A szóban forgó új, országos, reprezentatív felmérés a magyar lakosság rákmegelőzéssel kapcsolatos szokásait, szűrési hajlandóságát és életmódját vizsgálta. Az Affidea Magyarország megbízásából készült kutatás lesújtó képet festett a magyarok rákprevenciós attitűdjéről, ami részben magyarázza, miért vagyunk világelsők számos daganatos megbetegedésben.

Hiába a rendkívüli szorongás a ráktól, a vizsgálat talán legelkeserítőbb eredménye szerint a lakosság fele egyáltalán nem jár szűrővizsgálatokra. Leginkább a férfiak, a 39 évnél fiatalabbak, valamint az alacsonyabb iskolázottságú emberek szeretik kihagyni még a kötelezővé minősített szűrővizsgálatokat is.

Tévhitek a szűrésekről és a rákról

Dr. Tersztyánszky Rita, az Affidea Magyarország járóbeteg-ellátásért felelős orvosigazgatójának tapasztalatai szerint az emberek félnek a szűrővizsgálatoktól, pedig ezek szinte mindig fájdalommentesen elvégezhetőek. „Sokan már attól betegnek érzik magukat, ha meg kell jelenniük egy orvosi rendelőben.

Szerencsésebb lenne, ha beteg helyett olyan egyénként gondolnának magukra, akiben megszületett az elhatározás: hosszú és egészséges életet szeretne élni.”

A szűrővizsgálatok azért is okoznak túl sok szorongást, mert a rákos diagnózist még mindig a halálos ítélettel egyenértékűnek gondolják az emberek, pedig ez ma már idejétmúlt elképzelés – fűzte hozzá Dr. Faczádi Enikő onkológus.

Ezek a legfontosabb szűrővizsgálatok 40 felett.

„Ha meg is van bennünk esetleg a genetikai hajlam, tehát halmozottan előfordult már rákos megbetegedés a családunkban, attól még nem lesz biztosan rosszindulatú daganatunk, hiszen nem a rákot örököljük, csak a kockázatot – hangsúlyozta az onkológus. „Ezt a kockázati tényezőt éppen a rák kialakulásához vezető kóros elváltozások korai kimutatásával lehetne elhárítani.”

A szűrővizsgálatok életet menthetnek! (Fotó: Getty Images)

Stresszelős nemzet vagyunk

A stressz az egyik legfontosabb rizikófaktor a daganatos betegségek kialakulására nézve, a genetikai hajlam meglétekor pedig különösen vigyázni kellene magunkra ilyen téren. Mindennapi stressz-szintjüket a nők és a 20-29 év közöttiek érezték a legmagasabbnak, míg a legkevesebb stressz a 60-69 év közöttiek életét jellemzi.

„Az immunrendszert leginkább a társas stressz, tehát mondjuk egy folyamatos munkahelyi konfliktusos helyzet tépázza meg, a legyengült immunrendszer pedig nagyobb eséllyel ad lehetőséget a rákos sejtek burjánzására. Magyarországon érezhetően nagyon nagy a stressz-szint és ennek nagy szerepe van a daganatos betegségek kialakulásában” – mondta Dr. Bányai Éva, Széchenyi-díjas pszichológus, professor emeritus, az ELTE PPK oktatója.

„A mások által okozott stresszt úgy csökkenthetjük, ha támogató emberi kapcsolatokkal bástyázzuk magunkat körbe.

A statisztikák szerint a jó párkapcsolatban élők kevésbé betegszenek meg, mint azok, akik egyedül élnek”

– mutatott rá az emberi kapcsolatok és a daganatos betegségek közötti összefüggésre a pszichoterapeuta.

Dr. Farczádi Enikő onkológus is megerősítette, hogy a betegek kikérdezése, az anamnézis felvétele során gyakran derül rá fény, hogy a páciens a közelmúltban haláleset, válás vagy munkahelyi trauma miatt különösen nehéz időszakon ment keresztül.

Bányai Éva pszichológus szerint ezek az egyének nem kezdik el lelkileg feldolgozni a traumát, ami a hatékony megküzdés első lépése lenne. Sokszor előfordul, hogy egy kora gyermekkori lelki sérülés miatt a testükben elraktározott feszültség érzékenyebbé teszi őket arra, hogy a felnőtt korukban átélt megrázkódtatások után testi betegség jelentkezzen náluk.

Stresszoldó technikák híján a magyar népesség jelentős része inkább a pohár után nyúl (Fotó: Getty Images)

A megelőzés már kisgyerekkorban elkezdődhetne

Egy gyermek pszichológiai immunrendszerének kialakulását nagyban segíti egy nála bölcsebb ember társas támogatása, de sajnos ma sem minden szülő tudja biztosítani az ehhez szükséges figyelmet gyermekének. Bányai Éva pszichológus évek óta küzd érte, hogy az Egészségre nevelés tantárgy bekerüljön az oktatásba.

„Annyira fontos lenne a testi-lelki megelőzésre irányítani a gyerekek figyelmét, emellett különböző stresszkezelési technikákat lehetne nekik megtanítani már kisiskolás korban is. Az autogén tréning készségszintű használatával az a fajta ellazulás is könnyen elérhető lenne, amire mindannyian vágyunk egy érzelmileg, pszichésen, szellemileg megterhelő nap után.

Stresszoldó technikák híján azonban a magyar népesség jelentős része inkább a pohár után nyúl,

pedig az alkohol csak rövid távon oldja a stresszt. Hosszabb távon szintén hozzájárul a rosszindulatú elváltozások kialakulásához.”

A dohányzás még mindig meghatározó

A dohányzó válaszadók közel fele egyáltalán nem tervezi letenni a cigarettát, harmaduk már próbálkozott vele, de sikertelenül, és mindössze 23 százalék azok aránya, akik tervezik a leszokást. A diplomás résztvevők körében magasabb a leszokási hajlandóság, a nőkről pedig elmondható, hogy többször próbálkoztak már sikertelenül, mint a férfiak.

Az, hogy a passzív dohányzók nem járnak tüdőszűrésre, az aktív dohányzók pedig nem akarnak leszokni magyarázhatja a tüdőrákos megbetegedések számának állandó növekedését. Pedig a tüdődaganat halálozási aránya borzasztóan magas, a későn felfedezett daganatos állapotot pedig szinte lehetetlen teljesen helyrehozni.

Szűrési kisokos

• Tüdőszűrés: 40 éves kortól évente javasolt azoknak is, akiknél nincs magas rizikó a tüdőrák kialakulására vonatkozóan.
• Melanómaszűrés: 30 éves kor fölött szintén évente javasolt
• Mammográfia: 45 és 65 éves kor között kétévente (egyes újabb ajánlások szerint azonban már 35 éves kortól)
• Méhnyakrák szűrés: 21 éves kortól három évente ajánlott járni
• Prosztatavizsgálat: férfiaknak 50 éves koruk felett évente ajánlott
• Vastagbéldaganat szűrése: a jelenlegi szakmai ajánlás szerint 45 év felett évente székletvér-vizsgálattal javasolt. Ugyanakkor a legbiztonságosabb az, ha vastagbéltükrözéssel vizsgáltatjuk meg magunkat, mivel ez az az eljárás, ami már a legkisebb elváltozást is megmutatja, így időben kiszűrhető maga a daganat vagy a rosszindulatú átalakulásra hajlamos elváltozás.

Tudtad, hogy ritkábban ugyan, de egy különös tünet is figyelmeztethet a vastagbélrákra?

Kiemelt kép: Getty Images