• Nem foglalkozunk a széklettel, pedig iránymutató a szervezet egészséges működésében.
• De hányszor illik, mi a referencia?
• Ürítési szokásainkból kiderül, mennyire figyelünk magunkra.

A „hogyan maradjunk egészségesek” kérdésre az emberek zömének nem feltétlenül a jó és rendszeres széklet ugrik be válaszként. 

Gyerekkorunkban gyakran hallottuk, hogy akkor vagyunk egészségesek, ha minden nap van nagydolog. De vajon tényleg igaz ez? Ahogy korban, nemben, életmódban, úgy bizony a székelési szokásokban is elképesztően sokfélék vagyunk. Nézzük, mit mond a tudomány!

Egy új tanulmány arra jutott, hogy…

A székletürítés gyakorisága nemcsak hogy szerepet játszhat a bélrendszer egészségében, de befolyásolhatja bizonyos krónikus betegségek kialakulásának kockázatát. Úgy tűnik, hogy a napi egyszeri vagy kétszeri széklet az ideális. De hogy miért is?

A Cell Reports Medecine tudományos folyóiratban a minap megjelent tanulmány arra jutott, hogy a naponta egyszer vagy kétszer székelők bél mikrobiomja (a bélben élő mikroorganizmusok összessége)  tartalmazza a hasznos baktériumok optimális keverékét, valamint kevesebb számú káros baktériumot és toxint.

Annak érdekében, hogy megértsék a székletürítés gyakoriságának a bélrendszerre gyakorolt ​​hatását, a kutatók több mint 1400 egészséges felnőtt adatait vizsgálták meg négy csoportba sorolva:

1. Székrekedéssel küzdők, akik hetente csak egyszer vagy kétszer tudtak wc-re menni
2. Kevés-normális besorolású egyének, akik heti három-hat alkalommal végzik el nagydolgukat
3. Sok-normális egyének, akik naponta egy-három alkalommal tudnak wc-re menni
4. Hasmenéssel küzdők, akik naponta négyszer vagy többször jártak székelni.

Érdemes figyelni a székletet rendszeresen (Fotó: Getty Images)

A kutatók megállapították, hogy a rosterjesztő bélbaktériumok bizonyos jótékony típusai azoknak a székletében voltak megtalálhatók, akik naponta egyszer vagy kétszer ürítettek. Eközben a székrekedésben szenvedőknél magasabb volt a fehérje-erjesztő baktériumok szintje, míg a hasmenéses csoportban magasabb volt a baktériumok szintje a felső gyomor-bél traktusban.

A véreredmények önmagukért beszélnek

A kutatók az alanyok vérét is megvizsgálták bizonyos bélmikrobák által termelt méreganyagokra, amelyek összefüggésbe hozhatók a szervkárosodással. Kiderült, hogy a székrekedésben szenvedő egyének vérében több vesekárosodáshoz kapcsolódó marker volt kimutatható, a hasmenéses egyéneknél pedig több volt a májkárosodás markere.

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a tanulmánynak bizonyos korlátai vannak. További szigorú kísérletekre van szükség nagyobb számú egészséges és krónikus betegek vegyes bevonásával annak megállapításához, hogy van-e közvetlen kapcsolat a székletürítés gyakorisága, a bélrendszer egészsége és az egyes egészségügyi problémák között, mondta W. Florian Fricke, a stuttgarti Hohenheim Egyetem professzora.

10 (akár egészségesnek hitt) szokás, amivel károsítjuk a bélrendszert.

A normális székletürítésre nincs tökéletes szabály

Arra a kérdésre, hogy akkor mégis milyen gyakran illene wc-re járni, nincs mindenkire érvényes válasz, ugyanis számos tényező befolyásolja a folyamatot. Általános megállapítások szerint az egészséges gyakoriság a napi három alkalomtól a heti háromig is terjedhet akár. A hangsúly minden esetben a következetesség:

a székletürítési szokásokban bekövetkezett drasztikus változások különböző problémákat jelezhetnek,

így ha egyik héten kétszer, a következőn pedig kilencszer megyünk wc-re, feltétlenül járjunk utána a változás okainak.

Mi minden befolyásolja a bélmozgást?

Amikor rácsodálkozunk mások székelési szokásaira, mindig jusson eszünkbe, hogy másképp eszünk, alszunk, mozgunk és teljesen más mikroorganizmusok élnek bennünk. Az alábbi négy tényező alapjaiban befolyásolja az ürítést.

1. Étrend

Amíg a gyümölcsökből, zöldségekből, teljes kiőrlésű gabonákból és hüvelyesekből származó rostokban gazdag étrend elősegíti a rendszeres bélmozgást, lágyabb székletet eredményez, addig az alacsony rosttartalmú étrend, a magas feldolgozott élelmiszer tartalom székrekedéshez vezethet.

2. Folyadék

Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a naponta elfogyasztott folyadék mennyisége a székletet is befolyásolja. A hidratáltság az optimális emésztéshez is nélkülözhetetlen, a dehidratáltság kemény székletet és ritka bélmozgást okozhat.

Sokat tehetünk az egészséges bélműködésért (Fotó: Getty Images)

3. Mozgás

A sport áldásos hatásairól is tudjuk, hogy vécézési szokásainkra ugyanúgy kihat, mint bármilyen más területre. A rendszeres testedzés serkenti a bélmozgást, segíti a salakanyagok hatékonyabb átjutását az emésztőrendszerben.

4. Napi rutin és stressz

A stressz vagy a napi életmódunk zavarai, így például az utazás vagy a munkaidő változásai mind komoly hatással vannak a székletürítésre.

Ekkor kell orvoshoz fordulni

Az egészséges székletről leginkább állaga és színe tanúskodik: ha könnyen kijövő, puhább, jól formált és középbarna a színe, akkor megnyugodhatunk. Az alábbi tünetek esetén viszont ne késlekedjünk az orvosi konzultációval:

• megmagyarázhatatlan és tartós változások a székelési szokásokban
• súlyos hasi fájdalom
• vér a székletben
• nem szándékos fogyás
• tartós hasmenés vagy székrekedés.

Mivel tudjuk elősegíteni az egészséges bélmozgást?

Ennél a kérdésnél érdemes visszakanyarodnunk a bélmozgást befolyásoló tényezőkhöz. Legalapvetőbb a kiegyensúlyozott étrend következetes fenntartása, a gördülékeny ürítés titka a különféle rostokban gazdag ételekben rejlik.

A napi nyolc pohár vagy másfél-két liter víz elfogyasztása normális időjárásban magától értetődő, és a lustáknak sajnos rossz hírünk van. A mozdulatlanság ellustítja a bélrendszert is, ezért ha sikeresebb kétbetűs kitérőket szeretnénk elérni, kezdjünk mozogni!

Ugyanilyen fontos a megfelelő stresszkezelés, hiszen minden mentális egészségünket veszélyeztető faktor lecsapódik a beleinkben is. Az elme problémái így könnyedén bélbajokká válhatnak, ha nem figyelünk oda.

A bélműködés zavarai nagyon súlyos betegséget is jelezhetnek. 

Kiemelt kép: Getty Images