• Sokszor tudatában sem vagyunk, mennyire bántó, amit és ahogy mondunk. Rengeteg kellemetlen helyzet adódhat ebből.
• A lekezelő, megalázó megjegyzésekkel azt üzenjük, hogy magunkat felsőbbrendűnek tartjuk.
• A szakértő szerint a gőgös hangnemhez sokszor passzív-agresszív habitus is társul, ami porig alázza a másikat.

Celeste Headlee újságíró, a We Need to Talk: How to Have Conversations That Matter (magyarul kb. Beszélnünk kell: Hogyan beszélgessünk helyesen/hatékonyan?) című könyv szerzője egy egész köteten keresztül azt taglalja, hogyan kommunikáljunk úgy másokkal, hogy egyrészt célbaérjen a mondandónk, másrészt éppen azt üzenjük, amit valóban szeretnénk. 

Olykor akkor is bántóak vagyunk és nagyképűnek tűnhetünk a másik szemében, ha egyáltalán nem ezt szeretnénk. Más szóval, amikor leereszkedően viselkedünk valakivel, például nyájasan, cukiskodva beszélünk a másikhoz, akkor a kedvesség hamis látszatát keltjük, de mellette ott van a felsőbbrendűség egyértelmű üzenete is. Úgy bánsz a másikkal, mintha természetes lenne, hogy te irányítasz és a másik alsóbbrendű hozzád képest.

A méricskélés mérge

Handlee szerint például azok a szituációk, amiben a pár egyik fele azt hangoztatja, hogy valamiben jobb, mint a másik, akkor felsőbbrendűségét emeli ki. Vegyünk egy gyakori példát: a pár egyik tagja azzal dicsekszik, hogy több idegen nyelven beszél vagy több végzettsége is van, és magát viccesen, kedvesen a párjához hasonlítja, aki kevésbé képzett, (ennek ellenére) mégis sikeres. Ezzel a dicsekvő fél csak az éri el, hogy a párja rosszabbul fogja magát érezni, ráadásul még rettenetesen nagyképűnek is fog tűnni mások előtt.

Elisabeth Crain amerikai pszichoterapeuta szerint a lekezelő kommunikáció sokszor a tudatalatti bizonytalanságra vagy a nagy egóra vezethető vissza, bár a szakember elismeri, hogy néha mindenkivel előfordulhat, hogy csúnyán, lekezelően beszél, ha rossz napja van. 

Tipikus passzív-agresszív kommunikáció, ha csak úgy képes valaki dicsérni, hogy közben porig aláz a kritikájával.

Időnként mindannyian elszóljuk magunkat, de általában véve szeretnénk elkerülni a lekezelő kommunikációt, mert az sértő és lealacsonyító a másik emberre nézve. Nagy baj akkor van, ha egy párkapcsolatban rendszeresen így beszél az egyik fél a másikkal.

Senki sem szeretne hosszú távon lealacsonyító megjegyzéseket kapni a párjától, egyrészt önbizalomromboló, másrész az információ is elvész a megalázó megjegyzésekben, mert a sértett fél csak arra figyel, hogy már megint megbántották.

Néha véletlenül csúsznak ki a megalázó, bántó mondatok egy párkapcsolatban (Kép: Getty Images)

Figyeljünk a testbeszédre is!

Hiába mondunk kedves dolgokat, ha az arcunk vagy a gesztusaink másról árulkodnak. A hangnem és a viselkedés is lehet lealacsonyító. Feleslegesen hízelgünk a másiknak, hogy milyen finomat főzött, ha három falatnál többet nem eszünk és félretoljuk a tányért. Vagy hiába kérünk bocsánatot egy beszólásért, ha közben forgatjuk a szemünket. Szintén megalázó gesztus, ha a párunk mond valamit, amivel nem értünk egyet, de nem reagálunk rá szóban, csak lekezelően megpaskoljuk a fejét, és ráhagyjuk.

Folyamatos érzelmi bántalmazás, megalázás – Ilyenek a gázláng-kapcsolatok!

6 megalázó mondat, amit jobb elkerülni

Vannak szituációk, amikor persze teljesen helyénvalóak a kritikus megjegyzések, de nagyon ritkák az ilyen helyzetek, úgyhogy inkább kerüljük, válasszuk meg jobban a szavainkat!

1. „Jaj de ééédes vagy!”

A cukiskodásnak alapvetően csak a gyerekek örülnek – és közülük sem mindenki van oda érte! Ha valóban azt akarjuk kifejezni, hogy valami aranyos, édes, cuki az teljesen rendben van. De arra figyeljünk, hogy mikor ilyen stílusban beszélünk, akkor a felsőbbrendűséget sugalló hangnemet mellőzzük. Különösen akkor kerüljük ez ilyen mondatokat, amikor a párunk nagyon igyekszik (a mi kérésünkre), odateszi magát, de nem érezzük elegendőnek a törekvését.

2. „Azt úgy kell, hogy…”

Amikor megpróbálunk tudálékosan elmagyarázni valamit a másiknak, aminek egy részével nyilvánvalóan ő is tisztában van, de mégis felvilágosítjuk, akkor sokszor túlságosan leegyszerűsítjük a mondandónkat. Ezzel azt sugalljuk, hogy a másikat értetlennek tartjuk. Ha például olyan szófordulatokat használsz, hogy: „ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy…” / „egyértelmű, hogy…” / „mindenki tudja, hogy…”, akkor egyértelműen lekezelő vagy.

Persze teljesen más a helyzet, ha másik fél kér meg, hogy avasd be valamibe vagy magyarázz el valamit, de akkor is figyelj a modorra, a hangsúlyokra.

3. „Te mindent megtettél…”

Vigasztaláskor rengeteg múlik a hangnemen, a hangtónuson. Ha őszinte a vigasztalás, akkor a másik nem fogja úgy érezni, mintha nem lenne neked elég az ő erőfeszítése. Ha kicsit kioktató vagy, akkor úgy hangozhat, mintha a másiknak még a te alacsony elvárásaidnak sem sikerült volna megfelelnie.

Ilyenkor a legjobb, ha empatikusan kifejezed a másiknak, hogy nagyon sajnálod, és természetesen segítesz neki, ha szüksége van rá. Nehéz helyzetben valószínűleg a legutolsó dolog, amit valaki hallani akar, hogy kioktatják, vagy keveslik az erőfeszítéseit.

4. „Ezt muszáj megtenned!”

Minden, ami erőltetésnek hat, vagy végletes, határozott lépés megtételére buzdít, túl agresszív lehet. Ahelyett, hogy azt mondod, ezt mindenképp meg kellene tenned, vagy most már muszáj döntést hoznod, lekezelő lehet a másiknak. Olyan, mintha nem tartanád alkalmasnak arra, hogy egyedül hozzon döntéseket és cselekedjen.
Inkább mondd azt, hogy szerintem hasznos lenne a jövőre nézve, ha ezt vagy azt csinálnád. Vagy próbáld ki ezt vagy azt, hátha beválik!

5. „Jaj ez nem nagy ügy!”

Tipikus érzelmi érvénytelenítő mondat, mintha a másik érzései nem lennének validak abban a helyzetben.

Ez a mondat teljes megsemmisítő hatással bír egy olyan emberre, aki eleve bizonytalan

és segítségre, együttérzésre lenne szüksége. Sosem szabad a másik problémáit kicsinyíteni, fölösleges panaszkodásnak beállítani.
Csak engedd, hogy a másik hangot adjon a csalódottságának és támogasd, hogy feldolgozza a rossz tapasztalatot, negatív érzést.

6. „Ezt te úgysem értheted”

Ez a mondat szó szerint azt sugallja, mintha a másikat sem értelmileg, sem érzelmileg nem tartanád arra képesnek, hogy a te problémáidhoz fogható dolgokat megértsen. Ezek nagyon erős szavak, és mindig bánjuk az ilyen lealacsonyító kijelentésekkel óvatosan. 

A komoly, érzelmeket érintő beszélgetések során kicsi nüanszokon múlhat a jó kommunikáció. Fontos, hogy mosolygunk-e vagy szinte kinevetjük, a másik szemébe nézünk-e, odafigyelünk-e minden szavára vagy hogy mennyire jól válogatjuk meg a szavainkat.

Sose felejtsük el, amikor nekünk rossz napunk van, a másiknak lehet, hogy még pocsékabb, és nagyobb kárt tehetünk egy-egy rosszul célzott beszólással, mint gondolnánk!

Sokszor lekezelő, bántó vagy? Teszteld le, hogy kell-e fejleszteni az érzelmi intelligenciádat! 

Kiemelt kép: Getty Images