A magasabb intelligenciahányados az élet számos területén előnyt jelenthet, ugyanakkor előfordul, hogy ez az adottság „elmaszkol” bizonyos betegségeket vagy rendellenességeket.

Egy új kutatás nemrégiben a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, azaz az ADHD diagnosztizálásának idejét befolyásoló legfontosabb tényezőket vizsgálta. A kutatásból kiderült, hogy a magasabb IQ az egyik olyan tulajdonság, amely kései ADHD diagnózissal jár együtt.

Azaz a magasabb IQ-val rendelkező ADHD-s gyerekek sokszor csak idősebb korukban, a legtöbbször csak középiskolában kapnak diagnózist.

A Nyugat-Ontario Egyetem és a Queen’s Egyetem kutatói által vezetett kutatócsoport 568, 4 és 22 év közötti, ADHD-val diagnosztizált gyerek és fiatal adatait elemezte. A kutatók szoros kapcsolatot találtak az IQ és a diagnózis időpontja között.

IQ és ADHD-diagnózis

 „A magasabb IQ vizsgálatunkban előre jelezte a kései ADHD diagnózist” – írták a kutatók most közzétett tanulmányukban.

Az ADHD-s emberek jelentős kihívásokkal küzdhetnek koncentrációjukban és impulzusaik irányításában. Az állapot hatással lehet a gyerekek tanulására és fejlődésére, ezért minél korábban diagnosztizálják az érintetteket, annál jobb.

A késői diagnózis, vagy a diagnózis teljes hiánya viselkedési problémákhoz és iskolai teljesítményzavarhoz vezethet. Közvetve pedig szorongást, akár depressziót is okozhat.

Így maszkol az okos ADHD-s

Magas IQ-val rendelkező gyerekek sokszor olyan kognitív stratégiákat alkalmaznak, amelyek kompenzálják a figyelemhiányt vagy az impulzivitást. Többnyire gyorsabban tanulnak, így kevesebb időt kell koncentrálniuk az órán, emiatt nem mindig bukik ki, hogy rövidebb a figyelmük terjedelme. 

Kreatív megoldásokkal és rövid távú erőfeszítésekkel pótolják rendszerezési vagy szervezési hiányosságaikat.

A tanárok és szülők gyakran nem is gondolnak ADHD-ra, ha egy gyerek egyébként jól teljesít az iskolában. A „jó jegyek” azonban nem mindig jelentenek problémamentességet. Egy okos gyerek lehet, hogy csak az utolsó pillanatban készíti el a házi feladatát, vagy szétszórt, de ezt a magas intelligenciája „ellensúlyozza”.

Az okos gyerekek sokszor introvertáltabbak, vagy sajátos érdeklődési körük miatt egyébként is „furcsának” tűnhetnek. Így az ADHD tünetei nem mindig tűnnek fel. Ha egy gyermek például rendszeresen, korát meghazudtolóan mélyen elmerül az érdeklődési körében (a hiperfókusz az ADHD egyik jellemzője) a külvilág számára sokszor inkább zseninek tűnik.

A kiemelkedően intelligens gyerekek ADHD-ja sokáig rejtve maradhat (Fotó: Getty Images)

A magas IQ-jú gyerekekkel szemben sokszor nagyobbak az elvárások. Ha ezeknek nem felelnek meg, a szülők és tanárok hajlamosak inkább lustaságra vagy motivációhiányra gyanakodni, mintsem ADHD-ra.

Magas IQ esetén a szorongás, a perfekcionizmus vagy akár a tanulási zavarok is könnyen félrevezethetik a szakembereket. Előfordul, hogy a gyerek inkább szorongásos tüneteket mutat a teljesítménykényszer miatt, és ez elfedi az ADHD egyéb jeleit.

A magas IQ-jú gyerekek ADHD-ja sokszor csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor az iskolai vagy életvezetési kihívások meghaladják a kompenzációs képességeiket, ez pedig jellemzően a középiskolában következik be.

Figyeljünk a kiemelkedő képességű gyerekre is!

Az mostani eredmények az egészségügyi szakembereknek és a szülőknek is adnak néhány hasznos támpontot az ADHD felismeréshez.

Ennek tudatában azok a gyerekek, akik magas IQ-juk miatt jobban el tudják rejteni a tüneteiket, a jövőben talán kisebb valószínűséggel maradnak diagnózis nélkül. 

A kutatás a British Journal of Clinical Psychology című szaklapban jelent meg.

Ebben a korábbi cikkünkben Vekerdy Tamás írt az ADHD-ról. 

Kiemelt kép: Getty Images