„Majd egy félóra múlva, még várjatok kicsit, amíg lejjebb megy az ebéd” – számtalanszor hallottuk a szülői figyelmeztetést azokon a nyári, vízparton töltött délutánokon. Miközben alig vártuk, hogy végre berohanjunk a vízbe, mélázva néztük, ahogy Lajos bácsi elropogtat még egy lángost, Kati néni pedig a sült krumpli maradékát.

Akármi is történt, az evés utáni szünet szent volt, de ennek gyerekként két okból sem örültünk. Ha elnyomott minket a kajakóma, jó eséllyel leégtünk a napon, ha viszont éberek maradtunk, csak fészkelődni tudtunk az izgalomtól. Nem értettük, pontosan miért nem lehet evés után úszni, ez azonban nem akadályoz minket abban, hogy ma ugyanezt mondjuk a mi gyerekeinknek.

De vajon tényleg görcsöt kapunk, vagy akár meg is fulladhatunk?

Mennyi igazság van a jó tanácsban, amelyet generációk óta adunk és kapunk?

Makacsul tartja magát az elmélet, hogy evés után várni kell az úszással (Fotó: Getty Images)

Meglepő eredete van a közismert tanácsnak

Pontosan nem ismert a szülői ajánlás eredete, ami több, mint száz éve makacsul tartja magát, de egy forrást biztosan ismerünk. Ha a fiúk nem várnak legalább 90 percet az úszás előtt, megfulladhatnak. „A te hibád lesz” – dörren olvasóira egy 1908-ból származó kézikönyv, melyet cserkészek számára írtak.

A kézikönyvben olvasható, hogy az elfogyasztott étel megemésztése előtti úszás bizonyosan görcsöt okoz. Sok fiú elköveti azt a hibát, hogy túl hamar bemegy a vízbe, miközben a gyomor és az emésztőrendszer keményen dolgozik az ebéddel. Majd hirtelen az úszásra kell koncentrálnia a testnek, és ez a változás túl gyors. Emiatt megtorpan az emésztés, és érkezhetnek a görcsök – áll a könyvben.

Mit mond az orvostudomány az evés utáni úszásról?

Az elméletnek azóta többféle verziója született. Az egyik szerint az étel megemésztése leköti a vérkeringés egy részét, amit az úszás csak még jobban fokoz. Emiatt kaphatunk olyan gyomorgörcsöt, ami akár fulladást is okozhat.

Egy másik verzióban pedig a vér a gyomorba terelődik a végtagok felől, ami nagyon megnehezíti az úszást. Szerencsére nem igaz egyik elmélet sem. Az orvostudomány is régóta vitatja az ilyen, étel típusú fulladás létezését, és már az ötvenes évekből származó tanulmányok is megkérdőjelezik, hogy van-e összefüggés az evés és úszás között.

Melissa Stoppler, az Amerikai Vöröskereszt tanácsadója is megerősítette, hogy a széles körben fenntartott elmélet hamis ideákon alapul. Mint mondta, az

igaz ugyan, hogy úszáskor máshova áramlik a vér, de nincs orvosilag alátámasztva, hogy várni kellene fürdés előtt.

Persze egy kiadós ebéd után bármilyen testmozgás kényelmetlen lehet, de semmiképpen nem veszélyes.

Ez ugyanúgy igaz a gyerekek esetében is, tehát nem szükséges várakozniuk a parton, hogy lejjebb csússzon az a lángos. Persze, vigyázni mindig kell, felnőtt felügyelet nélkül ne hagyjuk bemenni őket a vízbe.

Fontosabb a folyadékbevitel, hogy megelőzzük a kiszáradást (Fotó: Getty Images)

Testünk tehát képes egyidejűleg megbirkózni az emésztéssel és a fürdéssel, de természetesen hallgassunk a szervezet jelzéseire. Ha tényleg annyit ettünk, hogy mozdulni se bírunk, célszerű picit várni a vízbe merülés előtt, még ha a lomhaság érzése nem is jelent egészségügyi kockázatot.

Mire figyeljünk inkább?

Evés helyett az ivásra! Sokkal fontosabb ugyanis, hogy ne száradjunk ki a hőségben,

a folyadékivás tehát erősen ajánlott, hiszen hidratálásra úszás közben is szükségünk van.

Gyakori, hogy a forróságban nem iszunk eleget a parton, a kiszáradás viszont valóban okozhat izomgörcsöket. Ezért csobbanás előtt igyunk vizet vagy valamilyen alkoholmentes frissítőt. Az emésztés feladatát pedig bízzunk nyugodtan testünk szakértelmére. 

Az emésztés bizony zajjal jár, vajon tudod, hogy mit jelentenek a gyomrodból jövő hangok?

Kiemelt kép: Getty Images