Bocs, hogy megint elfelejtettem, nem hoztam el, megint rákérdeztem. Tudod, hogy nem így akartam, nem ez volt a szándékom. Bizsergően ismerősek ezek a mondatok, igaz? Nem véletlenül. Ha összeszámolnánk, hogy életünk során hányszor hallottuk vagy hányszor használtuk a nem akartam fordulatot, meglepő szám jönne ki.

Hisz ki akarna rossz tejet hozni a boltból vagy szándékosan hatvan fokon mosni a gyapjúpulóvert vagy megint elsütni a rossz viccet, amire ugrik a párunk? De akkor mégis miért tesszük meg, és utána miért vágjuk rá azonnal: nem így értettem, nem ezt akartam?

Minden konfliktus mélyén ott van az igazság

Számos esetben, amikor megbántunk valakit, szinte azonnal csökkenteni próbáljuk a konfliktus élét, ha azt mondjuk, nem állt szándékomban, nem ezt akartam. Mintha így semlegesíthetnénk a rossz szájízt és visszaszívhatnánk a megbántást.

Óvodás korban talán természetes ez a reakció, mára viszont a felnőttek világában is törvényszerűségként fogadjuk el, pedig érdemes lenne a mélyére ásni.

Akár tettekkel, akár szavakkal kommunikálunk, elsődleges célunk, hogy hatékonyan átadjuk az üzenetünket, és a másik a szándékaink szerint értelmezze azt. Ez remekül hangzik ugyan, de pontosan tudjuk, hogy a szétszabdalt nyelv és a torz kommunikáció korában ez közel sem megy egyszerűen.

Szeretnéd tudni, milyen vagy konfliktuskezelés során? Tesztünkből kiderül. 

Olykor a legjobb szándék is szörnyű következményekkel jár. Klasszikus példa erre, ha valakit fel akarunk vidítani, és a teásbögréről elsajátított bölcselkedésünk még több fájdalmat okoz az illetőnek. Vagy felajánljuk segítségünket valakinek, mert azt hisszük, szüksége van rá, amit ő viszont úgy értelmez, hogy gyengének vagy szerencsétlennek tartjuk. És ide tartozik az is, amikor humorral próbáljuk elütni egy nehéz téma feszültségét a beszélgetésben, de csak az derül ki a másik számára, hogy nem vesszük komolyan.

Akkor hatékony a kommunikáció, ha előbb felismerjük az érzéseinket (Fotó: Getty Images)

Miközben mást bántunk, a saját fájdalmunkról üzenünk

A bántó viselkedés és kommunikáció mögött állhatnak feldolgozatlan érzelmek, kielégítetlen szükségletek, de az is előfordulhat hogy a másik megbántásával magunknak akarunk ártani, és a nem akartam egy tudattalanul küldött sos jel a másiknak. Aki persze mit sem sejt abból, hogy mi zajlik a felszín alatt.

Hányszor kiabálunk a gyerekre vagy mordulunk rá a férjünkre úgy, hogy valójában nem ők a frusztrációnk okai? Meglehetősen sokszor.

Épp ezért nagyon fontos, hogy figyeljünk a szavainkra, hiszen ahogy azok felépíthetnek, úgy össze is zúzhatnak kapcsolatokat.

Ám ha tisztába rakjuk az érzelmeinket, az a kommunikációnkon is a változtatni fog. Minden érzés elfogadható, az viszont nem, ha a hullámzó kedélyállapotunkat másokon verjük le.

Minden alkalommal, amikor mi használjuk a nem gondoltam komolyan fordulatot, tegyük fel a következő kérdéseket: van bennünk valami elfojtott neheztelés a másik irányába, valami amit nem tudtunk kimondani? A másik személy esetleg tett vagy mondott valamit a közelmúltban, amit nem sikerült kiheverni, megbeszélni?

A saját érzelmeink tisztázása után érdemes elidőzni a motiváció működésén, valamint a következményeken.

Szándék és hatás konfliktus esetén

Konfliktus során fontos megérteni a szándék és a hatás működését, hogy megfelelő mederbe tereljük a kommunikációt.

A hatás megértése annak realizálása, hogy cselekedeteink milyen hatással voltak valakire, függetlenül attól, hogy akartuk-e a hatást létrehozni, vagy sem. Nem az számít, hogy megint elfelejtettük a tejet a boltból, hanem az, hogy ez negatívan érinti a másikat. Tehát ez az elsődleges érzés, amivel foglalkozni kell, hiszen fájdalmat vagy kellemetlenséget él át valaki. Az ő érzéseinek megértése vezethet el a felelősség elfogadásához.

Ezt követően érdemes beszélni a szándékról, aminek a megértése természetesen nem változtat a hatáson, de lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük, hogyan történt. A beszélgetés ezen része megköveteli, hogy a megbántott partner nyitott legyen a történet másik oldalára, és ne feltételezze, hogy csak azért, mert megsérült vagy ideges, a partnere meg akarta bántani. Nem arról van szó, hogy a konfliktust okozó fél védekezni kezd, hiszen elismeri, ami történt, csupán kontextust ad a helyzethez.

A hatékony konfliktuskezelés végső lépése a feloldás (Fotó: Getty Images)

Fontos a mielőbbi felelősségvállalás

A nem úgy értettem, nem ezt akartam helyett használjuk inkább az alábbi mondatokat a konfliktuskezelés során:

1. Sajnálom

Amikor ezt kimondjuk, azzal elismerjük, hogy nincsenek kifogások, vállaljuk a felelősséget a tetteinkért, szavainkért, az általuk okozott negatív hatásokért.

2. Tévedtem

Sokaknak ezt őrjítő nehéz kimondani, de nagyon fontos a beismerés, ezzel ugyanis segítjük a másiknak feldolgozni a rossz érzéseit, és elősegítjük a megbocsátást.

A beismerés egyúttal annak éreztetése, hogy megértjük a másik fél érzelmeit,

és reméljük, hogy újra lehet építeni a bizalmat.

3. Jót akartam, de nincs rendben, amit tettem

Ahogy említettük, a legjobb szándékok is félrecsúszhatnak, és akaratunk ellenére is megbánthatjuk mások érzelmeit, megsérthetjük a köztünk lévő bizalmat, ezért a magyarázkodás helyett ismerjük el a felelősséget. Ez már önmagában garantálhatja a kommunikáció, a kapcsolat helyreállítását.

A konfrontáció elkerülhetetlen a mindennapok során, de tartsuk szem előtt, hogy minden konfliktus kezelése rólunk állít ki egy bizonyítványt.

Elkerülhető a munkahelyi konfliktus, ha csak messziről figyeljük ezeket az embertípusokat. 

Kiemelt kép: Getty Images