• Egyre fiatalabb korban diagnosztizálják a vastagbélrákot: az 1990-ben születetteknél kétszer akkora az esély.
• A daganatok a vastagbélben fejlődő polipokból alakulnak ki, melyek kezeletlenül idővel elrákosodhatnak.
• Íme 4 eset, amikor érdemes elmennünk korai szűrésre, mert a fokozott kockázatot jelentő csoportba tartozunk.

A vastagbélrák jelenleg a második leggyakoribb daganatos betegség Magyarországon, a becslések szerint évente 5-6 ezer ember haláláért felelős. Noha általában idősebb korban jellemző –  az újonnan diagnosztizáltak körülbelül 90%-a 50 éves vagy annál idősebb – a betegség egyre gyakoribbá vált a fiatalabb és középkorú felnőttek körében is. Sőt, már fokozottan veszélyeztetett korosztályról is van tudomásunk.

Egy 2017-es tanulmány szerint az 1990-ben születettek kétszer akkora kockázatnak vannak kitéve a vastagbélrák, és négyszer akkora kockázatnak a végbélrák esetében, mint az 1950-ben születettek. Ráadásul hiába a hatékonyabb prevenció, a fiatalabbaknál gyakran már előrehaladottabb stádiumban diagnosztizálják a betegséget, mivel ők úgy vélik, nem tartoznak még a veszélyeztetett korosztályba. 

Dr. Chin Hur gasztroenterológus és kutató szerint a tudományos közösség még nem érti pontosan, miért nő a vastagbélrák esetszáma a fiatalabbaknál, de a tapasztalatokból kiindulva azt javasolja, hogy már 40-45 éves kortól kezdve járjunk rendszeresen szűrésekre. A vastagbélrák szűrése egyébként többféle módon történhet, magába foglalhat székletelemzést, CT-kolonográfiás vizsgálatot, rugalmas sigmoidoszkópiát vagy teljes kolonoszkópiát is. 

A korai felismerés mellett életmódváltással, helyes táplálkozással és a dohányzás kerülésével szintén sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a vastagbélrák kialakulásának kockázatát és javítsuk a túlélési esélyeket.

De hogyan alakul ki a vastagbélrák?

Szakértők szerint a daganatok 80%-a a vastagbél utolsó 60 centiméterén alakul ki, leginkább az ott kifejlődő polipokból, vagyis a bél nyálkahártyáján kialakuló jóindulatú kinövésekből, melyek – ha nem távolítják el őket időben – elrákosodhatnak.

A kockázatot ráadásul növelik az egyre gyakoribb bélgyulladások, az olyan súlyos betegségek, mint a fekélyes vastagbélgyulladás vagy a Crohn-betegség, de ugyanígy az örökletes tényezők, a helytelen életmód (magas kalóriatartalmú és rostszegény étrend), a mozgáshiány, a dohányzás és az alkoholfogyasztás is növelheti a vastagbélrák kialakulásának veszélyét.

A vastagbélrák egyébként 50 éves kor felett jellemzően növekvő tendenciát mutat, főként azoknál a nőknél, akiknél korábban méh-, méhnyak- vagy mellrákot diagnosztizáltak, mivel

a hormonális változások, illetve a rákos megbetegedésekre való genetikai hajlam is súlyosbítják a problémát. 

Ebből is látható, milyen fontos a rendszeres szűrés, hiszen a korai felismerés döntő fontosságú lehet a gyógyításban. Mivel az említett polipok kezdetben általában nem okoznak észrevehető tüneteket, a rutinszűrésekkel időben felismerhetjük őket, így még azelőtt eltávolíthatók, hogy rákos daganattá alakulnának.

A vastagbélrák egyre fiatalabb korban jelentkezik, ezért javasolt minél hamarabb elkezdenünk a megelőző szűréseket (Fotó: Getty Images)

4 eset, amikor érdemes elmennünk korai szűrésre

Ha egy mód van rá, ne várjunk az 50. születésnapunkig a szűréssel, már átlagos kockázatú személyként is inkább a negyvenes éveinkben iktassuk be az ellenőrző vizsgálatot. Ám ha az alábbi tényezők bármelyike fennáll, ennél is korábban érdemes felkeresnünk orvosunkat. 

1. Előfordult már vastagbélrák a családban

Az Amerikai Rákellenes Társaság adatai szerint szinte minden harmadik ember, akinél vastagbélrákot diagnosztizálnak, családi előzménnyel rendelkezik. Fokozottan érdemes figyelembe venni, amennyiben közvetlen hozzátartozónk volt érintett, főleg, ha az illető 45 éves kora előtt kapta kézhez a diagnózist, így ugyanis még magasabb a kockázat. Ez esetben érdemes mielőbb konzultálni orvosunkkal és érdeklődni a korai szűrés lehetőségéről.

„Ha egy közvetlen rokonunk vastagbélrákban szenvedett, vegyük az életkorát, amikor diagnosztizálták és vonjunk le belőle 10 évet. Nekünk már ebben a korban kell elkezdenünk a szűréseket” – mondja Dr. Chin Hur. A szakértő szűrések alatt az évenkénti ellenőrzést érti, hiszen az említett esetben már nem tartozunk az átlagos kockázatú csoportba. 

A növényi tejek egyik összetevője összefüggésben állhat a vastagbélrákkal.

2. Ha fekélyes vastagbélgyulladással vagy Crohn-betegséggel küzdünk

Szintén nagyobb a kockázat, amennyiben már fekélyes vastagbélgyulladással vagy Crohn-betegséggel küzdünk, így ebben az esetben is fontos a korai szűrés. A vastagbélben fennálló, akár évekig kezeletlen krónikus gyulladás miatt nagyobb a valószínűsége annak, hogy a sejtek idővel mutálódnak és szabálytalanná válnak.

Egy 2019-es tanulmány, mely a World Journal of Gastroenterology folyóiratban jelent meg, kimondja, hogy a rendszeres szűrés javíthatja a túlélési esélyeket azoknál, akiknél a gyulladásos bélbetegség miatt megnövekedett a vastagbélrák kockázata. A bélgyulladással küzdő betegeknek 1-5 évente javasolt a szűrés, mi több, a rendszeres kolonoszkópiát akár már tinédzserkorban vagy a 20-as években érdemes elkezdeni. 

3. Genetikai hajlam egyéb betegségek miatt

Nem kizárólag a fennálló bélproblémák és gyulladások, bizonyos öröklött génmutációk is drámaian megnövelhetik a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. A leggyakoribb ilyen a Lynch-szindróma, ami egy örökletes genetikai rendellenesség, és többféle rák, köztük a vastagbélrák kockázatát is növeli.

Az Egyesült Államok Egészségügyi és Szociális Minisztériuma szerint az országban a vastagbélrák új eseteinek körülbelül 3-5%-át a Lynch-szindróma okozza.

A Familiáris adenomatosus polyposis (ami számos polip kialakulásához vezet a vastagbélben) ugyan már egy ritkább genetikai tényező, de Dr. Chin Hur szerint 100%-al növeli a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Az egyetlen módja annak, hogy megtudjuk, esetünkben fennáll-e ezekhez hasonló genetikai kockázat, ha a családunkban végeztek már korábban genetikai teszteket – ezeknek érdemes mielőbb utánajárni. 

4. Változás a bélmozgásban és a székletben

Ugyan a testi tünetek már nem olyan egyértelműek, akad néhány konkrét változás, ami a bélmozgást és a székletet érinti és amiből következtethetünk arra, hogy valamilyen komolyabb bélprobléma áll a háttérben. Bizonyos esetekben vastagbélrákra utalhat a véres és a fekete széklet, a nem múló székelési inger, a hasmenés és a székrekedés vagy a széklet elvékonyodása, ami néhány nap után sem szűnik meg. 

A széklet tartós változásain túl az erős görcsök, a fájdalom, a fáradtság, a légszomj, a vérszegénység és a hirtelen, nem tervezett fogyás is a vastagbélrák egyéb tünetei lehetnek. Bár az esetek többségében ezekből a panaszokból nem kell azonnal rákra asszociálnunk, a legjobb, ha időben konzultálunk orvosunkkal, hogy eloszlassuk a kételyeket és megelőzzük a progressziót.

Ne feledjük, akár a fiatalabb, akár az idősebb korosztályhoz tartozunk, fontos, hogy ismerjük a vastagbélrák korai jeleit, és azonnal forduljunk orvoshoz, ha bármilyen figyelmeztető tünetet észlelünk.

Ritkábbnak számít, de nem szabad elmenni mellette: különös tünet figyelmeztethet a vastagbélrákra.

Kiemelt kép: Getty Images