• A nemünk és a hormonháztartásunk határozza meg, hogy főleg melyik testrészünkre hízunk.
• Nők esetében az ösztrogén a kulcs. Ha csökken a szintje, elkezdünk oda hízni, ahova a férfiak.
• A stressz és az alvási szokásaink is befolyásolják a zsírlerakódás helyét.

Elég ránézni egy véletlenszerűen kiválasztott képre, amin elhízott férfiak és nők szerepelnek, egyből látszanak a jellegzetességek: a férfiak főleg hasra, a nők fenékre, csípőre és combra híznak. De más tényezők is meghatározók lehetnek – például az életszakasz.

A zsírpárnák elhelyezkedésében szerepet játszik még a genetika, vagyis az a testalkat, amit a felmenőinktől örököltünk. Egy azonban mindannyiunkban közös: a mértéktelenül fogyasztott (egészségtelen) ételek, italok, a mozgásszegény életmód, a hormonok felborulása és a stresszes életmód előbb-utóbb mindenkinél megteszi a hatását, azaz hízás és/vagy betegségek üthetik fel a fejüket miattuk.

Életkor, életszakasz, életmód

Az emberek többsége 50 éves korában nagy valószínűséggel nem fér bele abba a ruhába, amiben elballagott a középiskolából, és ezzel nincs is semmi gond, amennyiben nem kóros elhízásról van szó. Az is természetes, hogy a nők bizonyos életszakaszokban hajlamosabbak a hízásra. Várandósság alatt például teljesen természetes, hogy a kismamák itt-ott puha párnákat növesztenek. Ennek evolúciós okai vannak: a zsírréteg a babát védi, és energiatartalékként is funkcionál.

A következő hízásra hajlamosító időszak a nők és a férfiak életében is a változókor (igen, a férfiaknak is átesnek klimaxon). A férfiaknál a tesztoszteron, a nőknél az ösztrogénszint csökken ebben az időszakban, és ettől megváltozik mindkét nem anyagcseréje. De az ösztrogén egyébként nemcsak a hízástól véd meg bennünket, hanem az anyagcsere minden fázisát befolyásolja. Megvéd a sejtkárosodástól is és számos betegségtől, de az sem jó, ha túl magas a szintje.

Kapcsolódó: Az ösztrogéndominancia veszélyeiről itt írtunk korábban

Amikor a nők szervezetében csökken az ösztrogén szintje, elkezdenek úgy és oda hízni, ahova a férfiak: kicsit masszívabb, makacs zsír rakódik le a hastájékon, és sajnos a belső szerveken is. Ezt nevezi az orvostudomány zsigeri zsírnak, mi nők pedig „az istennek sem tudok megszabadulni tőle” zsírnak.

Az ösztrogénszint is meghatározza a zsírlerakódás helyét és mértékét (Fotó: Getty Images)

A zsigeri zsírral az a probléma, hogy rengeteg negatív élettani hatása van: például a magas vérnyomás, szívbetegségek és cukorbetegség kialakulásának esélyét is növelheti. Az orvostudomány még nem tudta pontosan meghatározni, hogy egyedül ez a hormon felelős-e a súlygyarapodásért, vagy más élettani tényezők együttesen okozzák.

A stressz hatására megemelkedett kortizolszint például szintén befolyásolja a zsírraktározást. Ha feszültek vagyunk, aggódunk, szorongunk, akkor megemelkedik a kortizol mennyisége a szervezetben, ez pedig látványos hasi hízáshoz vezethet. A kortizolszint akkor is megemelkedik, ha keveset vagy rosszul alszunk, úgyhogy figyeljünk rá, hogy napi 7–8 órás alvással valóban ki is pihenjük magunkat.

Hova hízunk még?

Mi a helyzet a tokával és a „tésztakarral”? Arcra és karra akkor kezdünk el látványosan hízni, amikor a fő zsírraktározó területeken már lerakódott az első réteg. Akármennyire is arányos, amikor láthatóan megnő az ember tokája és vastagodik a karja, akkor számottevő hízásról beszélünk.
Az is bizonyított, hogy a nőknél a genetikai jobban meghatározza a hízás helyét. Egy félmillió brit ember bevonásával készült kutatás szerint a zsíreloszlást befolyásoló genetikai hatások a nőknél erősebbek, mint a férfiaknál.

Bőr alatti és szerv körüli zsír

Nagyon leegyszerűsítve: kétféle zsírt tárol a szervezetünk, az egyik a bőr alatti zsír, a másik a zsigeri zsír. Ha összecsippented a felkarodon vagy a hasadon a bőrt, akkor a bőr alattit tapinthatod ki. Amikor megnő a zsírfelesleg, akkor a hason és a belső szerveken rakódik le – ez a fentebb említett zsigeri zsír. A zsigeri zsírral az a baj, hogy mennyiségét nem lehet pontosan meghatározni orvosi vizsgálatokkal, mert bevonja a beleket és minden fontos belső szervet.

A zsigeri zsír a szervezet vésztartaléka, és attól fog a testünk legkésőbb megszabadulni – még akkor is, ha őrült fogyókúrába és edzésbe kezdünk. 

Érdekesség még, hogy az etnikum is befolyásolhatja a zsírraktározás helyét: genetikai kutatások szerint a dél-ázsiai embereknek általánosan kevesebb bőr alatti zsírjuk van, mint a kaukázusiaknak, ellenben nagyobb a zsigeri zsír arányuk.

Kapcsolódó: Hasra hízol? Így szabadulj meg a menopauza-pocaktól!

Kiemelt kép: Getty Images