Az izzadásgátlókról sokáig nem nagyon tudtunk semmit. Megszaglásztuk az illatukat, lenyűgöztek a 8, 24, aztán ma már 48 órás védelmet ígérő szlogenek, s már csak azt kellett kiválasztani, hogy spray vagy stift legyen a befutó.
Az összetevők hosszú és apró betűvel szedett listáját nem nagyon olvasgattuk, így nem derült fény arra sem, hogy sok termék alumíniumsót alkalmaz.
Ez az anyag összehúzza a pórusokat, így valóban csökkenti az izzadás mértékét.
Ha ehhez hozzávesszük még a baktériumokat irtó alkoholt, máris megvan a tökéletes elegy, ami nem engedi, hogy a rossz szagot termelő baktériumok elszaporodjanak, és még az átizzadt folttól is megszabadít.
Az alumíniumot időközben összefüggésbe hozták a mellrákkal (ez egy több évtizedes vita: a kutatások többsége nem talál összefüggést, de olykor egy-egy viszont igen), a veseproblémákkal és az Alzheimer-kórral is, az alkohol pedig szárít és tönkreteszi azt a baktériumflórát, ami természetes módon a bőrünkön található.
Mi a helyzet dezodor-allergia esetén?
Már ezek a összetevők is megviselhetik a normál vagy annál érzékenyebb bőrt. Az izzadás természetes folyamat, és az erős szerek, amik ezt meggátolni hivatottak, irritációt válthatnak ki. Erre pedig a bőr akkor is reagál, ha allergiáról szó sincs.
A kipirosodás, égő érzés, gyulladás, kiütés nagyon gyakori reakció. A dezodorok kicsit kevésbé irritálnak, mivel azok nem tartalmaznak alumíniumot, csak illatosítanak – az izzadásgátlók viszont magát az izzadást ellensúlyozzák. A dezodorok a vese- és májbetegséggel küzdőknek is használhatók, az alumínium viszont a súlyos vesegondokkal küszködőknél kizáró ok.
Mikor változtassunk a megszokott izzadásgátlónkon?
A különböző termékekkel szemben akkor is kialakulhat érzékenység vagy dezodor allergia, ha évek óta ugyanazt használjuk. A gyártók ugyanis néhanapján változtatnak az összetételen, de ezt nem írják rá nagy betűkkel a flakonra, így észre sem vesszük. Ugyanakkor az allergia vagy érzékenység egyszerűen magától is kialakulhat, hiszen
az alumínium, a tartósítószerek, színezékek, az illatszerek, az alkohol is kiválthatnak irritációt.
Egy 2011-es tanulmány szerint a kozmetikai illatanyagokra allergiát mutató emberek 25 százalékánál a dezodorok voltak a felelősek a kiütésekért, bőrszárazságért, viszketésért, kipirosodásért. Ha ezeket kezeletlenül hagyjuk, duzzadt, hámló sebek alakulhatnak ki a hónaljunkon, amelyek még jobban viszketnek, vakarás hatására pedig mélyebbé válnak és rossz esetben akár el is fertőződhetnek.
Ezek a deók – érzékenységtől függően – megoldást nyújthatnak
Mit tehetünk az allergia ellen?
Akár túlérzékenységről, akár allergiáról van szó, két út áll előttünk. Megpróbáljuk kideríteni, melyik anyag okozhatja a gondot, és csak azt iktatjuk ki az életünkből, vagy eleve bőrbarát izzadásgátlókra, dezodorokra váltunk. Az első teendőnk mindig a bőrgyógyászati kezelés legyen. A tünetek megjelenésétől kezdve ne használjunk semmilyen dezodort, beszéljük meg az orvosunkkal a teendőket, majd gyógyulás után jöhet a vadászat.
Szerencsére egyre több „mentes” termék kínálja magát a drogériák polcain.
Kezdetnek zárjuk ki az alkoholt és az alumíniumot. Igen, így valóban többet fogunk izzadni, de legalább a bőrünket nem szárítja ki semmi. A hipoallergén termékek jó választási lehetőséget kínálnak, de kipróbálhatjuk a krémdeókat is, amelyek szódabikarbóna és kukoricakeményítő hozzáadásával készülnek.
További segítséget nyújt, ha a dezodort nem szőrtelenítés után visszük fel és nem is használjuk ötpercenként. Ha a pólón átütő izzadság zavar, hónaljpárnákkal védekezhetünk ellene. Nyilván macerásabb az apró betűs feliratok böngészése, és egy természetes anyagú dezodor sosem lesz olyan hatékony, mint a kemikáliákkal telezsúfolt izzadásgátló, de cserébe a nyarat nem kell azzal töltenünk, hogy lemaradunk minden strandolásról és programról sebes, fájó bőrünk miatt.
Szeretnél találkozni a Nők Lapja újságíróival és szakértőivel? Szeretettel várunk a Példakép Díj átadóján! Jegyek már kaphatók!
Kiemelt kép: Getty Images