A hisztamin bizonyos sejtekben termelődik és raktározódik, majd egyes ingerekre felszabadul onnan. Ezek az ingerek allergiások esetén az allergének, melyek különféle reakciókat váltanak ki. A hisztaminérzékenyeknél viszont akár nyomás, hő vagy hideg hatására is képesek felszabadulni a hisztaminmolekulák, így allergia nélkül is megjelenhetnek a kellemetlen tünetek. Ha szeretnénk pontosan meghatározni a fogalmat, akkor azt mondhatjuk: a hisztaminintolerancia, más néven hisztaminózis a magas hisztamintartalmú ételek elfogyasztása után megfigyelhető, gyakran allergiaszerű tünetek összessége.
„A hisztamin valójában a biogén aminok közé tartozó molekula, aminek nagyon jelentős biológiai szerepe van a szervezetünkben – avat be dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. – Ez a molekula információt szállít, ugyanakkor védekező reakciót vált ki, ezért is van rá szükségünk. Több sejtünk is termeli, illetve raktározza pici hólyagcsákban ezt az anyagot, amiről ma már azt is tudjuk, hogy az idegrendszerben, pontosabban az idegi ingerületátvitelben is jelentős funkciója van.”
Többféleképpen is termelődhet hisztamin a szervezetünkben: a stressz, a pszichés és hormonális állapot, a menstruáció, de az intenzív sport is beindítja a fokozott előállítást. Másrészt kívülről is viszünk be a szervezetbe hisztamint, például az elfogyasztott élelmiszerekkel.
„Normál esetben a szervezet megtermeli, majd le is bontja a hisztamint, ha viszont ez az egyensúly felborul, akkor a molekula felhalmozódik. Lehet valaki attól is érzékeny, hogy túlreagálnak a sejtjei, de attól is, hogy nem, vagy csökkenten működik a testében a hisztaminbontó enzim, a diamino-oxidáz (közismertebb nevén DAO-enzim) – hívja fel a figyelmet dr. Hidvégi Edit. –
Ennek a szintjét kell meghatároznunk, hiszen ha alacsony, akkor egyértelmű, hogy a hisztamin miért nem tud lebomlani.
A szóban forgó enzim a bélnyálkahártya sejtjeiben termelődik, így ha ez sérül, akkor nemcsak a DAO-enzim szintje csökken le, de többek között a tej- és a gyümölcscukorbontó enzimé is. Emiatt egyszerre akár több panasz is jelentkezhet. Az elmúlt tíz év eredménye, hogy a szakemberek a tüneteket összekapcsolták, és felfedezték a DAO-enzim hiányát, valamint annak hatását a szervezetre.”
A modern kor hozománya?
Emésztő- és bélrendszerünk sérüléseiben, betegségeiben nagy szerepet játszik megváltozott étrendünk, életvitelünk és sajnos a rendszeresen, illetve hosszabb ideig szedett gyógyszerek is. Az antibiotikum tipikusan ilyen szer, hiszen felborítja a bélflóra egyensúlyát, ennek megbomlása pedig a bélnyálkahártya károsodásához vezethet. A hisztaminintolerancia napjainkban is rengeteg kérdést vet fel, és nemcsak az érintettek vagy a közvélemény, de a szakemberek körében is.
„Nincs könnyű dolguk a dietetikusoknak a személyre szabott étrend összeállításával, hiszen hiába vannak leírások és listák a megengedett és a tiltott ételekről, egyénenként eltérő, hogy ki, mit és hogyan dolgoz fel, ráadásul ez attól is függ, hogy az egyes ételeket és italokat milyen sorrendben fogyasztja el valaki.
Fontos tudni, hogy az alkohol és bizonyos fájdalomcsillapítók blokkolják a DAO-enzimet.
Így fordulhat elő, hogy amikor fejfájásra beveszünk egy pirulát, a fájdalom nem múlik el, hanem még rosszabb lesz. Ilyenkor a tabletta blokkolja az enzimet, vagyis tovább működik a hisztamin, ami a fejfájást okozza” – teszi hozzá a gasztroenterológus.
Tüneti kezelés helyet egyedi megoldások
Aki laktózintoleranciával él, jobb, ha teljesen elhagyja a laktózt, ha viszont mégis sokat fogyaszt, bevehet laktázbontó enzimet, hogy enyhítsen a tünetein. A hisztaminintolerancia esetében ez ugyanígy működik a különféle DAO-enzim-tablettákkal, ám „bűnözés” helyett tanácsosabb a felépülés érdekében egy időre teljes mértékben kiiktatni a hisztamintartalmú ételeket és italokat. „Számos beteg tapasztalata igazolja, hogy nem lehet hamarabb túljutni a betegségen pusztán DAO-enzim szedésével, sőt még tovább is húzódhat a dolog, mivel ilyenkor az érintett rendszeresen hisztamintartalmú ételekkel ingerli a szervezetét.
A gyógyuláshoz az előírt étrend szigorú betartása szükséges, emellett elengedhetetlen, hogy megtaláljuk a bélnyálkahártya károsodásának okát,
ami lehet fertőzés, gyulladásos bélbetegség, de lisztérzékenység is. Ha ezeket kezeljük, akkor a DAO-enzim-szint is normalizálódni fog” – hívja fel a figyelmet dr. Hidvégi Edit.
Az érzékenységet vérvizsgálattal lehet meghatároztatni, az észlelt tünetek alapján azonban mi magunk is gyanakodhatunk problémára, aminek kapcsán jobb, ha minél előbb szakértőhöz fordulunk. A kivizsgálás része a panaszok részletes feltárása, továbbá a DAO-enzim működésének tesztelése, amely alapján az orvos meg tudja határozni az érzékenységet.
„A diagnózis felállítása után érdemes dietetikus szakembert felkeresni, és a tünetek, valamint az orvosi eredmények függvényében közösen, specifikusan kialakítani az új étkezési szokásokkal kapcsolatos lépéseket – magyarázza Sárga Diána táplálkozástudományi szakember, a Nestlé Hungária dietetikusa. –
Az, hogy milyen ütemben kell átállni az új étrendre, a tünetek súlyosságától függ.
Vannak, akiknek a legszigorúbb étrendet kell követniük, számos ételt el kell hagyniuk, idővel azonban a tiltólistás dolgokat szépen fokozatosan vissza lehet vezetni úgy, hogy alaposan megfigyeljük, okoz-e panaszt egy-egy étel. Ez abszolút egyéni tolerancia függvénye.”
Új étrendre hangolva
„Vannak olyan élelmiszerek, amelyekről általánosan tudható, hogy magas a hisztamintartalmuk. Ilyenek az érlelt sajtok, a húsok, a pácolt és füstölt húskészítmények, a savanyított és fermentált zöldségek, a csokoládé és a vörösbor is – részletezi Sárga Diána táplálkozástudományi szakember, dietetikus. – A zöldségek és gyümölcsök esetében változó, hogy ki mire, hogyan reagál. A hüvelyeseknek, a banánnak, az ananásznak magas a hisztamintartalma, a paradicsom, a hagyma- és citrusfélék, valamint az eper viszont egyénenként eltérő mennyiségben fogyasztva okozhat tüneteket.
Természetesen van egy lista arról, melyek azok az alapanyagok, amik fogyaszthatók, és melyek nem ajánlottak, mert magas a hisztamintartalmuk, elősegítik a hisztamin felszabadulását, vagy gátolják annak lebontását. Tanácsadás alkalmával a páciens megkapja a felsorolást, de ez még nem jelenti azt, hogy minden rajta szereplő tiltott ételt ki kell iktatnia az étrendjéből, örökre le kell mondania a fogyasztásukról.”
Íme néhány ízletes recept hisztaminintolerancia esetére.
Jól érzékelhető, hogy a hisztaminintolerancia esetében mennyire összetett dologgal állunk szemben, melynek gyógyításához nemcsak a szakértők által meghatározott „szabályok” betartására és az indokolt kezelésekre, de saját érzékenységünk figyelembevételére is szükségünk van.
Étkezési naplóval a gyógyulásért
„A legjobb megoldás az általános alapelvek és a kiegyensúlyozott táplálkozás betartása mellett az étrendi és tüneti napló vezetése. Ebben leírhatjuk, mit és milyen mennyiségben fogyasztottunk egy adott napon, jelentkezett-e tünet az étkezés után, ha igen, mennyi idő múlva, és pontosan milyen panaszunk volt – avat be a módszer részleteibe a dietetikus. –
Ez azért fontos, mert a tünetek sokfélék lehetnek.
A naplót már akkor érdemes elkezdeni vezetni, amikor megkapjuk az orvosi diagnózist, de még várakozunk a dietetikai konzultációra, hiszen egy ilyen füzet az első alkalommal rengeteg információt adhat a szakembernek. Ezzel a technikával nemcsak az érintett, de a tanácsadó is figyelemmel kísérheti az elfogyasztott ételek és a fellépő tünetek közötti összefüggéseket, a leírtak alapján pedig segíthet formálni az étrendet.”
Az egészségpszichológus tanácsai
„Minden változás nehéz folyamat az életünkben, főleg, ha az az egészségünket érinti. A hisztaminintolerancia eetében általában az a jellemző, hogy mire az érintett megkapja a diagnózist, már rengeteg szenvedésen ment keresztül. Emiatt valószínűleg hosszabb ideje tartó stresszállapotban van, ami, mint tudjuk, szintén növeli a hisztaminszintet a szervezetben.
Amikor végre kiderül, mi okozta a kellemetlen tüneteket, és már kirajzolódik előttünk, milyen mértékű életmódváltásra van szükségünk,
akkor joggal érezhetjük, hogy olyan kihívás elé kerültünk, amely jelentős mértékben befolyásolja majd az életünket, az életvitelünket, de még a környezetünk életvitelét is – világít rá Dampf Nóra egészségpszichológus. – Az elkeseredés nagy lehet, ám ekkor érdemes az átkeretezés módszeréhez nyúlni. Az első és legfontosabb örülni annak, hogy kiderült, mivel állunk szemben, hiszen ezzel egyszer s mindenkorra átvehetjük a kontrollt a betegség felett.
Ha betartjuk a diétát, akkor előbb vagy utóbb megszűnnek a hisztaminintolerancia okozta rosszullétek, ami segíthet megérteni és tudatosítani, hogy a kezünkben van az irányítás. Ha ismerjük az eszközt, miért ne dolgozhatnánk azon, hogy jobb legyen?
Fontos realizálni azt is, ha megszűnik az alapbetegség, visszatérhetünk a normál étrendre. Nem egy megfoghatatlan dologgal kell megküzdenünk, így ahelyett, hogy arra fókuszálnánk, milyen lemondásokkal jár a hisztaminintolerancia, összpontosítsunk inkább arra, hogy tehetünk az egészségünkért, és meggyógyulhatunk.”
Hisztaminintolerancia és a mozgás
„A hisztaminintolerancia tüneteitől szenvedő betegek alapvetően nincsenek hozzászokva a mozgáshoz, mert egyszerűen nem esik jól nekik. A szervezet mindig jelzi, mi jó, és mi nem jó, ha pedig a magas hisztamintartalmú ételektől rosszul vagyunk, sportolás idején is jelentkezhetnek panaszok. Ilyenkor asztmás fulladás, fejfájás vagy nagyfokú kifáradás érzékelhető, de az intenzív tevékenységekre való képtelenség is jelezhet bajt – mondja az egészségpszichológus. – Akár fizikailag, akár mentálisan van igénybe véve a szervezet, a kémiai közvetítőanyag (vagyis az úgynevezett mediátor) termelődni kezd.”
A hisztaminintolerancia tünetei
- orrfolyás, orrdugulás, torokfájás, torokviszketés, torokköszörülés, köhögés, tüsszögés, nehézlégzés, fejfájás,
- csalánkiütés, ekcéma, kipirulás, bőrviszketés,
- gyomorgörcsök, fokozott bélmozgás, „kvartyogó”, „puttyogó” hangok, hasfájás, bélgörcs, puffadás, hasmenés, hányás, gyomorégés,
- szívdobogás, szédülés, ingadozó vérnyomás,
- menstruációs fájdalmak, görcsök.
Mire figyeljünk élelmiszer-vásárláskor?
- Kerüljük a közeli lejáratú élelmiszereket.
- Ép zöldségeket és gyümölcsöket vegyünk, ne bebarnult és ütődött darabokat.
- Sajtokból vásároljunk kevésbé érlelt változatokat, például mozzarellát, fetát, ricottát.
- Minél előbb dolgozzuk fel és fogyasszuk el a megvásárolt élelmiszereket.
- Ha mégsem tudjuk azonnal elfogyasztani az ételt, akkor tároljuk megfelelő hőmérsékleten letakarva, és két napon belül együk meg.
- Készítsünk kisebb adagokat, hogy biztosan elfogyjon az étel, és ne keletkezzen maradék.
Kiemelt kép: Getty Images
A cikk a Nők Lapja Egészség 2021 augusztus-szepemberi számában jelent meg.