- Már az állatoknál is kimutatták a táplálkozás élettartamra való hatását.
- Nem elegendő az étel minőségére figyelni.
- Ez az apró változtatás nemcsak az élettartamra, de az agyműködésre is kihat.
Azóta kutatjuk a hosszú élet titkát, amióta először rájöttünk, hogy milyen véges is a létezésünk ezen a bolygón. Tudósok, életmód-tanácsadók, önjelölt coach-ok hada világszerte kutatja, keresi, hogyan tudnánk minőségi és hosszú életet élni. A végeredmény általában hasonló: varázsütésre nem működik, nekünk is tenni kell ezért. Például figyelünk kell az alvásra, a mozgásra, a stresszre és persze a táplálkozásra.
Nem túl meglepő módon utóbbinak kiemelt szerepe van az élettartam meghosszabbításában. Sokan már mantrázzák is a szokásos listát: ne igyál alkoholt, kerüld a rántott velőt, hajrá mediterrán étrend és a sok vitamin. Egy aprócska részlet azonban gyakorta elkerüli az emberek figyelmét:
hiába minden próbálkozás, ha nem vagyunk tisztában azzal, hogy egy tányér ételről beszélve pontosan mekkora is legyen az a tányér.
A témával foglalkozó kutatók mindenesetre azt állítják: a kisebb adag étel hosszabb életet jelent.
Ha valakik, a japánok igazán tudják, mi a hosszú élet titka.
Hosszú élet, kevesebb étel: Az állatoknál már bevált
A tudósokat régóta foglalkoztatja, hogy az emberek (más nagyemlősökhöz hasonlóan) miért lehetnek hajlamosak tovább élni a kisebb állatoknál. Ezt a tényt a kutatók a lassabb anyagcserénknek tulajdonítják, amely kevesebb szabad gyököt termel, ezáltal kevesebb sejtkárosodást okoz. A logika pofonegyszerű: minél kevesebb táplálékkal kell foglalkoznia a szervezetnek, annál lassabb az anyagcserénk, annál biztosabb a hosszú élet.
1935-ben egy Clive McCay nevű tudós megdöbbentő felfedezést tett közzé: patkányok egy csoportja, amelyet ételmennyiségi korlátozásnak vetettek alá, 33%-kal tovább élt, ami a korábbi eredményekhez képest meglepő volt. Az elmúlt néhány évtizedben számos további fajjal végeztek hasonló kísérleteket, például férgekkel, rovarokkal, más rágcsálókkal, emlősökkel.
A hosszú élet eléréshez nem elég lemondani a rántott húsról (Fotó: Getty Images)
Noha a pontos eredmények tanulmányonként változóak, sok olyan adatra fény derítettek, amelyek hasonlók voltak McCay megállapításaihoz. A kalóriacsökkentés nem ugyanazon módon történt, az eredmények azonban egyformán élettartam-meghosszabbodást mutattak – egyes esetekben akár 300%-osat! A későbbi tanulmányok azt is megállapították, hogy a korlátozott kalóriabevitel miatt az állatok egy részénél kisebb valószínűséggel alakult ki rák és más, az öregedéssel összefüggő krónikus betegség.
Miért lehet a hosszú élet titka a kevesebb étel?
Mivel nem áll rendelkezésre minden információ, a szakértők még mindig vitatkoznak azon, hogy pontosan hogyan is működik a folyamat. A hipotézisek egy része evolúciós hátterű. Régóta köztudott például, hogy a vadon élő állatok szélsőségesen táplálkoznak: vagy böjtölnek a zsákmányhiány miatt, vagy dionüszoszi lakomákat rendeznek – akárcsak egykoron emberi őseink. Ezért
a szervezetük arra rendezkedett be, hogy ne csak a bőség, hanem a nélkülözés időszakaiban is túléljen.
Az egyik elmélet szerint a kalóriakorlátozás sejtszinten ellenállóbbá teszi az állatokat a fizikai stresszhatásokkal szemben. Például a kevesebbet táplálkozó egerek jobban ellenállnak a méreganyagoknak, és gyorsabban felépülnek a sérülésekből – mondta James Nelson, a San Antonio-i Texasi Egyetem Egészségtudományi Központjának professzora.
Az étel mennyisége befolyásolja az élettartamot (Fotó: Getty Images)
Az agynak is jót tesz a kevesebb étel
A Buck Intézet szakértői továbbvitték a témát, sőt, egyenesen tudományos áttörésről számoltak be az élettartam, az agy öregedése, illetve a kognitív egészség vonatkozásában. Tanulmányuk elsősorban az étrendi korlátozásra összpontosított, és a kutatóknak sikerült azonosítania egy OXR1 nevű gén által közvetített neuronspecifikus választ, amelyet az időszakos koplalás és az alacsony kalóriatartalmú étrend erőteljesen aktivál.
Kapcsolódó
Százévesek titkai – A hosszú élet nyomában
„Az időszakos koplalás vagy a kalóriakorlátozás, a tápanyagok mennyiségének csökkentése, növelheti ennek a génnek az aktivitását” – mondta Pankaj Kapahi professzor.
„Amikor az emberek elkezdenek kevesebbet enni, többnyire úgy vélik, hogy ez elsősorban az anyagcserét és a zsírraktározást érinti. Az agyra gyakorolt hatásokra nem is gondolnak”
– mondta a tanulmány egyik szerzője, Kenneth Wilson. A gyümölcslegyek közreműködésével, valamint emberi sejtek felhasználásával végzett kutatás feltárta, hogy az étrend korlátozása késleltetheti az öregedést, valamint lassíthatja a neurodegeneratív agyi betegségek folyamatát. A tanulmányban résztvevő tudósok hangsúlyozták a táplálkozás génekre gyakorolt hatását. Mint rámutattak, a kevesebb étel képes fokozni az OXR1 aktivitását, és abban bíznak, hogy kutatásuk felhívja a figyelmet az egészséges táplálkozás fontosságára.
És hogy mit tehetünk mi a hétköznapok során? Például a tenyérnyi rántott hússal együtt érzékeny búcsút vehetünk az eddig használt nagy, lapos tányéroktól is…
A hosszú élet szempontjából az sem mindegy, hol élünk.
Fotó: Getty Images
