• Egy új felmérés szerint a magyarok nem esznek elég zöldséget és gyümölcsöt: na de mennyit kellene? Sok egyéb érdekesség is kiderült.
• Júniusban sok zöldségnek és gyümölcsnek szezonja van, ráadásul sok minden korábban érik.
• A gyerekeket sokkal korábban kellene egészségtudatos étkezésre nevelnünk.

Honfitársainknak csupán 10%-a eszi meg zöldségből és gyümölcsből az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott mennyiséget, azaz a napi legalább 5 adag zöldséget és gyümölcsöt – mutatják egy gyógyszergyártó vállalat egészségtudatos programjának keretében végzett friss, reprezentatív felmérésének adatai. (A kutatást az Opinio Institute Kft. készítette.)

És hogy mit jelent ez az 5 adag? A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének úgynevezett Okostányér-ajánlása így szól:

legalább 40 deka, részben friss, nyers, részben feldolgozott zöldség- és gyümölcsfélét együnk naponta.

A felmérés alapján csak minden 2. ember van tisztában egyáltalán az ajánlással. Kiderült, hogy a többségünknek sokat jelent ugyan a szezonalitás, de kb. minden 4. magyar olyan zöldséget és gyümölcsöt vesz, amit épp megkíván. Vagy ami olcsó.

Fontos a szezonalitás, de azért nem csak ezeket vesszük

Az idényszerű zöldség- és gyümölcsfogyasztás nem jelent mást, minthogy tavasztól késő őszig olyan növényekkel rakjuk tele a bevásárlókosarunkat, amelyek az adott évszakban Magyarország nedves és száraz kontinentális éghajlatához tartozó vidékein megteremnek. Ami a hazai idényzöldségeket- és gyümölcsöket illeti,

az időjárás 2024-ben két-három héttel előbbre tart, mint szokott ilyenkor (hamarabb érik minden),

ezért például az eperszezonnak máris a vége felé járunk, és a cseresznyének is legalább a közepén.

A magyarok nem esznek elég zöldséget és gyümölcsöt. Érdemes a szezonális termékeket keresni, mert magasabb tápértékűek és olcsóbbak is lehetnek (Fotó: Getty Images)

Gyümölcsök és zöldségek, amelyeknek most szezonja van

Júniusban az alábbi növényekkel tervezzünk, ha fontos számunkra a szervezetünk jóltartása. Gyümölcsök: sárgabarack, eper, meggy, cseresznye, sárgadinnye, áfonya, málna, egres, fekete ribizli. Zöldségek: cukkini, újhagyma, újburgonya, spárga, fejes káposzta, karalábé, karfiol, zöldborsó, sóska, spenót, uborka, zeller, póréhagyma, rebarbara.

Az idénygyümölcsöket és -zöldségeket a jobb íz, élénkebb színek, magasabb tápérték, magasabb vitamin- és ásványianyag-tartalom jellemzi, ráadásul

szezonban legolcsóbbak a hazai gyümölcsök is.

Főként, ha kikerüljük a kis- és/vagy nagykereskedőket, és egyenesen a termelőtől szerezzük be azokat. Ennek nagy előnye, hogy az őstermelők közül sokan nem, vagy alig használnak vegyszereket, szemben a nagyüzemi termeléssel.

Ha helyben vásárolunk, azzal nemcsak a lokális közösséget támogatjuk, de lerövidítjük az áru útját, hozzájárulunk a környezeti terhek csökkentéséhez. Az importtal szemben a friss gyümölcsöt akkor szedik, amikor érett, vagy a szállítás miatt kevéssel előtte, úgyhogy ezeket a növényeket jellemzően a nap érleli, nem az etiléngáz, amit azért használnak, hogy az éretlenül leszedett növényt a hosszú szállítás alatt vásárlóknak vonzó állapotba hozzák.

Nem eszik elég zöldséget a gyerek? Tippjeinkkel talán menni fog a dolog!

Ha őstermelőktől vásárolnánk, keressük a termelői piacokat, de már online is több helyről megrendelhetjük a szezonális gyümölcsöket és zöldségeket. Ott van például a MyFarm, amelynek gazdái 2019 óta országszerte öt kertből szállítanak házhoz vegyszermentes zöldség- és gyümölcskosarakat. De ilyen még a Farm 2 Fork, a Falufood, a Neked Terem vagy a Falusi Kosár is.

Többek között a sárgabaracknak, cseresznyének, áfonyának is júniusban van a szezonja (Fotó: Getty Images)

Az említett felmérésből egyébként az is kiderül, hogy a magyarok 23%-a termeszt zöldséget, gyümölcsöt akár kertben vagy balkonládában. Illetve hogy az emberek 90%-a tisztában van azzal, hogy melyik zöldség, gyümölcs mikor szezonális, sőt, a magyarok kétharmadának sokat jelent a szezonalitás.

Kisebb arányban ugyan, de vannak olyanok (15%), akik csak az épp szezonális termékeket választják, míg saját bevallása szerint minden 2. honfitársunk ugyan előnyben részesíti, de nem kizárólag ezeket vásárolja. 24% bevallja, hogy tudja ugyan, hogy melyik zöldségnek, gyümölcsnek mikor van szezonja, de nem foglalkozik ezzel; többségük azt veszi, amit megkíván, minden 10. magyar pedig azt, ami éppen olcsó.

A hiper- és szupermarketek a legfőbb beszerzőhelyek

Leggyakrabban (71%) hiper- és szupermarketben kerül a kosarakba zöldség, gyümölcs, és közel minden 2. magyar vásárol zöldségesnél is. Közvetlenül a termelőtől is sokan vesznek zöldséget és gyümölcsöt: 37% piacon, 6% pedig termelői közösségtől.

A termelőket a legtöbben (35%) amiatt választják, mert így elkerülhetik a felesleges csomagolást. 34% finomabbnak tartja a tőlük vásárolt élelmiszereket, tízből hárman szeretik a piac hangulatát. A kutatás eredményei alapján az emberek 25%-ának fontos az, hogy vásárlásával a helyi termelőket támogassa.

Még azok közül is kevesen fogyasztják el a napi ajánlott zöldség- és gyümölcsmennyiséget, akik tisztában vannak az Egészségügyi Világszervezet irányelveivel.

A friss felmérés eredményei szerint csupán a magyarok fele van tudatában annak, hogy az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint naponta legalább 5 adag zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztanunk. Azonban közülük is mindössze minden ötödik fogyasztja el valóban ezt a mennyiséget. Ennek alapján elmondható, hogy tízből kilenc magyar nem eszik naponta legalább öt adag zöldséget és gyümölcsöt.

Fontos az óvodás korban elkezdett érzékenyítés

Ami igen meglepő volt a felmérésben, hogy az emberek csupán 39%-a gondolja úgy, hogy ha a gyerekekkel már egészen pici korukban megismertetünk minél több zöldséget és gyümölcsöt, akkor természetessé válik mindennapi fogyasztásuk. Márpedig az egészségtudatos nevelést nem lehet elég korán kezdeni.

Emiatt jött létre a Palánta Program, amely keretében a Felelős Gasztrohős Alapítvánnyal és a Civil Impact Kft.-vel együttműködve arra tanítanak óvodás gyerekeket, hogy felismerjék és értékeljék a szezonális hazai zöldségeket, gyümölcsöket, megtudják, hogy milyen messziről érkeznek az egzotikus gyümölcsök, és akár azt is, hogy ennek milyen környezetre gyakorolt hatása van.

Különösen fontos ez annak fényében, hogy a magyar gyerekek nagyon kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak.

Kiemelt kép: Getty Images

Szeretnél találkozni a Nők Lapja újságíróival és szakértőivel? Szeretettel várunk a Példakép Díj átadóján! Jegyek már kaphatók!