• Ahogy kitolódik az átlagéletkor, a demencia kockázata is egyre növekszik. 
• A demencia a gondolkodás és a viselkedés mellett a memóriára is kihat. 
• Az alábbi 4 hatékony és egyszerű memóriagyakorlat között van olyan, amit filmsztárok is alkalmaznak a szövegtanuláshoz. 

A demencia napjainkban már népbetegségnek számít, ráadásul gyakorisága a népesség elöregedésével párhuzamosan növekszik, így ma már világszerte több mint 55 millió embert érint. Különösen az idősebb korosztályban jelentkezik ez az agyi betegségek nyomán kialakuló tünetcsoport, ami nem kizárólag az érintettnek, hanem annak környezete számára is komoly kihívást jelent.

A demencia ugyanis jelentős mértékben befolyásolja a gondolkodást, a mindennapi életvitelt és a memóriát, a memóriazavar egyébként az egyik legmeghatározóbb tünete. A káros hatások viszont a memória különböző területein jelentkezhetnek – mutatjuk, hogyan is hat a demencia az emlékezőképességünkre. 

Így hat a demencia a memóriára

Először is tisztázzuk röviden, mi is maga a demencia. Ez alatt tulajdonképpen az agyi funkciók leépülését értjük, ami befolyásolja a memóriát, a gondolkodást, a viselkedést és közvetve a mindennapi tevékenységeket is megnehezíti. Mivel nem egyetlen betegségről, hanem egy tünetcsoportról van szó – például az Alzheimer-kór is okozhatja – a kezelés egyelőre kilátástalan, hiszen egyetlen gyógymód sem képes teljes mértékben helyreállítani az elvesztett agyi funkciókat vagy megállítani a leépülés folyamatát.

A visszafordíthatatlan károk legfőképp a memóriát érintik, mely a betegség előrehaladtával folyamatosan romlik. Kezdetben még csak a rövid távú memória károsodik, mely miatt a betegek

nehezen idézik fel az eseményeket, nem emlékeznek, hová tették tárgyaikat és új információk sem épülnek már be tudatukba.

Ahogy a tünetek súlyosbodnak, a hosszú távú memória is károsodik, kitörlődnek a múltbéli történések, nevek és arcok, helyszínek merülnek a feledés homályába. 

Noha bizonyos emlékfoszlányok megmaradhatnak, a betegek azt tapasztalják, egyre nehezebb visszaidézniük nem csupán a legfontosabb pillanatokat, de egyes szavakat, neveket és útvonalakat is. A memóriazavar idővel rendkívül súlyossá válik és akár teljes emlékezetvesztés is bekövetkezhet, így az egyetlen hatékony módszer, ami a rendelkezésünkre áll, az a megelőzés.

Ebben lehetnek segítségünkre az alábbi memóriagyakorlatok, melyek serkentik az agyi aktivitást és erősítik az idegsejtek közötti kapcsolatot, ezáltal lassítják a demencia kialakulását vagy épp gyors előrehaladását.

A demencia 3 meglepő korai tünete, amelyeknek nincs közük a memóriához. 

4 memóriagyakorlat a demencia ellen

Válassz egyet, ami a legjobban tetszik vagy akár rendszeresen végezd mind a négy memóriafejlesztő gyakorlatot. A lényeg, hogy naponta tornáztasd az agyadat!

1. Elmepalota

Sherlock Holmes (a képen Benedict Cumberbatch, aki a BBC sorozatában alakította a híres detektívet) alkalmazta az elmepalotát az információk rendszerezésére és visszaidézésére (Fotó: Netflix)

Már az ókori görögök és rómaiak is használták ezt a rendkívül hatékony memóriafejlesztő gyakorlatot, melyben egy jól ismert hely (például egy családi ház vagy nagyobb épület) vizuális képét használjuk, hogy rögzítsük a fontos információkat. Sétáljunk végig gondolatban egy olyan útvonalon, melyet jól ismerünk és helyezzük el az út mentén azokat a tárgyakat és dolgokat, melyekre emlékezni szeretnénk.

Például ha bevásárlólistáról van szó, a felírt élelmiszereket képzeletben tegyük memóriapalotánk jól ismert helyeire: a hagymát a zoknis fiókba, a kenyeret a konyhaaszaltra, a citromokat a ruhásszekrénybe. Amikor megérkezünk a boltba, már csupán annyit kell tennünk, hogy újból végigjárjuk ezt a mentális sétát, menet közben pedig felvesszük az elhelyezett tárgyakat. 

2. Spacing effect

Rövid magyar megfelelőjét nem ismerjük, de angolul csak Spacing effect vagyis időközönkénti ismétlési hatás néven emlegetik azt a módszert, melyet Hermann Ebbinghaus pszichológus írt le 1885-ben. A technika lényege, hogy könnyebben visszaemlékszünk olyan ismeretekre, melyeket hosszabb időn keresztül tanultunk, ám többször átismételtünk, mint azokra, melyeket rövid idő alatt magoltunk be.

Vagyis agyunknak kisebb-nagyobb szünetekre van szüksége ahhoz, hogy később is emlékezni tudjon a dolgokra. Ezt a hétköznapokban úgy gyakorolhatjuk, hogy a hallott új ismereteket két nappal később is átismételjük – ehhez érdemes egy emlékeztetőt is beállítani a telefonunkon, hogy mindenképpen biztosra menjünk. 

3. Chunking technika

A tanulók előszeretettel alkalmazzák ezt a stratégiát a vizsgaidőszakok során, mely a demencia megelőzéseként is hatékony módszer lehet. A chunking technika lényege, hogy nagyobb mennyiségű ismeretanyagot kisebb, könnyebben kezelhető egységekre bontunk, így az információkat is hatékonyabban szervezhetjük, mellyel fejlesztjük a rövid távú memóriánkat. Agyunk így kevésbé terhelődik túl, a rendszeres gyakorlás pedig támogatja a kognitív funkciók minőségének fenntartását. 

4. Zeigarnik-hatás

Agyunk hajlamos rá, hogy folyamatosan emlékeztessen azokra a dolgokra, melyeket félbehagytunk, ezt nevezzük Zeigarnik-hatásnak. A jelenséget először Bluma Zeigarnik pszichológus írta le, miután tanára észrevette, hogy egy pincér jobban visszaemlékezett a rendezetlen számlákra, mint azokra, melyeket kifizettek. Ez a jelenség okolható azért is, hogy a sorozatok végén jobban emlékszünk a befejezetlen csavarokra, mint aztán magára a történetre.

De hogyan segíthet a Zeigarnik-hatás memóriagyakorlatként? Egyszerűen szakítsuk meg aktuális teendőnket valamilyen másik tevékenység kedvéért, így agyunk folyamatosan aktív marad a befejezetlen feladatok miatt. A folyamatos agyi aktivitás stimulálhatja a kognitív funkciókat és frissen tartja emlékezetünket. 

Feledékenység vagy kezdődő demencia? Így tudjuk gyorsan kideríteni!

Kiemelt kép: Getty Images