Napjainkban, amikor minden háztartásban berreg a mikró, autóink tele vannak elektronikával és legalább 8 milliárd mobiltelefon zümmög zsebeinkben világszerte, kalkulálnunk kell az elektromágneses sugárzás lehetséges hatásaival. Kevés olyan pont van civilizált, modern bolygónkon, ahol ne lenne mérhető az elektromos és mágneses mezők által keltett mesterséges sugárzás. Az elektroszmog kifejezést ennek a jelenségnek a leírására használják – általában a feltételezett egészségkárosító hatásokkal összefüggésben. Egyre több ugyanis azok száma, akik betegségtüneteket vélnek tapasztalni magukon emiatt, és bár a téma kutatása még gyerekcipőben jár, egyre több szakember buzdít bennünket a tudatos védekezésre.
Az elektroszmog civilizációs szennyezés
„Rendkívül sokat hallani napjainkban az elektromos és mágneses terek, valamint a rádiófrekvenciás sugárzások egészségkárosító hatásairól. A környezeti terheltség az elmúlt évszázadban, a technika fejlődésével párhuzamosan több százszorosára emelkedett, és az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság becslései alapján ez még hatványozottabban fog növekedni a jövőben. Kimondhatjuk: az elektroszmog a civilizációval járó mellékhatás, szükséges rossz, és ki sem látszunk a mesterségesen generált forrásokból – állítja dr. Tihanyi István orvosszakértő. – A közeli adótornyok, a mobilszolgáltatók bázisállomásai nagyfrekvenciás változó teret, míg a falakban futó vezetékek és háztartásunk elektromos berendezései alacsony frekvenciás elektromos teret generálnak. Bár tudományosan még nem teljesen bizonyított, hogy az elektroszmog ártalmas az emberre, mégis egyre több szervezet hívja fel a lakosság figyelmét a megelőzésre. A WHO lassan negyven éve foglalkozik intenzíven a jelenséggel: az elektroszmogot kiemelt rizikófaktornak minősítette, és 2004-ben kimondták, hogy a pulzáló elektromágneses környezet egyes személyeknél túlérzékenységet válthat ki. Ezt elektromágneses hiperszenzibilitásnak hívjuk, de egyre többen diagnosztizálják magukat elektroérzékenységgel.”
Az elektroszmog kikerülhetetlen, de lehet ellene védekezni (Fotó: Unsplash)
Fotó: Unsplash
Mi az az EHS?
„Szervezetünk érzékeny az elektromágneses tér változásaira: elég csak a légköri elektromosság változásai okozta frontérzékenységre, az időjárástól függő hangulatváltozásokra gondolni. És akkor ma már nincs egyetlen háztartás sem, ahol ne lenne többféle robotgép, mosogatógép, tévé, laptop, router. Háztartási gépek tucatja, amelyek mind az elektroszmog forrásai az otthonainkban. Ezt általában jól toleráljuk, de akadnak olyanok, akik érzékenyebbek a rengeteg kütyüből áradó zajra. Az EHS (elektro-hiperérzékenység) az idegrendszer olyan tüneteit foglalja magában, mint a szédülés, erős fejfájás, de az elektromos pulzálás okozhat súlyosabb esetben keringési zavarokat, végtag- és szívfájdalmat, magas vérnyomást, viszketést, égő érzést a bőrön. Tartós behatás esetén sokan szenvedhetnek alvás- és memóriazavarokban, hosszabb zárt térben töltött idő után idegesség léphet fel. Felmérések szerint az emberek 1,5–5%-a sorolja magát az elektroszenzibilisek közé, és bár egyes klinikai kísérletek szerint az EHS inkább pszichoszomatikus betegség, az elektroszmog szervezetre gyakorolt hatása egyre inkább bizonyított. Kínától Indián át Amerikáig rengeteg tanulmány készült az elektromágneses mező káros hatásáról: felboríthatja a melatonin és a szerotonin termelését, a magas frekvenciájú sugárzás szöveti felmelegedést okozhat, befolyásolhatja az agyi aktivitást és a véráramlást – állítja a szakértő. – A viták inkább a behatás mértékéről és időtartamáról folynak: még nem tisztázott, hogy milyen mértékű sugárzás és milyen időtartam szükségesek ahhoz, hogy a szervezetben valóban károsodás lépjen fel.”
„Az elektromos pulzálás okozhat súlyosabb esetben keringési zavarokat, végtag- és szívfájdalmat, magas vérnyomást, viszketést, égő érzést a bőrön. Tartós behatás esetén sokan szenvedhetnek alvás- és memóriazavarokban.”
Hogyan védekezzünk az elektroszmog ellen?
„Apró dolgokra gondoljunk, olyanokra, amelyeket könnyűszerrel építhetünk be a mindennapjainkba. Mivel a forrástól való távolság fontos tényező a minket érő hatás mértékében, célszerű minél távolabb tartózkodni elektromos eszközeinktől: telefonunkat napközben ne tartsuk közel a testünkhöz, éjszakára kapcsoljuk ki, ha megoldható, és ne a fejünk mellett töltsük. Mobiltelefon vásárlásakor érdemes odafigyelni az úgynevezett SAR-értékre is, amelynek optimális értéke 0,2, hosszabb hívásoknál pedig használjunk kihangosítót, headsetet – folytatja dr. Tihanyi István. – Éjszakára kapcsoljuk ki a wifit, és ahol lehet, áramtalanítsunk napközben is. Az aktuálisan nem használt készülékeket nem elég kikapcsolni, húzzuk is ki azokat az áramforrásból, ehhez használjunk kapcsolós elosztókat az egyszerűség kedvéért. A mikrohullámú sütőnket minél kevesebbszer használjuk. És ami nagyon fontos: a gyerekekre hatványozottan figyeljünk. Használják okosan okoseszközeiket, szellőztessünk náluk, amikor tehetjük, és legyünk velük sokat a szabadban. Nem kell remeteként élni az életünket, használjuk a civilizáció zseniális vívmányait, de mindenképp ajánlott odafigyelnünk és mérsékelnünk az elektroszmog ránk gyakorolt hatásait.”
Fotó: Unsplash
Magyar mérések
Magyarországon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) méri a lakossági sugárzást. Az önálló működésre képes mérőeszközök folyamatosan mérik a rádiófrekvenciás villamos térerősséget, a mért adatokat tárolják, majd ezeket a központban feldolgozzák. Az NMHH még nem találkozott olyan esettel, amikor lakossági területen a sugárzás átlépte volna az Európai Unió által meghatározott határértéket, ami 28V/m, ezzel együtt ajánlják a tudatos megelőzést. Az ingyenes és hiteles adatok – egyéb hasznos információval az elektroszmog kapcsán – megtekinthetők a hivatal honlapján: nmhh.hu/elektroszmog.
A Föld első elektroszmog-térképe
A SMOG-P nevű magyar űreszköz küldetése a Földünket körülvevő, ember keltette elektroszmog jelenlétének igazolása és feltérképezése. A világ legkisebb, 5x5x5 cm-es műholdját a Budapesti Műegyetemen alkották meg, és 2019. december 6-án állt pályára. 350 km magasságú, 4000 km átmérőjű kör területén tett megfigyeléseket a magyar műhold, így készülhetett el Földünk első elektroszmog-térképe. A projekt vezetője Gschwindt András, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének címzetes egyetemi docense.
Kiemelt kép: Canva, a cikk a Nők Lapja Egészség 2022. június-júliusi számában jelent meg.
