• Nem elég, hogy az időskori demencia réme lebeg az ember feje felett, ott van a digitális demencia is.
• Ez ráadásul már fiatal korban is fenyeget, a legveszélyesebb természetesen a gyerekekre.
• De mégis mit jelent a digitális demencia, és hogyan küzdhetünk ellene?

Gyerekkorunkban fejből fújtuk a barátaink otthoni telefonszámát, ahogy a fél rokonságét, most pedig néha a sajátunkra sem emlékszünk, nem hogy a szeretteinkére. Régebben tudtuk a különböző rádióállomások frekvenciáit, különféle útvonalakat memorizáltunk, és egy nem túl aprólékos térképpel vagy akár térkép nélkül is elnavigáltunk bárhová.

Most pedig akkor is benyomjuk a Waze-t vagy a Google Mapset, ha ezerszer bejárt útvonalra indulunk. (Persze, csak azért, hogy jelezze a forgalmi dugót, tudjuk…) Az okostelefonok és egyéb okoseszközök persze hihetetlenül praktikusak, de megjelenésük és rendszeres használatuk miatt sokat változott, hogy mit értünk tudás alatt. Gyakran többet ér ugyanis az a képesség, hogy eszközeink segítségével milyen gyorsan jutunk el az információhoz, mint hogy valóban tudjunk dolgokat – ez viszont nem feltétlen kedvez kognitív folyamatainknak. 

Az okostelefon mondja meg, amit nem tudunk, számol helyettünk és nézzük rajta a jól ismert útvonalat is. Mindez digitális demenciát okoz (Fotó: Getty Images)

Elvégre már nem állítjuk úgy próba elé az agyunkat, mint a digitális korszak előtti időkben. Nem kell már telefonszámokat megjegyeznünk, és pont emiatt nem is menne már olyan könnyen. És a szakértők szerint ez bizony összefügg a digitális demencia nevű jelenséggel.

Mi az a digitális demencia?

A digitális demencia kifejezést Manfred Spitzer német neurológus és pszichiáter találta ki még 2012-ben, mégpedig annak leírására, hogy milyen kognitív változásokat képes okozni a digitális technológia túlzásba vitt használata. Megijedni nem kell, ez nem egy hivatalos diagnózis, de azért van némi tudományos alapja, hiszen nem egy kutatás talált már összefüggést az internethasználat, a képernyőidő és a kognitív változások között.

A digitális demencia egész egyszerűen azt jelenti, hogy az okoseszközeink miatt kevésbé leszünk okosak.

Olyanok, mint egy külső memória, ami miatt már nem kell használnunk a sajátunkat, emiatt az fokozatosan veszít a teljesítményéből. Egy 2022-es kutatás eredménye pedig egész egyszerűen azt sugallja, hogy a túlzott képernyőidő növeli az Alzheimer-kór és a kapcsolódó demenciák kockázatát felnőttkorban. És amíg digitális demencia minden életkorban kialakulhat, a legjobban a gyerekeket és fiatalokat fenyegeti – erre Dr. Jonathan Haidt társadalompszichológus mutatott rá. 

A szellemi hanyatlás – talán mondani sem kell – semmilyen életkorban nem jó, de főleg gyerekkorban, így érdemes komolyan vennünk a dolgot, és tenni ellene, amint csak lehet.

4 jel, hogy digitális demenciád van

Nem túl nagy dolgok, és nehéz is őket észrevenni, de nem árt megfigyelni magunkat (és persze szeretteinket), és visszavenni a képernyőidőből, ha ezeket észleljük magunkon (vagy rajtuk).

1. Romlik a rövid távú memóriád

Mit is mondott valaki az előbb? Rendszeresen azon kapod magad, hogy elfelejtesz dolgokat, pedig egy perce sincs, hogy hallottad? Legyen név, dátum vagy más fontos tény, ami kirepül a fejedből, a molylepke memória bizony a digitális demenciára jellemző.

2. Romlik a szellemi teljesítményed

Régebben sima ügy volt fejben szorozni, összeadni, most pedig a legegyszerűbb összeadási feladatok is kihívást jelentenek mondjuk vásárláskor? Állítólag ez is a digitális demencia következménye lehet. A kognitív teljesítményed a túl sok képernyőidő miatt csorbul, hiszen mivel mindent az okostelefonoddal oldasz meg, az agyadat nem használod már. (Vagyis másra használod.)

Íme néhány tipp céltalan telefonnyomkodás ellen – a memóriád is meghálálja majd őket.

3. Rendszeresen elhagysz dolgokat

Esküdni mertél volna, hogy a kulcsaidat a lerakósztalon hagytad, egy kisebb idegösszeomlás után mégis a nappaliban találod meg a dohányzóasztalon – és sorolhatnánk. Sosem vagy igazán jelen, és akárcsak egy demens, nem emlékszel, mit és hova tettél. 

4. Nehezen megy a koncentrálás, nem tudsz több dologra figyelni

A folyamatos online lét tipikus mellékhatása, hogy csökken a figyelmi időnk. Nehezen tudsz koncentrálni egy kétórás játékfilmre, inkább 20 perces sorozatepizódokat darálsz? A TikTok, Instagram és társai rövid videói (na meg a sorozatok darálása) hozzászoktattak ahhoz, hogy néhány perc után újabb és újabb csúcspont következik. Magyarán elszokunk attól, hogy lassan hömpölygő sztorira figyeljünk, így már nem is leljük örömünket benne, csak abban, ha folyamatosan ingerekkel „sütik ki” az agyunkat.

Mi segít a digitális demencia ellen?

Az agykutatás eredményei szerint az emberek szellemi képességeit egyrészt a jó táplálkozás, a megfelelő mennyiségű mozgás, valamint a szellemi erőfeszítés fokozza. Magyarán a legjobb terápia, ha visszaveszünk a képernyőidőnkből, vagyis főként abból, hogy mindent a Google, a Wikipedia, TikTok, a ChatGPT vagy az online térkép oldjon meg helyettünk.

Persze annak tudatában, hogy ezt bármikor megtehetjük, nehezebb rávenni magunkat, hogy analóg keresésre „pazaroljuk” az időnket

vagy hogy memorizáljunk dolgokat (minek, hiszen úgyis azonnal megtaláljuk a neten, ha kell).

De fontos, hogy újra elkezdjük tréningezni az agyunkat. Mondjuk kezdetnek érdemes néhány telefonszámot megjegyezni. Egyszerű matematikai feladatok vagy rejtvények, például a Sudoku vagy a Wordle (ez jó példa arra, hogy a képernyőidő sem ördögtől való), de bármilyen más szó- vagy memóriajáték is aktiválja az agyadat, és ellensúlyozza a gondolkodás eltunyulásának negatív hatásait.

Korlátozzuk az értesítéseket a mobilunkon (nem kell feltétlenül minden hírről és hírlevélről azonnal értesülnünk), próbáljuk telefon nélkül elütni a szabadidőnket. Például tömegközlekedésen is inkább könyvet olvassunk vagy valamilyen játékos feladatot oldjunk meg. Emellett pedig szánjunk több időt a személyes kapcsolatteremtésnek, elvégre mennyivel jobb egy közös kvíz este a barátokkal, mint egy csoportcsetben pletykálni! És még a szellemi hanyatlásunkat is késleltetjük vele.

Nam csak a saját agyadnak ártasz vele: tudtad, hogy a szülők állandó mobilozása rosszabb hatással van a gyerekekre, mint azt korábban gondolták?

Kiemelt kép: Getty Images