- Az érintés alapvető emberi igényünk: ölelkezünk ha boldogok, ölelkezünk, ha szomorúak vagyunk.
- Milyen folyamatok mennek végbe a testünkben, amikor megöleljük egymást valakivel, akit szeretünk?
- Mutatjuk, hogy érzelmi hatásain túl mennyi mindenre jó az ölelés!
Legtöbbünk számára a koronavírus-járvány idején szeretteink ölelése hiányzott leginkább. Valójában sokan ekkor tapasztaltuk meg igazán, hogy az érintésnek mennyire fontos szerepe van a mentális egészségben – és még azon túl is. Az érintésre való igény egy rendkívül fontos érzés, hiszen a kommunikáció legalapvetőbb formájaként teszi lehetővé számunkra, hogy a fizikai mellett társadalmi síkon is, kötelékek kialakítása és fenntartása révén fedezzük fel a körülöttünk lévő világot.
Az emberi érintés két különálló rendszerből áll, az első a gyors érintés, melynek segítségével azonnal kapcsolhatunk, reagálhatunk bizonyos ingerekre – például arra, ha ránk száll egy bogár. A második pedig értelemszerűen a lassú érintés, ami a közelmúltban felfedezett idegreceptorokat, az úgynevezett C-tactilis affarenseket jelöli.
Utóbbiak lényegében „ölelési idegekké” fejlődtek, azaz feldolgozhatóvá teszik az érintés érzelmi jelentését is. A gyors érintésnél egy jóval összetettebb, specifikusabb stimuláció aktiválja őket: egy gyengéd, bőr átlaghőmérsékletéhez hasonlító érintés, azaz jellemzően simogatás vagy ölelés. (Ezek a receptorok egyébként más emlősökben, például a macskák bőrében is jelen vannak, így nem is annyira meglepő, miért szeretik annyira a cirógatást.)
Már az ölelés gondolatától is falra mászol? Mutatjuk, mi lehet az oka!
Ha tehetjük, ölelkezzünk minél gyakrabban!
Ha egy szeretett személy megölel vagy megsimogat bennünket, a bőrünkben lévő idegek a gerincvelőn keresztül küldenek jeleket az agynak, mindez pedig olyan neurokémiai folyamatok sorozatát indítja el, amelyek bizonyítottan jótékonyan hatnak az egészségre – annak is, aki adja, és annak is, aki kapja.
Többek között oxitocin és endorfin is termelődik ekkor, melyeknek nemcsak a pulzusszám lassításában és a stressz csökkentésében, de a kötődés és bizalom kialakításában is fontos szerepük van. A tudomány szerint azonban még ennél is nagyobb hasznunkra lehet, ha nem félünk nyitottnak lenni az érintésre. Mutatjuk, érzelmi hatásain túl mennyi mindenre jó még az ölelés!
1. Az ölelés jót tesz az alvásminőségnek
Legyen szó a csecsemők babusgatásáról vagy a partner öleléséről, minden gyengéd, szeretetteljes érintés szabályozni képes a kortizol szintjét, az alvás-ébrenlét ciklus egyik kulcsfontosságú elemét. Ha stresszesek vagyunk, és túl sok kortizolt termel a szervezetünk, elaludni is nehéz – biztos mindannyian tapasztaltuk már alkalomadtán.
Hogy milyen praktikák segíthetik ilyenkor az elalvást, arról számtalanszor írtunk már. Ha mindez viszont mégsem volna elég, nyugodtan kapd el családtagjaidat egy kiadós lefekvés előtti ölelgetésre!
2. Az ölelés ellenállóbbá tesz
Az azonnali kellemes érzésen túl az ölelés hosszabb távon is jótékonyan hathat az egészségünkre. Kutatások szerint azok a felnőttek, akik gyerekként, a korai fejlődési szakaszban is sok ölelésben, babusgatásban részesültek, kevésbé reagálnak a stresszorokra, és alacsonyabb szintű szorongást mutatnak éles helyzetekben – hála a magasabb szinten termelődő oxitocinnak és alacsonyabb kortozolszintnek.
Tanulmányok továbbá azt is megállapították, hogy azok a kisbabák, akiknek napi 20 percnyi van annál több ideig tartó érintésben, összebújásban volt részük életük első 2-3 hónapjában, az agysejt-növekedést vizsgáló teszteken is jobb eredményeket értek el azoknál, akik sajnos kevesebb ölelést kaptak ebben az időszakban.
3. Öleléssel a fertőzések ellen
A koronavírus fényében ugyan ellentmondásosnak tűnik, de ha egészségesek vagyunk,
az ölelés még a vírusokkal szemben is ellenállóbbá tehet bennünket, hiszen hormonjaink szabályozásán keresztül befolyásolja az immunválaszt.
Míg a tartós stressz és szorongás gyengíti a szervezetünket, ezáltal pedig utat nyit a fertőzéseknek, addig a támogató kapcsolatok – és a sok kedves érintés – erősítik az immunrendszer védekező képességét. Egy kutatás 400 felnőtt ölelkezési szokásait követte nyomon, a tudósok pedig azt találták, hogy azok, akik gyakran ölelkeznek lefekvés előtt, kisebb eséllyel lettek náthásak, illetve ha mégis, kevésbé súlyos tüneteket produkáltak.
Ha egyedül vagy…
A társadalmi elszigeteltség és a magány köztudottan növelik a korai halálozás kockázatát, ennek fényében pedig nem is annyira meglepő, hogy mennyi minden rejlik egy aprócskának hitt fizikai gesztusban.
A magány és a testi-lelki egészség kapcsolata nagyon összetett és mély fiziológiás folyamatokra vezethető vissza. Tudtad, hogy még DNS-szintű elváltozásokat is okozhat? Ezért ha tartósan magányosnak érzed magad, nincs kihez fordulni a környezetedből, nincs pénzed megbízható szakemberre, aki rövid időn belül fogad, esetleg nem érzed, hogy használnának a saját megküzdési stratégiáid, ne félj tárcsázni az alábbi ingyenes telefonszámok valamelyikét!
- Magyar Lelki Elsősegély Szolgálatok Szövetsége (LESZ): 116-123
- Ifjúságért Mentálhigiénés Szövetség (IMSZ): 137-000
- Kék Vonal (gyermek- és ifjúsági telefonszolgálat): 116-111
- DélUtán telefonszolgálat (lelki segély időseknek): 06-80-200-866
- Emma Egyesület (zöld szám anyáknak): +36 80 414 565
- Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (segítségkérés bántalmazás esetén): +36-80-20-55-20
- Kapcsolj egyből!: anonim chat, iOS- és Android-rendszerről is elérhető alkalmazás. Ez a szolgáltatás megoldást jelenthet azoknak, akik nem tudnak, vagy nem mernek telefonon segítséget kérni. A lelki támogatás mellett az alkalmazás a felhasználó GPS-koordinátái alapján megmutatja, hogy az információkérés helyszínéhez mely intézmények esnek a legközelebb, amelyekhez bizalommal fordulhatunk krízishelyzetben.
Az ölelés tanulható, tanítható! Korábbi cikkünkben Rácz Zsuzsa mesélt a tapasztalatairól.
Kiemelt kép: Getty Images