A stresszérzékelésünk szubjektív. Azaz ami engem teljesen kiakaszt, az másnak szinte alig tűnik fel. Az, hogy milyen esemény milyen hatással van ránk, függ a kora gyerekkori élményeinktől kezdve a habitusunkon át a fizikai egészségünkig rengeteg mindentől.
Attól is, hány pozitív történést kapunk a negatívak mellé, hogy áll-e mellettünk erős baráti kör, egy társ, akivel vállvetve küzdhetünk a nehézségek ellen. Ahogyan az is számít, hogyan tudjuk levezetni a keletkező feszültséget. No de ha minden relatív, akkor mi alapján dönthetjük el, mi okozza a legnagyobb stresszt az életünkben?
Két szakember dolgozta ki a tesztet
1967-ben Thomas Holmes és Richard Rahe pszichiáterek kidolgoztak egy stresszmérésre alkalmas objektív módszert a Washingtoni Egyetemen. A skála alapját egy több mint 5000 beteg bevonásával végzett vizsgálat alkotta.
A résztvevőket arra kérték, hogy értékeljék az előző két évben átélt, az életüket megváltoztató eseményeket. A két pszichiáter alapvetően a stressz és a betegségek közötti kapcsolatot szerette volna feltárni ily módon, de ennél többet adtak a világnak: egy azóta is használható rendszert.
A stressz tényleg megbetegít
A skálát széles körben használják, ez az egyik legismertebb eszköz a stressz mérésére. Rahe 1970-ben végzett még egy vizsgálatot, amiben arra volt kíváncsi, hogy a skálán magas pontszámot kapott stresszorok előre jelezhetik-e a betegségeket.
2500 amerikai tengerésszel töltette ki a tesztet, arra kérve őket, hogy értékeljék az életükben az előző hat hónap lezajlott eményeket pontszámokkal. A következő fél évben részletes feljegyzéseket vezettek a tengerészek egészségi állapotáról. Az eredmények azt igazolták, hogy nagyon is van összefüggés a stressz és az egészségügyi problémák között.
Ez a teszt megmutatja, mennyi stressz van az életedben (Kép: Getty Images)
Ez okozza a legnagyobb stresszt az életünkben
A Holmes és Rahe stresszskála 43 eseményből áll , és mindegyikhez hozzárendeltek egy pontszámot is az alapján, mennyire viselik meg a szervezetünket. A maximális 100 pont a lehető legdurvább stresszhatás, míg a legalacsonyabb, a 11 pontos tétel egy viszonylag könnyen kiheverhető, de már az egészségünk szempontjából számításba veendő eseményt jelöl.
A stressz-szintünket úgy deríthetjük ki, hogy végigmegyünk a listán, és ami az elmúlt egy évben történt velünk a tételek közül, azoknak összeadjuk a pontszámait.
Az elérhető 430 pontos maximum esetén talán mondanunk sem kell, hogy azonnal forduljunk szakemberhez, de már 300 vagy annál magasabb pontszám is magas stresszt jelez. Ez azt jelenti, hogy nagy az esélye valamilyen stresszbetegség kialakulásának.
A 150 és 299 pont közötti pontszám közepes mértékű stresszt jelez, a 150 pont alatti alacsony mértékűt. Persze itt sem szabad elfelejteni az egyéni stressztűrő képességet, azaz egy alacsonyabb pontszámú esemény is megviselhet egy érzékenyebb lelki alkatú embert, és fordítva.
A legszörnyűbb események
Nézzünk néhány tételt a 43 közül. A legmagasabb, 100 pontos stresszt a házastárs halála okozza, ehhez közel van 73 ponttal a válás. Ha csak a különköltözésig jut el a kapcsolat megromlása, az 65 pontot ér, míg egy közeli családtag halála éppúgy 63 pontot, mint a börtönbüntetés. A komolyabb betegség vagy sérülés 53 ponttal terheli meg a lelkünket, míg a házasságkötés 50 ponttal. Kicsivel ez alatt, 47 ponttal végzett a munkahely elvesztése.
Ha a megromlott házasságunkat sikerül helyreállítani, az 45 pontnyi stresszt jelent, ugyanannyit, mint a nyugdíjba vonulás.
A terhesség 40 pontot ér, míg ugyanennyire megterhelőek a szexuális életben tapasztalt nehézségek. Egy közeli barát halála, munkahelyi változások, a pénzügyi helyzetünk megváltozása mind 35 pont feletti stressznek számítanak.
A gyerek kirepülése 29 pont, ugyanúgy, ahogy az apóssal történő vita is. A főnökünk 23 pontnyi problémát tud okozni nekünk, a költözés vagy az iskolaváltás húszat, míg az alvási vagy étkezési szokások megváltozása 16-ot. A nyaralás 13 pontos stresszt jelent, a nagyobb csak tizenkettőt. A legkisebb, 11-es pontszám a kisebb törvénysértés jelenti.
A teljes stressz-tesztet érdemes megnézni, illetve az elkészítéséhez alaposan végigbogarászni.
Miért stressz a boldogság is?
Érdekes, hogy a listán nem kizárólag negatív történések jelennek meg. A házasságkötés például kifejezetten boldog esemény, ahogy mondjuk a nyaralás vagy a lottónyeremény is, ami a pénzügyi helyzetünket pozitívan befolyásolja.
Mégis, hiába boldog változások ezek, mégiscsak változások, és minél inkább eltérítik életünket a jól megszokottól, annál nagyobb stresszt okoznak.
Az eredmények helyes értelmezése
A Holmes és Rahe-féle stresszskála azt igyekszik megmutatni, mekkora az esélyünk arra, hogy az életünkben bekövetkező változások az erős stresszhatás miatt meg fognak betegíteni. Ám ez nem jelenti azt, hogy akinek magasabb pontszám jött ki, az garantáltan rosszul lesz.
Nagyon sok függ az egyéni tűrőképességtől,
a társaktól, akik enyhítik a stressz hatásait, az egyén feszültséglevezetési stratégiáitól, életkortól. Azt viszont nyugodtan megállapíthatjuk, hogy ha magas pontszám jött ki, akkor érdemes többet foglalkoznunk a helyes stresszlevezető módszerekkel. Ilyen a rendszeres, legalább heti három alkalommal, minimum 45 percig végzett testmozgás, a különféle relaxációs technikák, légzőgyakorlatok, vagy épp a pszichológustól kapott heti egyórányi értő figyelem.
Ha kíváncsi vagy, milyen egészséges módokon vezetheted le a stresszt, olvasd el ezt a 4 könnyen bevethető praktikát!
Kiemelt kép: Getty Images
