A feledékenység az élet része, emiatt állítunk be emlékeztetőt az okostelefonunkon, és rakunk cetliket a hűtőre. Ahogy az ember öregszik, ezek az emlékeztetők egyre fontosabbá válnak – de a legtöbb emberben az aggodalom is nő. Vajon ez normális? Vagy forduljak orvoshoz? A demencia egyre többeket érint.

Átmeneti vagy állandó feledékenység?

Ijesztő lehet, de a Harvard Medical School kutatói szerint semmi okunk az aggodalomra, ha beszélgetünk egy ismerőssel és ő másként emlékszik a régi dolgokra, mint mi. „Ez azért van, mert az agy folyamatosan eltávolítja az emlékek nem lényegesnek ítélt részleteit, hogy helyet adjon az újaknak. Az is normális, ha kiesik a fejünkből egy találkozó vagy valakinek a szülinapja. Szerencsére ugyanis nem minden feledékenység demencia, még akkor sem, ha a tünetek kifejezetten súlyosnak tűnnek – mondja dr. Vadász Tímea neurológus. – Extrém feledékenységet okozhat némely gyógyszer mellékhatása, lehet ez a depresszió egyik tünete, de gyász miatt is kialakulhat jelentős feledékenységgel járó tudatbeszűkülés. A fő különbség az, hogy ezek az állapotok nem tartanak sokáig, és idővel javulnak. A stressz, a fáradtság vagy a szétszórtság is könnyen eredményezhet hasonló tüneteket, ám ezek egy jó alvás, egy nyaralás után teljesen elmúlnak. A demencia ezzel ellentétben folyamatosan csak súlyosbodik, és nem a feledékenység az egyetlen jele.”

Zavaros világ

Gyakran az első gyanús demencia jel, hogy akivel beszélünk, állandóan visszakérdez és még így is nyilvánvaló, hogy nem tudja követni a beszélgetést. Panaszkodik, hogy becsapták a boltban, de később kiderül, csak máshová rakta a visszajárót. Elveszíti a lakáskulcsot, ami előkerül egyszer csak a virágládából. Amikor mindez kiderül, dühös lesz, nem érti, mi történt. A vádaskodások egyre sűrűbbé válnak, és a bizalmatlanság csak nő. Mindig más a hibás. Hiába mondjuk, hogy téved, azt feleli, be akarjuk csapni, és már ránk is dühös. Ám amikor egy nap elmegy a boltba, és nem talál haza, akkor már ő is megijed, és rájön: tényleg baj van. A memóriavesztés mellett a demencia másik gyakori tünete a tájékozódási képesség elveszítése. Olyan érzés ez a demensek számára, mintha elköltöztek volna a világ másik felére, egy másik időzónába. Az ismerős utcák hirtelen idegenné válnak, és hiába látják az órán, hogy éjszaka van, a belső órájuk azt diktálja, itt az idő felkelni. Azért kóborolnak el, mert nem ismerik fel a megszokott tereptárgyakat, gyakran még az otthonukat is ismeretlennek érzik.

Nyugtalanná válnak, keresik a megszokott pontokat, de azok újra és újra eltűnnek.

Ettől nemcsak egyre zavartabbak és zaklatottabbak lesznek, de gyakran akár agresszívek is. Ez a hirtelen személyiségváltozás igazán ijesztő a hozzátartozók számára, főleg azért, mert hiába próbálják nyugtatni a beteg szerettüket, a helyzet nem lesz jobb.

A demencia esetében is fontos a korai diagnózis

„A demencia legkorábban észrevehető tünetei valóban könnyen összekeverhetők a szétszórtsággal, mert gyakran nem több, mint hogy elfelejti, hová tette a tárgyait, nem megy el a megbeszélt találkozókra, elfelejti, milyen nap vagy hónap van, téved a visszajáró pénz megszámolásánál, vagy a korábban fejből tudott recept hozzávalói közül kifelejt egyet-egyet.

Ezek apróságnak tűnhetnek, de ha több is előfordul, illetve a korábbinál gyakoribbá válik 55 éves kor felett, akkor már lehet gyanakodni.

Nem kell ilyenkor várni, érdemes minél hamarabb elmenni az orvoshoz, amikor még kisebb a baj. Bár a demencia által okozott károsodás nem visszafordítható, gyógyszerekkel jelentősen lassítani lehet a további romlást, ezért fontos a korai felismerés – magyarázza a neurológus. – Bár sok ember fél a demenciától, kevesebben tudják, hogy valójában ez nem betegség, hanem egy olyan tünetcsoport, amely sokféle betegséget kísérhet. Elsősorban a feledékenységgel azonosítjuk, valójában a gondolkodást és a szociális képességeket is súlyosan befolyásolja, épp ezért a kivizsgálás is meglehetősen komplex feladat, hiszen a betegség tünetei, lefolyása, súlyossága nagyban függ attól, hogy mi is a kiváltó ok. A demencia diagnosztizálása azonban nem gyors folyamat, mert az első lépés mindig annak kiderítése, van-e a páciensnek olyan rejtett, ám potenciálisan kezelhető betegsége, amely kognitív nehézségekkel járhat. Ehhez szükség lesz az általános fizikai vizsgálat mellett vér-, vizeletvizsgálatra, és érdemes a hormonok és vitaminok szintjének ellenőrzését is elvégezni. A családban előforduló betegségek feltárása is fontos, különösen az, hogy volt-e már demencia a családban. Ha igen, akkor mikor és hogyan kezdődtek a tünetek, szedett- e az érintett bizonyos gyógyszereket, amelyek az állapotát okozhatják vagy éppen ronthatják.” Érdemes minél hamarabb neurológushoz fordulni, mert neki van a legnagyobb tapasztalata abban, hogy megítélje, valóban kórosak-e a tünetek, illetve ő tud további vizsgálatokat is javasolni. „Ezek között lesznek pszichológiai tesztek, amelyek a gondolkodást, a memóriát, a problémamegoldást, a nyelvi és matematikai készségeket vizsgálják – folytatja a szakember. – Emellett fontos a reflexek, az egyensúly és az érzékszervi reakciók felmérése. Ezután jönnek az agyi képalkotó vizsgálatok (CT, MRI, PET), amelyek segítenek kideríteni, nincs-e valamiféle fiziológiai gond a háttérben, mint például az agyvíz keringési zavara következtében kialakuló agykamratágulat, ami visszafordítható, vagy olyan strukturális eltérés, mint a stroke vagy daganat, amelyek szintén okozhatnak demenciára jellemző tüneteket, ám ezek maradandó károsodással járhatnak. Szükséges még egy pszichiátriai értékelés is, ami segít kizárni bizonyos mentális gondokat, mint például a depresszió. Mindez azért fontos, mert előfordulhat, hogy a háttérben valamiféle kezelhető és visszafordítható betegség áll. De akkor sem kell kétségbeesni, ha nem ez a helyzet, mert számos olyan gyógyszer és terápia létezik, amely segít lelassítani a demencia romlását és enyhíti a tüneteket. Márpedig ez fontos szempont a hozzátartozók számára.”

Ez a négy fűszer élesíti az elmét és lassítja vagy megelőzheti a demencia kialakulását.

Ellentmondások helyett

„Mint minden betegség esetében, itt is vannak jobb és rosszabb napok, de minél inkább sikerül kiiktatni a stresszt a beteg életéből, annál könnyebb lesz mindenki számára – magyarázza Füleki Julianna idősápoló. – Régebben az volt az alapelv, hogy igyekezni kell a demens betegeket a realitás talaján tartani, így állandóan mondogattuk nekik, hogy milyen évet írunk, és kérdezgettük, felismeri-e, akivel találkozott. Ma már mások az uralkodó nézetek. A lényeg az, ha lehet, inkább ne zaklassuk fel őket.”

Ha folyamatosan ellentmondunk valakinek, legyen az demens vagy sem, biztosan rosszul fogja magát érezni. Márpedig

ha egy demens beteget felidegesítünk, annak azonnali következménye van: keveset eszik, rosszul alszik, nyugtalan lesz, csak romlik az állapota.

Ezért kérdés helyett inkább mi meséljünk neki. Arról, mi lesz az ebéd, milyen idő van, és olyan dolgokról kérdezzük, amire biztosan tudja a választ, például mi volt gyerekkorában a kedvenc tantárgya, ki volt a legjobb barátja. Figyeljünk arra, amit mond, de ne javítsuk akkor se, ha például jelen időben beszél olyan emberekről, akik már meghaltak, vagy többször mondja el ugyanazt a történetet. Fogadjuk el, hogy az ő fejében más a realitás.

„Ezt az elvet követjük akkor is, ha panaszkodni kezd – folytatja Füleki Julianna. – Amikor azt mondja, haza akar menni, nem próbáljuk meggyőzni, hogy itthon van. Inkább igyekszünk kideríteni, miért érzi magát rosszul egy adott szituációban. Ha nem akar fürdeni, nem erőszakoskodunk, inkább megpróbálunk rájönni, mi zavarja: lehet, hogy fázik, szégyenlős vagy attól fél, hogy elesik. A demensek gondolkodása nekünk értelmetlennek tűnhet, de számukra minden logikus. Nekünk, akik gondoskodunk róluk, az a feladatunk, hogy ezt kiderítsük és megoldjuk. Néha ez igazi detektívmunkát igényel, de ha ők jól érzik magukat, akkor az hosszú távon mindenkinek megkönnyíti az életét.”

Feledékenység vagy demencia? Ezek a demencia legfontosabb jelei (Fotó: Unsplash)

A demencia típusai és tünetei 

Nem minden demens betegnél jelentkeznek memóriazavarok, de tény, hogy ez a leggyakoribb, mert ez az Alzheimer-kór fő tünete, amely a demens esetek körülbelül 60–80%-áért felelős. A második fő ok a vaszkuláris demencia, amelynek során az agy vérellátása károsodik, például egy szélütés vagy kezeletlen magas vérnyomás következtében. Ennek leggyakoribb tünete inkább a lelassult gondolkodás, a fókusz és szervezettség elveszítése. A harmadik nagy csoport a Lewy-testes demencia.

Ez nagyon ijesztő lehet a hozzátartozók számára, mert a betegek gyakran hallucinálnak,

főként árnyakat, gyerekeket, állatokat, bogarakat látnak maguk körül. Nem segít, ha azt mondjuk nekik, nincs ott semmi, ahová mutatnak, hiszen számukra amit látnak, valósnak tűnik. De nem kell hazudni sem, és azt mondani, mindezt mi is látjuk. Ehelyett inkább nyugtassuk meg, biztosítsuk arról, hiszünk neki, hangsúlyozzuk, nincs veszélyben, és kérdezzük meg, mit szeretne. Átmenjünk egy másik szobába? Húzzuk be a függönyt? Tegyünk ki rovarcsapdát? Vagy csak maradjunk mellette, hogy ne féljen?

Amire érdemes figyelni

Nincs biztos mód a demencia megelőzésére, de a mentálisan serkentő tevékenységek, mint például az olvasás, a rejtvényfejtés és a szójátékok, valamint a memóriatréning késleltethetik a kialakulását és csökkenthetik annak hatásait, még akkor is, ha az ember hordozza a hajlamosító géneket. A legnagyobb védőhatás a kutatók szerint ha valaki fizikailag és szociálisan aktív marad. A testedzés, a helyes diéta és a barátok jó hatással vannak a lelkünkre és az agyunkra.

A legkomolyabb rizikófaktor pedig kétségkívül a dohányzás, mert növeli minden érrendszeri betegség kialakulásának esélyét, így a vaszkuláris demenciáét is. Éppen ezért kell odafigyelni és karbantartani minden szív- és érrendszeri betegséget, mint amilyen például a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség. A legmeglepőbb kockázati tényező kétségkívül a halláskárosodás, amelynek elhanyagolása komoly kognitív hanyatlást okozhat, ám a korai kezelése csökkenti a demencia kialakulási esélyét.

A demencia hét fázisa

A legenyhébbtől, amelyet alig lehet észrevenni a legsúlyosabbig, amikor a beteg már nem tud alapvető dolgokat sem egyedül elvégezni.

• Normális viselkedés
  Az agyban már évekkel az első, mindenki számára észlelhető tünetek jelentkezése előtt elkezdődnek a változások, de ez még műszerekkel is csak alig kimutatható.
• Feledékenység
  A korai szakaszban az ember könnyen elfelejt és elveszít dolgokat, de nem olyan mértékben, hogy a memóriavesztés megkülönböztethető legyen a normál, korral összefüggőtől.
• Enyhe panaszok
  A demencia progressziójának súlyosbodásával a környezet finom változásokat kezd észlelni. Romlani kezd a koncentrációja, a munkája, a főztje. Ha még dolgozik, ilyenkor szokták megkérdezni, mikor akar nyugdíjba menni. A családtagoknak az tűnhet fel, hogy elfelejti befizetni a csekkeket vagy kiváltani a gyógyszereit. Az új dolgokat, mint a mobiltelefon vagy tablet használata, nem tudja megtanulni, ezért azt mondja, nem is kell neki. De az új mikró vagy sütő is kifog rajta. Ez a szakasz akár hét évig is eltarthat.
• Mérsékelt változások
  Ebben a szakaszban a tünetek már mindenki számára egyértelműbbé válnak. A legtöbben ebben a fázisban kapják meg a diagnózist, mert feledékenységük a mindennapi életet is befolyásolja. Nehéz időszak ez, sokan tagadásba menekülnek, nem akarják elfogadni az új korlátokat, hogy többé nem vezethetnek vagy dolgozhatnak, és persze ijesztő a jövő is, amit maguk előtt látnak. Ez a szakasz körülbelül két év.
• Közepesen súlyos tünetek
  Ekkor már nem lehet egyedül hagyni, mert veszélyes lenne önmaga számára is: elfelejti, hogy meggyújtotta a gázt, eltéved az utcán, gyakran elhanyagolja a tisztálkodást, a külsejét. Még képes rá, hogy egyedül öltözzön át vagy fürödjön meg, de segítség kell ahhoz, hogy be is fejezze. Lassan kezdi elfelejteni azokat, akiket utoljára ismert meg: a gondozóit, az unokáit, de világosan fel tudja idézni az évekkel ezelőtti eseményeket, szívesen mesél a gyerekkoráról. Átlagosan ez a szakasz körülbelül másfél évig tart.
• Súlyos állapot
  Ekkor már állandó segítségre lehet szükségük a mosakodásban és az öltözködésben, és a legtöbben inkontinenssé válnak. Bár nagyon össze vannak zavarodva, időnként még felismerik a hozzájuk legközelebb álló embereket, ami némi vigaszt jelenthet. Ez a szakasz átlagosan körülbelül 2,5 évig tart.
• Állandó gondozás alatt
  Ebben a szakaszban már nem képes beszélni sem, de fizikai állapota a magatehetetlen ágyban fekvőtől a nagyon jóig széles skálán mozoghat. Bár már nem ismeri meg a közeli hozzátartozókat sem, az utolsó napokig élvezi a zenét, a kézmasszázst vagy az illóolajok aromáját.

Szerző: Fodor Marcsi, kiemelt kép: Unsplash, a cikk a Nők Lapja Egészség 2022. június-júliusi számában jelent meg.