• Biztonságosnak tűnik, de az ülőmunka valójában sok ponton szed vámot testünk épségén.
• A hát- és derékproblémákkal találkozunk leghamarabb, de a kezeket érintő bajok éppúgy megkeserítik életünket.
• Kéztőalagút-szindróma, teniszkönyök… Mi a megoldás, ha kialakult, és legfőképpen, hogyan előzhetjük meg ezeket?

Mi is lehetne kényelmesebb, mint üldögélni egy székben, nézni egy szép kis képernyőt és billentyűket leütögetni közben? A vasaláshoz, gyári munkához, favágáshoz képest ez gyerekjátéknak tűnik. Pedig nagyon nem az. A szemünket alaposan próbára teszi az, hogy a természetes zöld környezet helyett egy világító, szemfárasztó képernyőt kell néznünk.

Különböző látási- és szemproblémák, száraz szem szindróma, kontaktlencse viselési nehézségek, egyre növekvő dioptriák jelzik, hogy ezt nem nekünk találták ki.

Az ülőmunka velejáróiról nem is beszélve: egész napos üléstől a gerinc alsó szakasza erőteljesen terhelődik, a csigolyák közti porckorongok egyre inkább ellapulnak, jön a kidomborodás, abból meg a sérv. A rosszul tartott, a képernyő felé görnyedő nyak ugyanezen a folyamaton megy keresztül. A kezeink pedig igen komoly megterhelésnek vannak kitéve, nem csoda, hogy néhány év alatt kialakulnak a betegségek.

A gépelés hatása a kezeinkre

Egyáltalán nem természetes, hogy egeret kattintgatunk és billentyűket böködünk egész nap. Idővel elkezdenek fájni, zsibbadni az ujjaink, gyengülni a szorításunk. Minél többet gépelünk, minél természetellenesebb testhelyzetben, annál jobban megterheljük az idegeket és inakat.

Az ülőmunka csak látszólag tűnik egyszerűnek és biztonságosnak, egészségünk nagyon is megsínyli. Tudtad, hogy teniszkönyök is kialakulhat a gépeléstől? (Kép: Getty Images)

A csukló csontjai között futó inak idővel annyira megduzzadhatnak az erőltetéstől, hogy elkezdik nyomni a középideget. Ez fájdalommal és zsibbadással jár, ami súlyos esetben éjszaka sem szűnik meg. Kialakul az ínhüvelygyulladás és a carpalis alagút-szindróma, amit súlyos esetben már csak műtéttel lehet helyrehozni.

Van az a pont, amikor muszáj beavatkozni, ha későn fedezik fel és operálják meg, a tünetek egy része, például az izomsorvadás sajnos örökre fennmarad.

Az időben elvégzett beavatkozás viszont felszabadítja az idegeinket a nyomás alól, így azonnal megszűnik a zsibbadás, visszatér az erő, és végre elbúcsúzhatunk a fájdalomtól is.

A műtétet csak akkor végzik el, ha előtte ENG vizsgálatot végeznek rajtunk, azaz gyenge áram segítségével felmérik az idegek vezetési sebességét és válaszkészségét.

Az eredménnyel egyből mehetünk a sebészhez, aki az operációt helyi érzéstelenítésben végzi el. Nagyjából egy hétnyi gyógyulási idő után visszatérhetünk a gépeléshez.

Kevésbé súlyos szindróma esetében a pihentetés, a gépelés, a kezeket megerőltető házimunka felfüggesztése adhat megkönnyebbülést, illetve a gyógytorna. Csökkentenünk kell a gyulladást, és a csuklónkat semleges helyzetben tartani speciális sín segítségével, amikor csak lehetséges.

Teniszkönyök a gépeléstől

Sajnos a folyamatos gépelés az arra érzékenyeknél nem csak egyféle módon okozhat problémákat. A kéztőalagút-szindróma soha többé nem tér vissza a műtét után, ettől nem kell félnünk. Csakhogy ha folyamatosan rossz helyzetben tartjuk a kezeinket, karjainkat, a probléma eggyel feljebb kúszik.

Azt vesszük észre, hogy már nem tudjuk kinyitni a befőttesüveget, kiesnek a dolgok a kezünkből, és egyre komolyabb fájdalmat érzünk az alkarunk könyök felőli részén. Hiába vesszük elő a csuklónkat megfelelő helyzetben tartó síneket, amiket még a műtét előtt használtunk abban a hiszemben, hogy majd a pihenés segíti az idegek regenerálódását (ehhez munkát kéne változtatnunk), nem segítenek.

Amikor végre szakemberhez fordulunk, kiderülhet, hogy az alagút szindrómáról átváltottunk a teniszkönyökre.

Ez egyfajta íngyulladás, aminek eredője az izmok tapadási helye, azaz a könyökünk környéke. Innen lépnek ki azok az idegek, izmok, amelyek az ujjaink emelésében és egy sor más mozgásban segítenek. Túlterhelésük gyulladást, komoly esetben akár csonthártyagyulladást is okozhat.

A teniszezők közel felénél fordul elő, de sajnos az átlagos, számítógéppel, ülőmunkát végző embereknél is ugyanúgy kialakul. A kezelés nem a sebésznél kezdődik, először a tehermentesítés és a gyulladáscsökkentés jön szóba. Ha komoly panaszaink vannak, kaphatunk szteroid injekciót is az érintett területre, ami szinte azonnali megkönnyebbülést hoz, viszont évente csak kétszer ismételhető. Operációt csak akkor végeznek, ha már minden más megoldás csődöt mondott.

Hogyan előzhetjük meg a betegségeket?

Ahhoz, hogy ne kelljen állandóan ortopéd sebészhez járkálnunk, csökkentenünk kell a gépeléssel töltött időt. Ehhez lehet, hogy elég annyi, hogy munka után a telefonunkon már nem pötyögünk, hanem hangüzenetekben kommunikálunk. Munka közben használhatunk olyan szoftvereket, amelyek diktálás alapján hoznak létre szövegeket. Amikor pihenünk, alszunk, tegyünk fel megfelelő rögzítőket, síneket, kineziológiai tapaszokat az érintett területekre.

Nagyon jó hatással van a teniszkönyökre a speciálisan erre kapható tépőzáras ortézis, amely egy speciálisan kipárnázott csuklópánthoz hasonlít.

Ezt a könyökünk külső oldalára rögzítve gépelés közben megakadályozhatjuk, hogy újra gyulladásba jöjjenek az izmok, idegek.

Ugyanilyen fontos a karjaink megfelelő helyzete. A problémák mérsékléséhez arra van szükség, hogy az alkarunk kilencven fokos szöget zárjon be a felkarunkkal gépelés közben. Emellett a csuklónkat alátámaszthatjuk speciális zselés egérpadok segítségével.

Ha a hátunk, nyakunk is érintett már, és sérvvel küzdünk, a legjobb, ha beszerzünk egy álló íróasztalt. Ez egy rendes íróasztalra helyezhető, állítható magasságú asztalka, amelyen mindent a megfelelő magasságba és szögbe állíthatunk. Így van esélyünk rá, hogy a rendszeres gépelés nem okoz még több fájdalmat és műtétet.

Szeretnél találkozni a Nők Lapja újságíróival és szakértőivel? Szeretettel várunk a Példakép Díj átadóján! Jegyek már kaphatók!

Kiemelt kép: Getty Images