- Tévedés azt hinni, hogy csak a sötét nappalok okoznak búskomorságot.
- A nyári depresszió tünetei részben megegyeznek a téli lehangoltsággal.
- Változatos okai vannak az állapotnak, amire kevés ellenszer van.
A hőmérséklet emelkedésével és a nappalok hosszabbodásával a legtöbb ember alig várja, hogy nyakig merüljön a nyári hónapok kínálta lehetőségekben. Rövidülnek a ruhák és csökkennek a négy fal között töltött órák. Napfény, víz, roppanós gyümölcs, grill illat és fesztivál, hát kell ennél több?
A nyári depresszióban szenvedőknek mindenképp.
Jogos a kérdés: hogy lehet valaki búskomor az év legvidámabb időszakában?
Fordított szezonális affektív zavarként (SAD) is ismert a kórkép, ami önmagában óriási kihívást jelent. Hiszen létezik az általános elvárás, hogy a nyár gondtalan és boldog időszak, amikor még a problémák se tűnnek olyan sötétnek.
Mi az a szezonális affektív zavar?
A szezonális affektív zavar a depresszió egy formája, amelynek legfőbb jellemzője, hogy megjelenik az év bizonyos szakaszában, akár többször is. A téli mélabút talán sokan ismerik, hiszen alapvetően a hulló levelekkel, a rövid nappalokkal és sötét éjszakákkal társítjuk a lehangoltságot. Aki készül rá, az pontosan tudja, hogy bármilyen jól hangzik, egy bekucorgós, forró csokis filmnézés nem fog rajta segíteni.
Hasonlóan érezhetnek a nyári depresszió elszenvedői, amikor azt mondják nekik, hogy menjenek sétálni, strandolni, vagy vegyenek egy halom csöves kukoricát, hogy érezzék a nyár ízét. Érdekes módon míg a téli depresszó ellen sikeresen bevethető a fényterápia, a nyári hónapok kimeríthetetlennek tűnő fénykészletei sem elegendőek olykor a negatív gondolatok felszámolására.
A nyári depresszió tünetei
A tünetek felismerése és az okok megértése sokat segíthet abban, hogy hatékonyan vegyük fel a harcot az állapottal. Mind a téli, mind a nyári depresszióra jellemző a szomorú hangulat és a csökkent örömérzet, de sok szempontból ellentétesek a szimptómák.
A nyári szezonális affektív zavar tünetei:
- álmatlanság
- étvágytalanság
- szorongás, irritáltság
- nyugtalanság
- reménytelenség
- fizikai diszkomfort.
Szélsőséges viselkedést válthat ki a napfény
Elterjedt nézet, hogy a nyári depresszió okait az évszak sajátos környezeti jellemzői között kell kutatni, mint a hőség, a pára- vagy pollentartalom, és nem is járnak messze az igazságtól. Ám ahogy télen, úgy nyáron is sokféleképpen reagálunk a minket érő fizikai és mentális triggerekre.
1. Megváltozott rutin
A nyár gyakran felborítja az addig megszokott éves, rendes időbeosztásunkat: szabadságolások, ballagás, évzáró stb. Mindez könnyen kibillentheti az arra hajlamos embert érzelmileg, és instabillá, stresszessé válik.
2. Testkép zavarok
A nyári gardrób minden vélt vagy valós hibát leleplez, hiszen sokkal több testrészünk, bőrfelületünk látszik, mint általában.
Akinek amúgy is problémája van önmagával, az a nyári hónapokat különösen rosszul éli meg, mert fokozódhatnak a testkép zavarok,
miközben csökken az illető önbecsülése.
3. Pénzügyi stressz
Legyen szó nyaralásról, gyerekgondozásról vagy bármilyen nyári tevékenységről, sokan úgy érzik, hogy a nyár nagyobb anyagi megterhelést ró rájuk. Természetes, hogy ez fokozza a szorongás érzését.
4. Társadalmi elvárások
Klasszikus tünet, hogy a nyári depresszióval küzdő ember elszigetelve érzi magát, mert nem képes megfelelni a társadalmi nyomásnak, hogy élvezze a nyarat, legyen folyamatosan aktív és keresse a társaságot.
5. Allergia
A szezonális allergiák fizikai kényelmetlenséget és fáradtságot okozhatnak, amelyek negatívan befolyásolhatják a hangulatot. Tavasszal és nyáron magasabb a pollenszám, és az amúgy is lehangolt emberek állapotán különösen sokat tud rontani az allergia, ami gyulladásos folyamatokat indíthat el a szervezetben.
6. Hőség
A túl magas hőmérséklettől kimutathatóan ingerlékenyebbek, kimerültebbek vagy agresszívebbek vagyunk. A mentális instabilitás könnyedén átfordulhat depresszióba.
A jóból is megárt a sok
Az állandó hőség, a túl erős fény – ezt a két dolgot jelölték meg egy kutatásban résztvevők arra a kérdésre, hogy minek tulajdonítják az állapotukat. Például az Egyesült Államokban és Mexikóban a magasabb hőmérsékletet összefüggésbe hozták a magasabb öngyilkossági rátával, és megállapították, hogy a közösségi média bejegyzésekben is gyakoribbak a depresszív kifejezések. A forró, ragacsos idő egy ponton túl tolerálhatatlanná válik az emberi szervezet számára. Több tanulmány is kiderítette, hogy
egy bizonyos hőmérséklet felett a negatív érzelmek és a fáradtság átveszi az irányítást a testünk felett.
Filmrajongók talán emlékeznek még a nagy sikerű Összeomlás című filmre, amelyben parádés alakításban Michael Douglas ámokfutását követhetjük nyomon. A főhősnek ugyan sok egyéb problémája van a világgal, de az aszfaltot megolvasztó forróság egyértelműen hozzájárult ahhoz, hogy elméje teljesen elboruljon.
Az egyre gyakoribbá váló hőhullámok e tekintetben nem jósolnak szebb jövőt, ezért vélhetően a mentális szakemberek is egyre többször fognak figyelmeztetni a nyári depresszió veszélyeire.
Mit lehet tenni?
A legfontosabb, hogy felismerjük, mivel állunk szemben. Ha már sejtjük, hogy bekövetkezik a depresszió, tudatos rákészüléssel enyhíthetjük az állapotot. Hangsúlyozottan figyeljünk az alvási szokásainkra, alakítsunk ki egy rutint, amivel csökkenthető az álmatlanság. Ugyanez igaz a kiegyensúlyozott táplálkozásra, törekedjünk a könnyű ételek fogyasztására, hiszen
az elnehezítő étkezések mentálisan is rossz hatással lehetnek ránk.
Nem szabad elhanyagolni a sportolást sem, ha nem vágyunk a szabadba, a napfényre, menjünk például úszni a reggeli vagy esti idősávban.
A hidratálás, elegendő folyadék fogyasztása természetesen alapvető, miként a test hűtése is. Legyen nálunk legyező, otthon pedig vegyünk langyos zuhanyt, kapcsoljuk be a légkondit vagy húzzuk be a sötétítőt.
A szélsőségesen negatív gondolatok megjelenésekor mindenképp forduljunk szakemberhez, a terápia hatékony segítség lehet ebben az esetben is.
Az évszak kezdetén pedig tudatosítsuk magukban, hogy nem kell megfelelnünk más ember nyári elvárásainak. Mert nem mindenki szereti forrón.
Vidáman esszük, pedig lehet, hogy ez áll a depresszió hátterében.
Kiemelt kép: Getty Images