A modern orvoslás közel kétszázéve foglalkozik külön szakterületként a nőgyógyászattal. A hangsúly jelenleg nem annyira a meglévő tudáson, hanem inkább azon van, hogy hátrahagyva fenntartásainkat, merjünk kérdezni saját testünkről, megfogalmazni szükségleteinket és aktívan részt venni egészségünk megőrzésében, legyen szó szűrővizsgálatról vagy önmagunk alapos megfigyeléséről.

Mindez azonban csupán elméletben hangzik ilyen egyszerűnek. A régi korokig visszanyúló tabusítást, szégyenérzetet, félelmet és elhallgatást ugyanis nem lehet egyről a kettőre levetkőzni. Bár a modern nőgyógyászati kutatások és technológiák máris jelentős változást hoztak a női egészség terén, és a közvélemény is érezhetően érzékenyebbé vált, még mindig nagyon sok a tisztázni való.

Alapműveltség egészségünkről

„Az orvoslás egyik legnehezebb momentuma, hogy a sok-sok szakmai tudás, amit mi felhalmozunk, igazából semmit sem ér, ha a hétköznapok során nem tudjuk átadni az embereknek – mondja dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász, a Magunkról című könyv szerzője, aki szerint a tradicionális orvoslás jellemzője, hogy inkább mindent latinul közöl, orvosi jelmez mögé bújik, és a tudásanyagot felsőbbrendűen leválasztja a felhasználókról.

Szeretném, ha megszüntetnénk az orvosi arisztokráciát, és elérnénk, hogy a nőgyógyászati kérdésekben is legyen egy alapműveltségünk,

mert ezek a dolgok az élet természetes velejárói, ezért jó lenne mindenkinek tudomást szereznie róluk.” A doktornő szerint nem kell messzemenő tudományos ismerettel rendelkeznünk, már az is elég, ha a leggyakrabban hangoztatott tévhiteket a helyén tudjuk kezelni. Például, hogy a nőgyógyászati vizsgálatok minden esetben fájdalmasak, a menstruáció alatt nem lehet teherbe esni, a hüvelyi folyás kivétel nélkül fertőzést jelez, és a fogamzásgátló tabletták minden problémára megoldásként szolgálnak.

Dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász Magunkról című könyvével is a közérthető edukációra törekedett (Fotó: Fazekas Nikoletta; nőklapja.hu)

Eljutni az orvosig

Dr. Benkovics Júliához hasonlóan hiánypótló ismeretterjesztést végeznek a közösségi médiában a Nődokik is, név szerint dr. Baradács István, dr. Csirzó Ádám és dr. Czébely-Lénárt András.

„A legnehezebb továbbra is az,hogy a nők megtegyék a nulladik lépést, vagyis hogy megtörténjen az orvos-beteg találkozás – hangsúlyozza dr. Czébely-Lénárt András, aki úgy tapasztalja, hogy amikor a rendelőben már javában tart a vizsgálat, és beszélgetnek a pácienssel a felmerülő problémákról, már sokkal oldottabb a légkör, pláne ha olyan környezetet teremt az orvos, ahol mindez nem társul szorongással.

Kapcsolódó: Tényleg árthat az intim törlőkendő?

„Tulajdonképpen ennek a lépésnek a megkönnyítésére hoztuk létre az oldalunkat is, hogy felkapcsoljuk a lámpát, és belülről szülessen meg az érzés, hogy ha valaki eljön vizsgálatra, attól jobb lesz az élete” –fűzi hozzá dr. Csirzó Ádám.

A Nődokik úgy vélik, a rossz tapasztalatok, a lekezelő bánásmód, a korábbi hierarchikus kommunikáció a legerősebb hátráltató tényezők,

de egyre több olyan visszajelzést kapnak – hangsúlyozva, hogy ez nem kizárólag az ő érdemük –, amikor az online szakértői tartalmak segítettek lebontani a kezdeti gátakat, vagy eloszlatni a félreértéseket. Dr. Czébely-Lénárt András szerint az orvoslás területén túl a szexualitásnak is van egyfajta forradalma, ami szintén a nyitottság irányába mutat.

Még mindig tabunak számít a nyílt kommunikáció

Főként a fiatalabb generációk hozadéka ez mind a hétköznapokban, mind az orvoslásban, hiszen ötven éve az emberek még nem beszéltek ilyen kendőzetlenül az otthoni problémákról vagy a szexualitásukról, ezt a hullámot pedig az egészségügyi szektorban is érdemes meglovagolni. Az évszázados tévhiteket azonban nem egyszerű, és nem is lehetséges azonnal eloszlatni, kis lépésekben kell nekilátnia tabutémák lebontásának.

Dr. Baradács István, dr. Csirzó Ádám és dr. Czébely-Lénárt András informatív videókkal hívják fel a figyelmet a nőgyógyászati problémákra (Fotó: Nődokik)

„Nőgyógyászként a páciensek nonverbális kommunikációjára is igyekszünk odafigyelni, ezekre reagálva máshogy beszélünk, ügyelünk a hangsúlyra. Elmondjuk, hogy a lehetséges terápiák között mi a különbség, próbáljuk csökkenteni a stresszt” – árnyalja a képet dr. Csirzó Ádám. A Nődokik azt tapasztalják, hogy még mindig tabunak számít nyíltan kimondani az orvos előtt, hogy mit nem szeretne a páciens, pedig ez lenne az őszinte kommunikáció alapja.

„Klasszikusan ott van egy hierarchia, hogy az orvos mondja meg, mi történjen,

de hogy ha ezt sikerül finomítanunk a páciensre való odafigyeléssel, tisztázva a félreértéseket, azzal elébe megyünk a félelemnek, ami nekünk is segítséget ad a gyógyításban.”

A menstruációs zavarok, az endometriózis, a női szexuális egészség és vágy, a menopauza és a perimenopauza, a termékenységi problémák, de a szülés utáni mentális egészség is azok közé a tabutémák közé tartozik, melyek kapcsán a nyíltabb, őszintébb orvos-beteg kommunikáció szintén óriási szerepet játszhatna, megelőzhetné a hosszú távú problémákat.

Tévhitek helyett hiteles információk

A teljesség igénye nélkül szakértőink példákat hoznak olyan tisztázandókérdésekre, amelyek gyakran felmerülnek mindennapi munkájuk során.

1. A hüvelyi folyás általában nem jelent rosszat

„A kedvenc témám a hüvelyfolyás és a visszatérő hüvelyi fertőzések – mondja dr. Benkovics Júlia. – Itt nem a felhasználók és nem is a társadalom tájékozatlan, hanem épp a tudomány rendkívül elmaradott. A hüvely mikroflórájának működéséről sokáig rengeteg dolgot nem tudtunk, ezért behelyettesítettük téves információkkal, és ezeket megtanítottuk a nőknek, így ezt a területet máig nagyon súlyos félreértések övezik, és sok nő tévesen érzi úgy, hogy valamilyen betegsége vagy fertőzése van.”

Pedig az esetek többségében a hüvelyi váladék teljesen normális, az állaga a ciklussorán változik.

„A páciensek gyakran úgy fogalmaznak, hogy elkaptak egy hüvelyi gombás fertőzést, ami valójában nemkülső úton kerül oda, a hüvelyben tünetmentesen jelen lehetnek gombák vagy gombafonalak, amik túlszaporodhatnak, ha felborul az egyensúly” – tisztázza a félreértést dr. Czébely-Lénárt András.

2. PCOS mellett is teherbe eshetünk

Nem lehet anélkül beszélni a nőgyógyászatot érintő tabukról és tévhitekről, hogy ne említenénk a teherbeeséshez társuló téves információkat. Dr.Czébely-Lénárt András kiemeli, hogy a teherbeesés kérdésköre mindig óriási frusztrációval jár. Főként a napjainkban elterjedtnek mondható PCOS (policisztás ovárium-szindróma) kapcsán merül fel az a tévhit, hogy a hormonrendszert érintő betegséggel küzdőknek nem lehet majd gyermekük.

„Ma már azért látjuk, hogy még egy súlyosabb PCOS-nél is esély van a teherbeesésre,

hiszen ugyanúgy megtörténhet ilyenkor is a peteérés, de korábban sokak ennek az ellenkezőjét hitték. Márpedig ha valakiben ott növekszik ez a gondolat, egy idő után valóban annak tudatában fogja élni az életét, hogy ő nem lehet terhes, hiszen a pszichés faktorok itt nagyon sokat számítanak.”

3. Őszintén a gyerekvállalásról

A Nődokik úgy tapasztalják, hogy a páciensek jellemzően nem szívesen beszélnek, vagy inkább füllentenek arról, hogy nem szeretnének gyermeket, mivel a mai napig érződik a megfelelési kényszer az orvos irányába. „A másik nagy tabu, hogy ki mikor akar gyermeket vállalni, és hogy vajon az orvos erre a válaszra hogyan fog reagálni – osztja meg gondolatait dr. Csirzó Ádám.

– Sokszor rá kell kérdeznem erre, és gyakran látom, hogy a páciens máris frusztrált, pedig nyilvánvaló, hogy nekem nem tartozik számadással, de sajnos sokan még mindig megkapják a rendelőben, hogy már ideje lenne gyermeket vállalniuk. Holott ezt semmiképpen nem egy külső szakember tisztje eldönteni.”

4. A korai vetélés gyakori, csak nem beszélünk róla

„A korai veszteség és a vetélések rendkívül stigmatizált témának számítanak a társadalomban, ami valószínűleg a régmúlt hozadéka” – hangsúlyozza dr.Czébely-Lénárt András. Korábban azt, aki nem volt képes gyermeket nemzeni vagy gyermeket szülni, kitaszította a közösség, kevesebbre tartották, s bár a gyakorlatban ez már nem jellemző, a mélyben továbbra is ott húzódik a kimondatlan szégyenérzet. „Itt is az őszinte kommunikáció tudja elvenni a szorongás élét, hiszen

attól, hogy a kultúránkban nem jellemző a halálról való beszéd, a korai vetélés igen gyakori és a hétköznapok része,

ehhez elég, ha a környezetünkben lévő párokat kérdezzük. Attól, hogy nem beszélünk róla, bárkivel megtörténhet, de ahogy maga a veszteség is tabu, úgy az is, hogy ilyen esetben mit is kell mondani, mentálisan hogyan tudunk ebből kikecmeregni” – teszi hozzá dr. Csirzó Ádám.

5. A férjöltés legendája ma is él

A tévhiteket nem csupán a nyílt kommunikáció hiánya, de a nőgyógyászatot, a női egészséget övező mítoszok és félreértések is tovább táplálják. Dr. Benkovics Júlia a férjöltés legendáját tartja az egyik legszimbolikusabb hiedelemnek, amely komplex módon mutatja be a nőgyógyászati ellátással kapcsolatban fennálló problémát, a bizalmatlanságot, a félelmet és kétségeket.

„Nemrég újra nagy felháborodást keltett egy fórumon a husband stitch, azaz a férjöltés nevű beavatkozás, mely szerint a szülés után az orvos egy extra öltést ejt a gátmetszésnél a férj örömére, hogy ezáltal a hüvely szűkebb legyen. A gyakorlatban ez nem megvalósítható, mégis, ez a mítosz szerintem jól rávilágít arra, hogy

sok nő érzi magát kiszolgáltatottnak és kontrollvesztettnek a nőgyógyászati ellátás során.

Úgy érzik, hogy tapasztalataik és fájdalmaik még mindig nem kapnak elegendő figyelmet, hanem továbbra is patriarchális viszonyok uralkodnak az egészségügyi ellátásban, ami előbbre való a nők igényeinél.”

Gond a bugyiban – Mi számít normális hüvelyváladéknak?

Kiemelt kép: Getty Images