• Bőrünk, emésztésünk, ínyünk és vizeletünk mellett körmünk árulkodhat leginkább a mögöttes problémákról.
• A Quincke-jel, vagyis a vöröslő körömágyban megjelenő enyhe lüktetés súlyos szívbetegségekre utalhat. 
• Az aorta regurgitáció fokozatosan alakul ki, így a tünetek gyakran évekig nem is jelentkeznek. 

Szervezetünk igyekszik megtalálni a módját, hogy a nyilvánvaló jeleken túl egyéb módokon is üzenjen egészségi állapotunkról. Sőt, gyakran egészen más területen veszünk észre változásokat, mint ahonnan a probléma egyébként eredeztethető. Bőrünk, emésztésünk, ínyünk és vizeletünk mellett körmünk árulkodhat leginkább a mögöttes, lappangó problémákról. A köröm színe, alakja és textúrája például több, konkrét betegségre is figyelmeztethet,

különösen a szívbetegségek mutathatnak jól felismerhető tüneteket körmeink felszínén.

Természetesen fontos leszögezni, hogy nem minden körömelváltozás tekinthető rossznak. Néhány jellemző teljesen természetes, a normál öregedési folyamat részei vagy egy-egy gyógyszer mellékhatásaként alakulnak ki. Azonban ha valamilyen rendellenességet tapasztalunk, miközben más kísérőtünetek (például fájdalom, fáradtság vagy légszomj) is jelentkeznek, akkor érdemes inkább orvoshoz fordulnunk.

Ezt javasolja a közösségi médiában csak Dr. Joe-ként ismert amerikai sürgősségi orvos is, aki nemrég közzétett videójában egy olyan – körmünkön észrevehető – jelre hívta fel a figyelmet, ami végzetes kockázatot is jelenthet. 

Erre a jelre figyeljünk a körmünkön az orvos szerint

Dr. Joe a Quincke-jelként ismert pulzálásról beszél, amelyet akkor figyelhetünk meg, ha a körmünk végét finoman lenyomjuk. A vöröslő körömágyban látható lüktetés az aorta regurgitációjára utal, ami akkor fordul elő, amikor a testbe áramló vér jelentős része az aortából visszaszivárog a szívbe, pontosabban a bal kamrába.

Körmünk végének lenyomásakor, a vöröslő körömágyban látható lüktetésre kell odafigyelnünk (Fotó: Getty Images)

A rendellenes véráramlást a kamra egy darabig még képes szabályozni, azonban idővel a szív gyengülni kezd és keringési elégtelenség, magas vérnyomás, de súlyosabb szövődmények, akár szívritmuszavar, szívroham vagy hirtelen szívmegállás is bekövetkezhet. 

De mi okozhat aorta regurgitációt? 

A szakértő szerint számos állapot okozhat aorta regurgitációt, de a probléma legfőbb oka az aortabillentyű elégtelensége, ugyanis normál esetben a vér a bal kamrából az aortába áramlik, a billentyű pedig nem engedi, hogy onnan visszaáramoljon. Ez a rendellenesség lehet genetikai eredetű, de kiválthatja az aortabillentyű szűkülete, melyet szívbelhártya-gyulladás okoz, továbbá érelmeszesedés, lupusz, reumás láz, baktériumok, illetve degeneratív elváltozások miatt is kialakulhat. 

Ahogy a legtöbb szívelégtelenségnek, ennek a súlyos problémának is megvannak a különböző stádiumai, melyekre más-más jelek utalhatnak.

Az egyik az úgynevezett Musset-jel, amikor a szívütéseket akaratlan fejbólintás kíséri,

majd ezt követi a Müller-jel, ami a szemgolyó alatti lüktetést jelenti. A már említett Quincke-jel után a legsúlyosabb tünet a Corrigan-pulzus – tapintás során a szívdobbanás hangsúlyosan érezhető a mellkas bal oldalán, mintha a szerv látványosan kiemelkedne majd visszahúzódna.

Ha nem teljesíted ezt a tesztet 1 perc alatt, baj lehet a szíveddel.

Az említetteken felül a Marfan-szindróma – a betegségről korábban írtunk részletesebben Michael Phelps olimpikon kapcsán –, is megnagyobbíthatja az aortát és károsíthatja az aortabillentyűt, így ugyancsak bekövetkezhet a veszélyes aorta regurgitáció.

Más tünetek is jelentkezhetnek

A betegség az esetek többségében azonban fokozatosan alakul ki és rosszabbodik, így a tünetek gyakran évekig rejtve maradnak. Ahogy az aorta regurgitáció súlyosbodik, a tünetek között légszomj – különösen fizikai aktivitás vagy fekvés során –, fokozott fáradtság és fizikai tevékenység utáni gyengeség is jelentkezhet.

Előfordulhat még (akár együttesen is) szívritmuszavar, szédülés, ájulás, mellkasi fájdalom és szorító érzés, emellett előrehaladott állapotban a betegek heves szívdobogást, a bokában és a lábakban duzzanatot egyaránt tapasztalhatnak. 

Bár viszonylag gyakori állapotról beszélünk – körülbelül minden 20. ember szenved aorta regurgitációban – kutatások szerint mindössze minden 200. érintett tapasztal súlyosabb tüneteket. A statisztikák szerint a leggyakrabban diagnosztizált korcsoport a 40-60 év közöttiek, közülük is főként a férfiak. 

A betegség kezelhető, ha időben felismerik

A kiemelt Quincke-jel csupán egyetlen szimptóma a rendellenesség több mint harminc tünete közül, ezért ha bármelyiket tapasztaljuk még a felsorolt panaszok közül, forduljunk mielőbb orvoshoz. Ahhoz, hogy felállítsák a diagnózist, a vizsgálatok során mérik a szív teljesítményét, valamint olyan képalkotó eljárásokat alkalmaznak, melyek betekintést engednek a szív belső működésébe.

A kezelés természetesen függ a betegség aktuális állapotától, de még a kevésbé súlyos esetekben is szükség van rendszeres ellenőrzésekre, hogy időben elkerülhetőek legyenek a lehetséges szövődmények és a gyógyszeres kezelés. 

Szívbetegség lehet a vége, ha elbagatellizáljuk ezt a szokást.

Kiemelt kép: Getty Images