• Túlhajszolt életvitelünk komolyan megterheli a szív- és érrendszert.
• A szívbetegségek súlyosan károsíthatják az agyi funkciókat.
• A gyógyszer nem mindig elég, nélkülözhetetlen az életmódváltás.

A demencia egy neurokognitív zavar, a gondolkodási képesség elvesztésének gyűjtőfogalma, amely befolyásolja a mindennapi működést. Hogy melyek ezek a gondolkodási képességek? Például a problémamegoldás, a vizuális észlelés, az önmagunkról való gondoskodás, valamint az összpontosítás és a figyelem képessége. Minden demenciáról készült anyagban, beszélgetésben hangsúlyozzák a szakértők, hogy rendkívül fontos frissen tartani az agyat. Ami vajmi keveset érhet azonban, ha nem figyelünk a szívünk egészségére.

Az Amerikai Szív Szövetség (American Heart Association) ugyanis a napokban tette közzé legújabb tudományos megfigyeléseit a demencia és a szívegészség kapcsolatáról. „A demenciát általában gyógyíthatatlan és könyörtelen betegségnek tekintik, amelyet nem lehet megelőzni” – idézte a szervezet közleménye Fernando Testait, a chicagói Illinois Egyetem neurológia és rehabilitáció professzorát.

A tudományos bizonyítékok ugyanakkor azt mutatják, hogy az egészséges életmód és az érrendszeri kockázati tényezők korai felismerése és kezelése segíthet megőrizni a normális agyműködést, valamint csökkentheti az Alzheimer-kór és más kapcsolódó demenciák okozta terheket. Az AHA rámutatott: csak az Egyesült Államokban közel 130 millió felnőtt szenved valamilyen szívbetegségben, és a tünetek egyre korábbi életkorban jelentkeznek.

Szívbetegség és demencia

A szakértők világszerte arra hívják fel a figyelmet, hogy az életmódunk nagyban befolyásolja a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát is. A tartós stressz, a mozgásszegény életmód, a hiányos táplálkozás és az extra munkaórák rendkívül kedvezőtlen egészségi adatokat eredményeznek a lakosság körében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a szívkoszorúér-betegség, amelyet az erekben felhalmozódó lerakódások, plakkok okoznak, az vezető halálozási ok a világon.

A WHO szerint a koszorúér-betegségben elhunytak száma a 2000-es 6,4 millióról 2021-re 9,1 millióra emelkedett.

És ez nem minden: a betegség károsan érintheti az agyat is, mivel az artériák beszűkülése csökkentheti a véráramlást, és károsíthatja az agyi kis ereket, ami kognitív károsodáshoz vezethet. A magas vérnyomás és a 2-es típusú cukorbetegség szintén csökkentheti az agy véráramlását és fokozhatja a gyulladást, ami kognitív hanyatlást és demenciát eredményezhet.

A szívbetegségek komoly kockázatot jelentenek a demencia szempontjából (Fotó: Getty Images)

Az AHA közleménye szerint a szívkoszorúér-betegség 27%-kal növeli a jövőbeni demencia kockázatát. A kognitív zavar a negyvenes és ötvenes éveinkben kezdődhet, és gyakran nincsenek látható tünetei, amelyek figyelmeztetnének a veszélyre. A szervezet becslése szerint körülbelül 40 másodpercenként szívrohamot kap valaki az Egyesült Államokban. Ezt követően a túlélők akár 50%-a is elveszíti az agyi funkciói egy részét, néhányuk pedig egészen komoly kognitív károsodást szenved.

Kapcsolódó: Csak így hat a napi 5 perc írás a demencia ellen

A szívelégtelenség – amikor a szív túl gyenge ahhoz, hogy elegendő vért és oxigént pumpáljon a szervekbe – még komolyabb károkat végez az agyban. A legújabb kutatások szerint a szívelégtelenségben szenvedők 81%-ánál előfordul valamilyen kognitív hanyatlás, amely hatással lehet a memóriára, a nyelvi, gondolkodási és tervezési képességekre.

A szabálytalan szívverés vagy más néven pitvarfibrilláció például a stroke egyik vezető oka.

Az apró agyi érsérülések, úgynevezett mikrovérzések, amelyek kognitív hanyatláshoz vezethetnek, gyakrabban fordulnak elő pitvarfibrillációban szenvedőknél. Tényszerűen, ezeknél a betegeknél 39%-kal nagyobb a memória- vagy gondolkodási problémák kockázata. Mindezek megerősítik a szakértők szerint, hogy a szív és az agy állapota közötti kapcsolat szorosabb, mint ahogy eddig feltételezték.

Gyógyszerek helyett életmódváltás

Fontos tehát megérteni, hogy ugyan a modern orvostudomány rendkívül hatékony gyógyszereket alkalmaz, azoknak is vannak korlátai. Továbbá megkerülhetetlen az életmódváltás kérdése. Melyek a legjobb tippek agyunk egészsége érdekében? Ősrégi, bevált módszerek, amelyekről az életvitelünk miatt hajlamosak vagyunk elfeledkezni.

Alvás

Nem lehet elégszer ismételni, hogy a megfelelő alvás az egészségünk alappillére. Ez fokozottan igaz az agy szempontjából, hiszen kipihent állapotban nem csupán a közérzetünk jobb, de az agyunk is élesebb. A felhalmozott rossz, megszakított alvás évtizedekkel később megbosszulja magát memória- és gondolkodási problémák formájában.

Kiegyensúlyozott étrend

A kiegyensúlyozott persze mindenkinek kicsit mást jelenthet, teljesen általános recept nincsen. Nem tévedhetünk azonban túl nagyot, ha egyes táplálkozási szokásunktól rövid úton megszabadulunk.

A demencia megelőzéséhez elengedhetetlen az életmódváltás (Fotó: Getty Images)

Jó választás lehet például a gyulladáscsökkentő diéta, amelynek alapjait a teljes kiőrlésű gabonák, gyümölcsök, zöldségek, kisebb arányban sovány hús, hal képezik. Az alábbi élelmiszercsoportokat azonban érdemes fokozatosan csökkenteni, majd kivezetni az étrendünkből: feldolgozott húsok, vörös hús, ultrafeldolgozott élelmiszerek, például cukros gabonafélék, üdítők, fagylalt. A helyes étrend szignifikánsan csökkenti a demencia kockázatát, ezért érdemes komolyan venni a táplálkozást.

Mozgás

Szintén kritikus fontosságú a testmozgás bevezetése a hétköznapokba. Hetente minimum 150 perc közepes intenzitású tevékenységet szükséges végezni. Mit jelent a közepes intenzitás? Mozgás közben nehezebben lélegzünk, beszélni ugyan még tudunk, de énekelni már nem. Egyénenként eltérő, hogy ki milyen mozgást preferál, de a legjobb, ha kombináljuk a különböző mozgásformákat. Iktassunk be néha intenzív edzéseket, fárasztóbb napokon pedig válasszunk kíméletesebb tevékenységet, mondjuk egy könnyed tornát – természetesen nyújtással a végén.

Stresszcsökkentés

Kutatások sora foglalkozott a stressz agyműködésre gyakorolt hatásával. Egy 2018-as tanulmány azt taglalta, hogy a kortizol nevű stresszhormon magas szintje az agy információmozgató és -kezelő részeinek károsodásához vezethet. Egy tavaly publikált tanulmányból pedig az derült ki, hogy az emelkedett stressz-szintű emberek 37%-kal nagyobb valószínűséggel rendelkeznek rossz kognitív képességgel.

Láthatjuk tehát, hogy az agyi egészséget is nagyban befolyásolja az életmódunk. A szellemi frissesség nélkülözhetetlen a mindennapok során, hiszen az agyunk folyamatosan dolgozik valamilyen feladaton. Ezért nem mindegy, hogy milyen tápanyagokhoz jut általunk és mennyi időt fordítunk a feltöltődésére.

Kapcsolódó: A demencia ezen tünetei csak reggel észrevehetők

Kiemelt kép: Getty Images