresszió is. Ebben a cikkben viszont nem ezekről lesz szó.
Előfordulhat ugyanis, hogy csupán pihenési szokásainkon kellene változtatnunk, és máris jobban érezhetnénk magunkat a bőrünkben. Persze, tudjuk, az egészséges életmód, azaz a jó táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a megfelelő alvás majdnem bármire gyógyír lehet. De mégis, akkor is kókadtnak érezhetjük magunkat, ha ezekre a tényezőkre mind kellő figyelmet fordítunk.
Mindenkinek jár a pihenés! (Fotó: Getty Images)
Tudniillik a mindennapjaink szerves része a pihenés – vagy legalábbis annak kellene lennie. Nagyon fontos, hogy testileg, szellemileg és lelkileg egyaránt ki tudjunk kapcsolni néha, hiszen ezáltal tudunk töltekezni, részeink ekkor képesek regenerálódni, gyógyulni. Nem mindegy azonban, hogy mit értünk pihenés címszó alatt.
5 pihentetőnek tűnő szokás, ami valójában kimerít
Vannak, akik azt gondolják, az alábbi tevékenységek kikapcsolják őket, segítenek nekik feltöltődni. Szakértők viszont arra jutottak, hogy ezek épp ellenkező hatással bírnak a szervezetre. Lássuk hát, mely szokásaink azok, amelyek – bár pihentetőnek tűnnek, valójában – csak viszik az energiát tőlünk!
1. Menekülés
Azzal, hogy megpróbáljuk a szőnyeg alá söpörni krónikus fáradtságunkat és a mögötte rejlő okokat, valójában csak még mélyebbre ássuk magunkat a tespedés mocsarában. Ha megpróbálunk nem tudomást venni gondjainkról, az végeredményben csak súlyosbítja a helyzetet. Ráadásul ezzel a viselkedéssel annak kockázatát is növeljük, hogy később egyszerre, sokkal intenzívebben üt majd ki rajtunk a felgyülemlett stressz és fáradtság.
Nagyon fontos, hogy hagyjunk magunknak amolyan kis szelepeket, amelyek segítségével fel tudjuk dolgozni a nap közben felgyülemlett feszültséget. Remekül beválik ilyen célokra például a sport, a naplóírás, a meditáció, de már önmagában az is, ha rendszeresen végzünk légzőgyakorlatokat.
2. Tévénézés, telefonnyomkodás stb.
Az ilyen típusú viselkedések gyakran csupán arról szólnak, hogy elkerüljük az érzelmeink megélését – azaz nagyban hasonlítanak az előző pontban foglaltakhoz. Ezen kívül a tévéből és a telefonunkból ránk zúduló, rendkívül intenzív információ- és ingerdömping nemcsak, hogy palástolja a bennünk munkálkodó érzelmeket, hanem egyértelműen
káros hatással van az idegrendszerünk működésére
is. Észrevétlenül készenléti állapotba helyez minket, és rövid úton kimerít.
Kapcsolódó
Ne csinálj semmit, és vállald is fel!
Sokkal pihentetőbb a szervezet számára a kanapén való fetrengésnél például a séta, a tánc, vagy egy jó hangulatú beszélgetés egy baráttal. Amennyiben pedig azonnali megkönnyebbülésre vágyunk, mert túltelítődtünk, csodát tehet egy gyors arcmosás (vagy, ha lehetőség van rá, akár zuhany) is.
3. Fehér zaj hallgatása
Néhányan úgy gondolják, ha fehér zajt hallgatnak, az segít nekik kikapcsolódni. Kutatások szerint azonban ez épp ellenkező hatást gyakorol a szervezet működésére. Szakértők a fehér zaj helyett lassú, nyugtató tempójú dalok hallgatását ajánlják ellazuláshoz.
4. Vásárlás és egyéb kényszeres tevékenységek végzése
A kényszeres tevékenységek végzése ugyan pillanatnyi megnyugvást hozhat az erre érzékeny elme számára, valójában azonban csak fokozza a bajt. Amennyiben arra gyanakszunk, hogy valamilyen kényszerbetegség, esetleg függőség rabjai vagyunk, kérjük a környezetünk, szakember, valamint lehetőleg egy orvos segítségét az ezzel való megküzdésben!
5. A naptár túlzsúfolása
Valójában ez is az első pontban megfogalmazottakra rímel. Ha azt gondoljuk, fáradtságunkra a legjobb gyógyír, ha minél több „stresszoldó” programmal (értsd: bulival) pakoljuk tele a naptárunkat, szintén tévúton járunk. Ne vállaljunk be még egy rendezvényt, plusz projektet, ne mi szervezzük a családi összeröffenést, ha túlhajszoltak vagyunk! Bár ezek pihentetőnek hangozhatnak, hiszen kiszakítanak a monoton mókuskerékből, valójában csak még inkább leterhelnek bennünket.
Állítsunk fel inkább egy prioritási listát, melynek legfontosabb alapköve a saját jóllétünk legyen! Gondoljuk át, milyen tevékenységek azok, amelyek valóban jó érzéssel töltenek el bennünket! Ebben szerepelhet egy reggeli forró fürdő, délutáni séta, esetleg úszás, lovaglás, festés, olvasás vagy zenélés. Igyekezzünk napi 20-20 perceket ehhez hasonló, építő tevékenységekre szánni! Élvezzenek ezek elsőbbséget a kötelességekkel szemben! Persze, a feladataink is kerüljenek fel a listára – de inkább csak azért, hogy ne az emlékezetünkben kelljen tárolnunk azokat.
Higgyük el, nem fog összedőlni a világ, ha nem tesszük be most azonnal a mosást,
ha egy munkahelyi részfeladattal csak később készülünk el, vagy ha ma este pizzát vacsorázik a család. Adjuk meg magunknak azt a luxust, hogy felismerjük, mely feladataink halaszthatóak! (Rá fogunk jönni, hogy bizony a legtöbb az.) Ezeket toljuk későbbre (esetleg, urambocsá’, húzzuk is ki teljesen a listáról), és fordítsuk időnket inkább öngondoskodásra! Ezt ugyanis tényleg senki nem fogja helyettünk megtenni. Kellemes töltekezést!
A Nők Lapja már 1964-ben is írt arról, hogy vajon miért nem tudunk pihenni.
Kiemelt kép: Getty Images
