Szeretjük az összes olyan tesztet, ami elárul valamit a személyiségünk rejtett oldaláról, ami feltárja, valójában hogy érezzük magunkat, milyen emberek is vagyunk. Az egyik, pszichológusok által is alkalmazott módszer a Baum-teszt.

Persze azt szögezzük le előre, hogy ha valóban kíváncsiak vagyunk a személyiségünkre, annak fejlődésére, elfeledett emlékeinkre, esetleg traumáinkra, akkor tesztek kitöltögetése helyett forduljunk pszichológushoz. Ő az, aki komplex módon segít felmérni és megérteni saját működésünket.

Kiegészítésként, játékként mi magunk is tesztelgethetünk, de ezek eredményeit azért kezeljük a helyükön, inkább kérdéseket vessenek fel, mint hogy kész válaszként fogadjuk el őket.

No de mégis miről szól a Baum- vagy más néven Koch-teszt? Amint azt német neve is mutatja, egy fát kell rajzolnunk. Ennek elemzése során pedig képet kaphatunk a személyiségünkről és mögöttes érzelmeinkről.

A Baum-teszt eredete

A módszert Charles Koch svájci pszichológus kezdte széles körben használni 1952-ben, de kidolgozásában Emil Juckernek is szerepe volt, aki klinikailag elemezte a fák formáit. Azért fát rajzoltatott kilenseivel, mert az számos mitológiában fontos elemként szolgál az egész világon, így egy értelemben globálisan alkalmazható.

A teszt alapja az a feltételezés, miszerint a rajzolt fa típusa a psziché vagy a tudattalan szerkezetéhez kapcsolódik. Azaz jelentősége van annak, mekkora fát rajzolunk, milyen a törzs és a korona mérete, milyen a környezete, vannak-e rajta levelek, gyümölcsök, állatok, és még sorolhatnánk.

baum-teszt

A Baum-teszt gyerekeknél és felnőtteknél is megmutatja a személyiséget (Fotó: Getty Images)

Megmutatja a vágyainkat is

A páciensnek tényleg nincs más dolga, mint rajzolni egy fát, majd ha felnőttről van szó, írni róla egy rövid jellemzést. Esetenként ezt kiegészítheti a terapeuta azzal, hogy újabb fát rajzoltat egy külön papírra, majd egy beteg fát és egy fantáziadús, a valóságtól elrugaszkodott vonalút. Mivel rajzolni mindenki tud, a teszt

egy bizonyos kor felett gyerekeknél is alkalmazható.

1966-ban Wayne Dennis terapeuta foglalkozott ezzel sokat, sorra elemezte a gyerekek rajzait, és megállapította, hogy tényleg visszajelzik a kognitív működést, a környezethez való viszonyulást, az érzéseket. Emellett a gyerekek olyan dolgokat is lerajzoltak a képekre, amilyen kívánságaik, vágyaik voltak, azaz szavak nélkül ezeket is meg tudták mutatni.

Játékos személyiségteszt: válassz egy nap szimbólumot, és megmondjuk, milyen vagy!

A teszt nem igényel nyelvtudást, egyáltalán nem fenyegető, így a gyerekek szívesen rajzolják a fákat, sőt a tesztet olyan felnőtteknél is alkalmazzák, akik képtelenek szavakba önteni gondolataikat vagy épp más nyelven beszélnek.

Az értékelés részletei

Az értékeléséhez és értelmezéséhez a szakemberek kétféle elemzési formát alkalmaznak. Az egyik globális szerkezetelemzést végez, azaz a fát egésznek tekinti, és figyeli, hogy az mekkora, illetve hol helyezkedik el a papíron. Az Emil Jucker által használt elemzés a fa finomabb részleteire összpontosít: 59 részletet figyel, ide értve a gyökereket, a törzset, az ágakat, a koronát, a leveleket, a csomókat, az árnyékolást, a szimmetriát, és még sorolhatnánk.

Ursula Avé-Lallemant szakértő szerint a fa mérete és a törzs szélessége az önkifejezést és a mentális energia mennyiségét szimbolizálja.

A fa helyzete arról árulkodik, az illető hogyan érzékeli az időt és a mentális teret. Bizonyos jelek a szakemberek számára megmutatják a tesztalany enyhe kognitív zavarát is: egyes mentális betegségben szenvedők által rajzolt fák törzs-korona aránya nagyobb, mint az egészségeseké. A korona és a törzs szélessége, magassága segíthet a depressziós rendellenességek és az evészavarok felfedezésében is.

Magyarázat laikusoknak

Persze magánemberként is levonhatunk néhány egyszerű következtetést a rajzokból. Aki a fát a papír felső részére rajzolta, az extrovertált és ambiciózus. Aki nagy fát rajzol, annak valószínűleg helyén van az önbizalma, míg a kis méretű fa alacsony önértékelésre utalhat.

Ha a fának vastag, magas, összességében jókora törzse van, a rajzoló élénk és egyenes, míg ellenkező esetben fáradt, kimerült.

A mélyre hatoló gyökerek stabilitásról árulkodnak,

míg ha azok nincsenek is a képen, vagy nagyon kicsik, az a kirekesztettség érzéséhez társul. A nagy ágak arroganciát jeleznek, míg a hiányuk összeköthető a társas viselkedés zavarával. A nagyméretű levelekkel nincs baj, azok barátságosságot, jó szociális képességet mutatnak, míg a kicsik félénkséget. Ha ennél többet szeretnénk megtudni a fánk jelentéséről, érdemes elvinni egy szakemberhez.

Szeretnél találkozni a Nők Lapja újságíróival és szakértőivel? Szeretettel várunk a Példakép Díj átadóján! Jegyek már kaphatók!

Nők Lapja Példakép Díj

Kiemelt kép: Getty Images