- Stresszhelyzetekben testünk jellemző fizikai tüneteket produkál, melyek nagy része természetes.
- Ezek közé tartozik a stresszkakilás is, vagyis az izgalomtól gyakori székelési ingert tapasztalhatunk.
- Utánajártunk, milyen az ok áll a stressz miatti székelés mögött, ami egyes esetekben komolyabb problémát jelezhet.
Senkinek sem kell bemutatni a stressz hatására felbukkanó legjellemzőbb tüneteket. Mindannyiunknak izzadt már a tenyere, liftezett a gyomra vagy vert hevesen a szíve, amikor valamilyen okból kritikussá vált a helyzet, ám ezekkel ellentétben kevesebbet beszélünk egy másik, igen gyakran előforduló jelenségről.
Pedig a legtöbbünkkel biztosan előfordult már, hogy amikor idegesek lettünk, úgy éreztük, azonnal ki kell szaladnunk a mosdóba, sőt, talán nem egyszeri székelési ingert, hanem hasmenést is tapasztaltunk, amikor stresszes szituációba kerültünk. Ráadásul mindehhez nem kell, hogy munkahelyi vagy iskolai megmérettetésről, komolyabb stresszhelyzetről legyen szó.
Már egy olyan hétköznapi esemény, mint egy hosszabb családi nyaralás is kiválthatja ezt a kellemetlen ingert,
ami ennélfogva a nyári főszezonban még gyakoribb lehet. De vajon mit értünk stresszkakilás alatt? Mikor számít normálisnak és egészségügyi szempontból mikor adhat okot aggodalomra? A bél-agy kapcsolatot vizsgálva feltárjuk a tünet mögötti okokat és azt is, hogyan orvosolhatjuk a helyzetet.
Ezért kell a stressz miatt vécére mennünk
A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer fontos szerepet játszik az agy és a bélrendszer közötti kommunikációban, nem mellesleg pedig a stresszkakilásért is ez a szoros kapcsolat okolható.
Az agy-bél tengelyen keresztül ugyanis folyamatosan idegi, hormonális és immunológiai jelzések futnak,
a fennálló szoros kölcsönhatás miatt pedig a feszültség könnyen kiválthat emésztőrendszeri tüneteket is, mivel az itt található idegek stressz hatására összehúzódhatnak.
Ezek az összehúzódások és görcsök végül székelési ingert és hasmenést eredményeznek, vagyis ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk magunkon, megnyugodhatunk, hogy valószínűleg csupán az izgalmak miatt kell olyan sűrűn a vécére járnunk. A stressz okán távozó széklet egyébként ugyanúgy néz ki, mint általában, de akár valamivel lazább állagú is lehet attól függően, mit ettünk előtte, vagy hogy mennyiszer rohantunk már korábban a mosdóba.
Azonban nem kizárólag hasmenés vagy hányinger, idegesség miatt székrekedés is jelentkezhet, ráadásul van, hogy akár meglepetésszerűen. Sokszor ugyanis mi magunk nem is érezzük, hogy stresszesek vagyunk, de a testünk már előre jelez, többek között székelési inger formájában, hogy kezd felfokozottá válni a helyzet.
Épp ezért elsődleges fontosságú, hogy egy pillanatra megálljunk és megvizsgáljuk, hogyan érezzük magunkat, tudatosítsuk, hogy ez az inger tulajdonképpen normális fiziológiai válasz a stresszes helyzetekre. Kivéve akkor, ha a panasz hosszú távon elhúzódik.
Milyen az egészséges széklet – és mit jelez, ha fáj az ürítés?
Komoly problémát is jelezhet
Az irritábilis bél szindróma, vagyis másnéven az IBS egy közismert krónikus emésztési rendellenesség, mely gyakran jár együtt hasi fájdalommal, puffadással, és változó széklettel – ebbe a hasmenés és a székrekedés egyaránt beletartozik. Amennyiben hetente legalább egyszer, akár
több hónapon keresztül állandó, görcsökkel kísért székelési ingert tapasztalunk,
akkor gyanakodhatunk, hogy a stressznél valami komolyabb panasszal, például IBS-el vagy valamilyen más gyulladásos bélbetegséggel van dolgunk. Ezek közül egyébként a leggyakoribb a fekélyes vastagbélgyulladás és a szintén hasmenéssel jelentkező Crohn-betegség, melyek már napi háromszori székelést is kiválthatnak – vagy épp ellenkezőleg, több napig tartó székrekedést –, ezért fontos, hogy mielőbb odafigyeljünk tüneteink jellegzetességeire.
Így kezeljük a stresszkakilást
A jó hír az, hogy mivel az esetek többségében természetes testi reakcióról van szó, a megfelelő technikával megálljt parancsolhatunk a stresszkakilásnak. Ezek a trükkök gyakorlatilag bármikor jól jöhetnek, hiszen senki sem szeretné, ha a vécéről szólítanák be egy állásinterjúra, vagy ha a család többi tagja már csak rá várna a csomagoknál indulás előtt. Nem árulunk el nagy titkot, hogy egyszerű stresszcsökkentő praktikákról van szó, ugyanis
akkor tudjuk megszüntetni az állandó ingert, ha elsősorban megpróbálunk megnyugodni, tehát leküzdeni a feltámadó szorongást.
Ez nem azt jelenti, hogy hozzászokunk vagy hogy figyelmen kívül hagyjuk, hanem azt, hogy konkrét, esetleg már korábban bevált módszerekkel csillapítjuk az eluralkodó érzelmeket.
Vessünk be egyénileg működő relaxációs technikákat, gyakoroljuk a mély légzést, érzékeljünk magunk körül 5 dolgot, ami eltereli a figyelmünket, vagy meditáljunk, de mindenekelőtt próbáljuk meg kerülni az étkezést 30 perccel a stresszt kiváltó esemény előtt, mert az fokozza a bélmozgást. A stresszkakilás miatt azonban felesleges még extrán idegesíteni magunkat, mivel bár kellemetlen, alapvetően természetes folyamat, és egészségünk szempontjából egyáltalán nem számít kóros állapotnak.
Életmentő lehet a rendszeres széklet – de mi számít rendszeresnek?
Kiemelt kép: Getty Images