Az emberi szervezet finoman hangolt műszer, amiben minden szervnek pontosan meghatározott funkciója van, és amiben minden mindennel összefügg. Szervezetünk olajozott működésében nagy szerepe van hormonrendszerünknek, ugyanis a különböző mirigyek által termelt anyagok egy sor élettani működés szabályozásáért felelnek. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködése gyakori jelenség, ezért fontos, hogy ismerjük a tüneteket és tisztában legyünk a lehetséges kezelési módokkal.

Hogyan működik a pajzsmirigy?

A pajzsmirigy egy két lebenyből álló, pillangóforma, belső elválasztású mirigy, mely a nyak elülső részén, a gége alatt és a légcső előtt helyezkedik el. Ez az emberi szervezet egyik létfontosságú mirigye, amely számos alapvető testi funkció szabályozásában vesz részt.

Tudtad, hogy a pajzsmirigyproblémák sokszor meglepő tünetekkel jeleznek?

A pajzsmirigy két fő hormont állít elő: a trijódtironint (T3) és a tiroxint (T4). Ezek a hormonok a szervezet anyagcseréjének szabályozásában játszanak kulcsszerepet, és közvetlenül befolyásolják testünk sejtjeinek energiafelhasználását. A T3 és T4 hormonok képződéséhez a pajzsmirigynek jódra van szüksége, amelyet táplálékkal és vízzel vesz fel a szervezet.

A pajzsmirigyhormonok termelését az agyalapi mirigy szabályozza a TSH (pajzsmirigy-serkentő hormon) termelésével.

A T3 és T4 hormonok szinte minden élettani funkciónkhoz szükségesek. Befolyásolják az anyagcserét, segítik a testhőmérséklet fenntartását, elengedhetetlenek a normális testi és szellemi fejlődéshez, különösen a magzati és a csecsemőkorban. Hatással vannak a csontok növekedésére és a központi idegrendszer fejlődésére is, serkentik a szív működését, növelik a pulzusszámot, és fokozzák a szívizom erejét.

Az optimális pajzsmirigyfunkció elengedhetetlen az idegrendszer megfelelő működéséhez is, mert a pajzsmirigyhormonok befolyásolják az idegsejtek közötti kommunikációt, és hozzájárulnak a kognitív funkciók fenntartásához. A pajzsmirigyhormonok szabályozzák az emésztőrendszer működését, elősegítik az anyagcsere-folyamatokat, és befolyásolják a testsúly alakulását is.

A pajzsmirigynek emellett jelentős szerepe van a szaporodásban és a reproduktív egészségben is, mind a nők, mind a férfiak esetében.

A pajzsmirigy által termelt hormonok ugyanis befolyásolják a nemi hormonok termelését és működését, valamint közvetlen hatással vannak a szaporodási folyamatokra. A pajzsmirigyhormonok egyensúlyának felborulása ezért komoly hatással lehet a menstruációs ciklusra, az ovulációra, a termékenységre, és a terhesség kimenetelére, valamint a férfiak termékenységére és szexuális egészségére is.

A pajzsmirigy betegségei

A pajzsmirigy optimális működését több különböző rendellenesség és betegség is befolyásolhatja. A leggyakoribb pajzsmirigy-betegségek közé tartozik a pajzsmirigy alulműködése és túlműködése, de ismert ennek a mirigynek rákos, és más egyéb, súlyos megbetegedése is.

1. Pajzsmirigy-alulműködés (hipotireózis)

A hipotireózis egy olyan állapot, amelyben a pajzsmirigy nem termel elegendő mennyiségű hormont, ennek következtében a test anyagcseréje lelassul, ami számos kellemetlen tünetet okozhat. A hipotireózis leggyakoribb okai közé tartozik a Hashimoto-szindróma, egy autoimmun betegség, amely többek között a pajzsmirigy szövetének károsodását okozza. A pajzsmirigy alulműködésének legfőbb tünetei a

• fáradtság, levertség,
• hidegintolerancia,
• száraz bőr, hajhullás,
• megmagyarázhatatlan súlygyarapodás,
• depresszió, memóriazavarok,
• székrekedés,
• menstruációs zavarok.

A hipotireózis diagnózisát általában vérvizsgálattal állapítják meg, amely a TSH és a T4 szintjének mérésére összpontosít. Kezelése hormonpótlással történik, általában szintetikus tiroxin formájában.

2. Pajzsmirigy-túlműködés (hipertireózis)

Hipertireózis akkor alakul ki, amikor a pajzsmirigy túl sok hormont termel, ez pedig a test anyagcseréjének felgyorsulásához vezet, és számos szerv működését befolyásolja, miközben olyan tünetekkel jár, mint az

• idegesség, szorongás,
• álmatlanság,
• megmagyarázhatatlan fogyás,
• szapora szívverés, szívritmuszavarok,
• fokozott izzadás, hőintolerancia,
• kézremegés,
• gyorsuló anyagcsere, hasmenés,
• menstruációs zavarok.

A hipertireózis leggyakoribb oka az úgynevezett Graves-kór, amely szintén autoimmun betegség, de előidézhetik pajzsmirigy-göbök is, amelyek fokozott hormontermelést váltanak ki. Diagnózisa szintén vérvizsgálattal történik, és többféle kezelési lehetőség áll rendelkezésre, beleértve a gyógyszeres kezelést, a radioaktív jódterápiát, és bizonyos esetekben a pajzsmirigy műtéti eltávolítását is.

3. Pajzsmirigygyulladás

A pajzsmirigygyulladás egy másik gyakori probléma, amely vírusos vagy bakteriális fertőzés, autoimmun reakciók, vagy bizonyos gyógyszerek hatásai miatt alakul ki. Tünetei:

• nyaki fájdalom és érzékenység,
• láz,
• fáradtság,
• átmeneti pajzsmirigy alul- vagy túlműködés.

A pajzsmirigygyulladás kezelése függ a gyulladás típusától és súlyosságától, de gyakran magában foglalja a gyulladáscsökkentő gyógyszerek és a hormonpótló kezelés alkalmazását is.

4. Strúma/golyva

Strúmának, vagy más néven golyvának nevezzük a pajzsmirigy megnagyobbodását, mely probléma sok esetben szabad szemmel is látható – nagymamám például évekig küzdött ezzel, és valóban szabad szemmel is látni lehetett a duzzanatot. A strúma jellemzően jódhiány, pajzsmirigy alul- vagy túlműködés, illetve pajzsmirigygyulladás következtében alakul ki. Jellemző tünetei:

• nyaki szorításérzés,
• gombócérzés,
• rekedt hang,
• nyelési nehézség,
• köhögés.

Golyva esetén a kezelés első lépése a jód pótlása és a pajzsmirigyhormon szájon történő, gyógyszeres bevitele. A kezelésre nem (jól) reagáló golyva esetén a pajzsmirigy műtéti eltávolítása is szóba jöhet.

5. Pajzsmirigy-göbök és pajzsmirigyrák

A pajzsmirigy-göbök a pajzsmirigy szövetében kialakuló jó- vagy rosszindulatú csomók. Bár a legtöbb pajzsmirigy-göb ártalmatlan, néhány esetben rákos elváltozásról is szó lehet. Fontos tudni, hogy a pajzsmirigyrák viszonylag ritka! A pajzsmirigy-göbök tünetei:

• csomó a nyakban,
• nyelési vagy légzési nehézségek,
• fájdalom a nyakban vagy a torokban,
• rekedtség, amely nem múlik el.

A pajzsmirigy-göbök diagnózisa ultrahang-vizsgálattal és biopsziával történik. A kezelés a göb típusától függ: műtétet, radioaktív jódterápiát, vagy – rák esetén – kemoterápiát és sugárkezelést javasolhat a kezelőorvos. 

 

Mit tehetünk a pajzsmirigy egészségéért?

A pajzsmirigy egészséges működéséért és a betegségek megelőzéséért életmódunkkal is sokat tehetünk. Ha odafigyelünk étkezésünkre, az ásványianyag-pótlásra és a megfelelő testmozgásra, pajzsmirigyünknek is jót teszünk. De egészen pontosan mire is van szüksége pajzsmirigyünknek az egészséges működéshez?

1. Jód

A jód elengedhetetlen a pajzsmirigyhormonok termeléséhez, de fontos tudni, hogy nem csak a túl kevés, a túl sok jód is problémát okozhat. Fontos, hogy a napi jódbevitel egyensúlyban legyen, mert a túlzott jódbevitel is pajzsmirigyproblémákhoz vezethet. A jódozott só, tengeri halak, tenger gyümölcsei, tejtermékek, tojás és bizonyos zöldségek (például a spenót és a brokkoli) remek jódforrások. Érdemes ezeket orvosunkkal egyeztetve az étrendünkbe illeszteni.

2. Szelén

A szelén egy olyan ásványi anyag, amely támogatja a pajzsmirigyhormonok termelését, és védi a pajzsmirigyet az oxidatív stressztől, de – a jódhoz hasonló módon – ezt sem érdemes túlzásba vinni. A brazildió, napraforgómag, tonhal, szardínia, tojás, csirke és barna rizs mind jó szelénforrások, ha pótolnánk ezt az anyagot.

3. Cink és vas

A cink és a vas szintén támogatják a pajzsmirigy működését. A cink megtalálható a húsokban, a hüvelyesekben, a diófélékben és a magvakban, a vasban gazdag ételek közé pedig a vörös húsok, a sötétzöld leveles zöldségek, a babfélék és a vasban gazdag gabonafélék tartoznak.

4. D-vitamin

Egyre több kutatás utal arra, hogy a D-vitamin-hiány összefügghet a pajzsmirigy autoimmun betegségeivel. A természetes napfény (megfelelő napvédelem mellett), a D-vitaminban gazdag ételek (zsíros halak, tojássárgája, D-vitaminnal dúsított ételek) és szükség esetén D-vitamin-kiegészítők jó szolgálatot tesznek, ha szeretnénk gondoskodni a megfelelő D-vitamin ellátottságról.

5. Testmozgás

A rendszeres fizikai aktivitás segít az anyagcsere szabályozásában és támogatja a pajzsmirigy egészségét is. Legalább heti 150 perc közepes intenzitású mozgás ajánlott, a gyors séta éppen úgy megteszi, mint az úszás, kerékpározás, vagy akár a jóga.

6. Stresszkezelés

A krónikus stressz káros hatással lehet a pajzsmirigy működésére, mert megzavarhatja a hormontermelést. Próbáljunk ki olyan stresszcsökkentő technikákat, mint a meditáció, a jóga, vagy a különféle relaxációs gyakorlatok. 

7. Normál testsúly megtartása

A túlsúly és az elhízás növeli a pajzsmirigyproblémák kockázatát, különösen a pajzsmirigy-alulműködését. Az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás segít a testsúly megfelelő szinten tartásában, ami kedvezően hat a pajzsmirigy egészségére is.

8. Dohányzás és alkohol mellőzése

A dohányzás és az alkohol károsíthatja a pajzsmirigyet és ronthatja annak működését. A dohányzás teljes kerülése és az alkoholfogyasztás elkerülése is ajánlott a pajzsmirigy egészségének megőrzése érdekében.

9. Goitrogének kerülése

Az úgynevezett goitrogének olyan vegyületek, amelyek megzavarhatják a pajzsmirigy jódhasznosítását, és befolyásolhatják a pajzsmirigy hormontermelését, ha nagy mennyiségben fogyasztják őket. Nyers keresztesvirágú zöldségek (például brokkoli, kelkáposzta, karfiol), szójatermékek nagy mennyiségben tartalmazzák ezeket, így pajzsmirigybetegségben szenvedőknek ezeket az ételeket mindig érdemes hőkezelés után fogyasztani. Ezzel ugyanis csökkenthető a goitrogének hatása.

Pajzsmirigyünk kulcsfontosságú szervezetünk általános egészségének szempontjából, ezért fontos, hogy vigyázzunk rá. Ha családunkban ismert pajzsmirigy-betegség van/volt, rendszeresen ellenőriztessük értékeinket, ha pedig nem volt a családi kórtörténetben ilyesmi, 1–2 évente egyszer (gyanús tünetek esetén azonnal) kérjünk a pajzsmirigy-hormonjainkra is vonatkozó vérvizsgálatot!

Íme, néhány étel, ami segítheti a pajzsmirigy egészségét!

Kiemelt kép: Getty Images