- A botulizmus – amit kolbászmérgezésként is emlegetünk – halálos kimenetelű is lehet.
- Mennyire reális veszély, hogy megfertőződhetünk?
- A botulizmus tünetei és kezelési lehetőségei.
Idehaza többnyire kolbászmérgezésként hivatkozunk egy szaknyelven botulizmusnak nevezett, potenciálisan halálos mérgezésre. A botulizmus egyrészt nagyon ritka (jóval ritkább, mint például a szalmonella-fertőzés), másfelől viszont rendkívül veszélyes állapot, ezért sokakat aggodalommal tölt el, amikor ismét új esetről hallani.
Tavaly világszerte nagy visszhangot váltott ki például, amikor egy franciaországi étteremben, egy nem megfelelően tartósított hal okozta fertőzésbe halt bele egy nő, illetve az étterem munkatársai és a nő élettársa is kórházba került, itthon a házi disznóvágások során kialakult megbetegedések mellett olyanról is hallottunk már, hogy valaki szarvasgombás pesztótól lett rosszul. Hogy lehetünk biztonságban?
Mi is pontosan a botulizmus?
A botulizmusért a Clostridium botulinum nevű baktérium által termelt botulinum nevű toxin felel, ami az egyik legerősebb ismert biológiai méreganyag, amely már egészen kis mennyiségben is súlyos neurológiai károsodást okozhat. A betegség nevét a latin botulus (kolbász) szóból kapta, mivel az első leírt esetek kolbász fogyasztásához kötődtek, és idehaza is ennek kapcsán szilárdult meg ez az elnevezés. Utóbbi azért lehet problémás, mert azt a látszatot keltheti, hogy a botulizmussal csak nem megfelelően hőkezelt húsipari termékekkel érintkezve fertőződhetünk meg, pedig nem így van.
A botulinum toxin az emberi szervezetben a perifériás idegrendszer idegvégződésein fejti ki hatását, mégpedig úgy, hogy a toxin gátolja az acetilkolin nevű ingerület-átvivő felszabadulását. Mivel az acetilkolin fontos szerepet játszik az izmok mozgásának szabályozásában, ennek hiánya izomgyengeséget, bénulást okozhat. A toxin hatása egy bizonyos pontig visszafordítható, azonban a fertőzés utáni teljes felépülés hónapokat is igénybe vehet, mivel a szervezetnek újra kell építenie az érintett idegvégződéseket.
A botulizmus tünetei
A botulizmus tünetei általában 12-36 órával a fertőzés után jelentkeznek, de a lappangási idő ennél lényegesen rövidebb és hosszabb is lehet, részben a baktériumnak (és ennek kapcsán a fertőzést kiváltó toxinnak) való kitettség mértékétől függően is. A leggyakoribb tünetek közé a különféle látászavarok (homályos látás, kettős látás), illetve az arc és a nyak izmait érintő gyengeség és bénulás tartoznak.
A gyengeség-bénulás felülről-lefelé terjed a testben, a fejről és nyakról idővel átterjedhet a karokra, lábakra és a légzőszervekre is, utóbbi pedig akár halálos következmény is lehet. Emellett gyakran jelentkezik nyelési nehézség, mivel a nyelv és a torok izmai is bénulhatnak és a botulizmus miatt, és a beszéd is gyakran elmosódottá válik, mivel a száj körüli izmok is érintettek. Gyakran jelentkező tünet a hányinger, a hányás és a hasmenés is.
A botulizmus súlyos, potenciálisan halálos betegség, de ha időben felismerik és megfelelően kezelik, a betegek többsége felépül.
Fontos viszont a gyors reakció: az étellel szerzett botulizmus esetén a tünetek 1-2 nap alatt súlyosra fordulhatnak, és a hosszú ideig tartó izombénulás és a légzőizmok gyengesége maradandó károsodásokat okozhat. A felépülés után néhány betegnél hosszú távú izomgyengeség és légzési problémák maradhatnak fenn, amelyek további rehabilitációt igényelnek.
A fertőzés forrásai
A botulizmus szerencsére ritka, de bizonyos körülmények között nagyobb a fertőzés kockázata. A botulizmus baktériumok leginkább a talajban, különböző élő vizekben, üledékekben és bizonyos állati vagy növényi maradványokban találhatók meg. Ezek a baktériumok olyan spórák formájában vannak jelen, amelyek rendkívül ellenállóak, és képesek hosszú ideig túlélni kedvezőtlen körülmények között is addig, míg a szaporodásukhoz megfelelő körülményekhez nem jutnak.
A botulizmus (ami, még egyszer fontos kiemelni, nagyon ritka), viszonylag nagyobb számban fordul elő házi tartósítás (befőzés, szárítás, füstölés) esetén, ha nem megfelelő a hőkezelés, mivel az anaerob körülmények (azaz például a befőttek levegőtől való elzártsága) ideális feltételeket teremthet a Clostridium botulinum spóráinak szaporodásához és toxin termeléséhez.
Fontos viszont tudni azt is, hogy a gyümölcsök savtartalma például jelentős mértékben csökkenti a botulizmus baktériumok szaporodási képességeit, ezért (és persze a megfelelő hőkezelés és a gyümölcsök alapos tisztítása miatt) nincs ok házi befőttjeinktől rettegni.
Magyarországon döntően a házi disznóvágás során rosszul hőkezelt hurka, sonka, kolbász és disznósajt okoz kolbászmérgezést.
A helytelen tárolási előkészítési és tárolási körülmények, például a nem hűtött, légmentesen lezárt ételek viszont minden esetben növelik a fertőzés kockázatát, mivel a botulizmus terjedhet szennyezett föld, azaz nem megfelelően megtisztított, vagy helytelenül egymás mellett tárolt termények által is.
A botulizmus emellett megjelenhet sebfertőzés esetén is, ezt sebbotulizmusnak nevezik, és akkor fordul elő, amikor a baktériumok oxigénmentes környezetet biztosító sebbe kerülnek, és ott toxint termelnek. Ez gyakran olyan sérüléseknél fordul elő, amelyek zártak, mélyek, vagy olyankor, ha ha a sebet nem megfelelően tisztították, így anaerob körülmények alakulhatnak ki.
Végül pedig ismert az úgynevezett csecsemőkori botulizmus is,
ami akkor alakul ki, ha a csecsemő szervezetébe (például fertőzött mézzel, vagy földdel szennyezett élelmiszerrel) bejut a baktérium, ami a még nem teljesen kifejlett bélflórában szaporodni kezd és toxinokat termel.
A kezelés lehetőségei
A botulizmus minden esetben sürgős orvosi beavatkozást igényel. A kezelés fő célja a toxin további hatásainak megakadályozása és a beteg légzésének biztosítása. A kezelés legfontosabb eleme a botulinum antitoxin beadása. Ez az anyag megköti a szervezetben keringő toxint, megakadályozva annak további idegkárosító hatását.
Minél hamarabb adják be, a hatás annál erősebb lehet, így botulizmusra utaló tünetek esetén azonnal mentőt kell hívni.
Gyakori kiegészítő kezelési mód a légzés támogatása, mivel légzési nehézségek esetén gépi lélegeztetés és intenzív kezelés válhat szükségessé. Sebfertőzés esetén a fertőzött szövetek eltávolítása (ez súlyos esetben akár ujjak, vagy végtag eltávolítását is jelenti) és az érintett terület tisztítása szükséges lehet.
A betegség megelőzése
A botulizmus megelőzésének legjobb módja az élelmiszerbiztonsági előírások betartása, különösen az otthoni tartósítás során. Minden otthon konzervált ételt a lehető legmagasabb hőmérsékleten kell sterilizálni, hogy elpusztítsuk a baktérium spóráit.
Az ételeket emellett megfelelő hőmérsékleten és körülmények között kell tárolni, különösen a légmentesen lezárt ételek esetében.
A csecsemők számára egy éves kor alatt nem ajánlott mézet adni, mivel az tartalmazhat botulinum spórákat. Fontos, hogy sebeinket, sérüléseinket (különösen, ha azok mélyebbek) szakember lássa el, és az is, hogy nyílt sebbel ne menjünk élő vízbe fürdeni. Nemcsak a botulizmus, de egyéb fertőzések elkerülése miatt is.
Botulizmus és botox
Na és azt tudtad, hogy a botox-injekció alapja szintén a botulizmus baktérium, aminek bénító hatását használják ki? A botoxot, avagy az A-típsú botulinum toxint különböző orvosi és esztétikai kezeléseknél alkalmazzák (a toxin méreganyaga a bajt okozó mennyiség milliomod részében van jelen), mivel ezek az injekciók segíthetnek az izomfeszességek enyhítésében, így közvetve az arcbőr ránctalanításában, valamint különböző neurológiai és orvosi állapotok (például a krónikus izzadás) kezelésében is.
Fontos különbség a mérgezéshez képest, hogy a botoxot ezekben az esetekben kontrollált, tisztított formában alkalmazzák, és csak kis mennyiségben injekcióznak a célzott izmokba, miközben a kezelések szigorú szakmai felügyelet mellett történnek.
A botulizmus baktériummal operáló botox régóta divat, de mindig van újabb hely, ahova egyre többen kérik az inkejciókat…
Kiemelt kép: Getty Images