Ha a gyerek beteg (nagyon megfázik vagy magas láza van), a házi praktikák között hirtelen előkerül nagyanyáink öröksége. Ám a legtöbb esetben az elsőre logikusnak tűnő módszerek felett mára bizony eljárt az idő. Kamillás borogatás, hideg vizes fürdő és dunna (dunyha) alá bújás – a gyermekorvosi rendelőben folyton felmerülő klasszikus gyógymódok, amikről ma már inkább lebeszélik a szülőket. És mi a helyzet azzal, hogy újszülötteket nem szabad levegőre vinni?

1. Kamillázás: barát vagy ellenség?

A kamilla ugyan régi jó barátunk, de nem minden helyzetben ajánlott! “Az újszülöttek szemének törölgetése kamillás gézlappal nemcsak felesleges, de akár káros is lehet, allergizálhatja a bőrt, vörösséget, duzzanatot okozva – tudtuk meg Dr. Csécsei Mártától a Dr. Rose Magánkórház gyermekorvosától.

„Gyakori tévhit továbbá, hogy a beváladékosodott szemre is ez a legjobb megoldás, pedig a jelenség hátterében legtöbbször az éretlen könnycsatorna áll, amit az idő megold – kamilla nélkül is. Ugyanígy kerülendők a kamillás nedves törlőkendők, mert az érzékeny bőrfelületek (például a fityma vagy a szemérem tájék) könnyen irritálódhatnak ezektől.” A kamillától nem kell teljesen elfordulnunk, hiszen az egyik leghasznosabb gyógynövényünk. Nátha idején ovis, bölcsis korú gyerekek számára tea formájában kitűnő immunerősítő.

2. Hűtőfürdő: nemcsak durva, de elavult módszer

Sokan emlékszünk gyerekkorunkból a jéghideg vízben való ücsörgés kellemetlen és vacogós élményére láz idején, évtizedeken át ez volt a lázcsillapítás „biztos receptje”. Mára azonban az orvosi protokoll ezt a módszert elvetette: a procedúra nemcsak kényelmetlen a lázas gyerek számára, de hatékonysága is megkérdőjelezhető.

Kapcsolódó: Ha a betegség nagyon komoly: így ismerjük fel az agyhártyagyulladás tüneteit

„A láz az immunrendszer természetes válasza, és ilyenkor hagyni kell, hogy a szervezet dolgozzon. Ha a gyerek jókedvű, és nem érzi magát különösebben rosszul, akár a 39,5 fokos lázat sem szükséges csillapítani – magyarázza a gyermekgyógyász. – Természetesen ha a kicsi bágyadt, fájdalmai vannak, vagy kifejezetten rossz a közérzete, akkor érdemes lázcsillapító gyógyszert adni neki.”

3. Friss levegő: a legjobb orvosság

Nagyanyáink egyik legnagyobb tévhite volt, hogy a beteg gyermeket szigorúan ágyban kell tartani, lehetőleg két hétig a négy fal között és dunna alá bújva, nehogy kimenjen a hidegbe és még „ráfázzon”. Szerencsére ma már tudjuk, hogy a friss, hideg levegő jót tesz felső légúti betegségek, nátha, hörgőgyulladás vagy krupp esetén. A rendszeresen kruppos rohammal küzdők számára talán ma már köztudottnak számít, hogy kifejezetten ajánlott hideg levegőn tartózkodni, mert az csökkenti a légutak duzzanatát.

Viszont a mai protokoll szerint, ha lázas a gyermek, akkor sem fektetjük dunna alá, sőt, kifejezetten vékonyan takarjuk be, vagy akár be sem takarjuk, elég, ha egy vékony pamuttrikót visel, ezzel segítjük, hogy bőrön keresztül adja le a hőt. Dr. Csécsei Márta szerint az is elképzelhető, hogy régen ördögi körként működött a családokban, hogy a lázas gyereket bedugták a vastag dunna alá, aztán vitték hűtőfürdőbe, hiszen nem ment le a láza, mert nem tudta semmikor leadni a hőjét.

Az orvos szerint szülőként arra sem szabad ráfeszülni, hogy ágynyugalomban tartsuk a beteg gyereket. „Amit ő spontán mozog és jólesik neki, azt tegye meg. Nem kell azért a tévé előtt ülnie, hogy egy helyben legyen és pihenjen, ettől sem fog hamarabb meggyógyulni.”

A lázas gyereket nem érdemes dunyha alá száműzni, vékony takaróval vagy pamutfelsővel segítsük, hogy bőrön keresztül adja le a hőt (Fotó: Getty Images)

4. Újszülöttek levegőztetése

Szintén elavult az a nézet, hogy az újszülötteket hat hétig nem szabad kivinni levegőre. Dr. Csecsei Márta szerint, amikor a szülők készen állnak egy sétára, akár néhány napos babával is sétálhatnak egyet, legyen éppen kint tél vagy nyár. Ez nemcsak a baba immunrendszerének, de az édesanyának is felüdülést nyújt.

5. Hideg és meleg italok: mi az igazság?

„Hideget ne adjunk a gyereknek, mert megfázik tőle” – hallhattuk gyakran gyerekkorunkban. Pedig vannak helyzetek, amikor kifejezetten hideg, akár jégkockával hűtött itallal teszünk legjobbat gyermekünknek: kruppos gyerekeknél a hideg italok szintén csökkentik a torok nyálkahártya duzzanatát.

Hasonló a helyzet hányáscsillapítás esetén is: a hideg, akár jégkockával teli folyadék sokkal hatékonyabb, mint a meleg tea.

Torokfájásra nem ördögtől való akár fagylaltot adni a gyermeknek, kifejezetten hasznos lehet, ha a fájdalom miatt más falat nem csúszik le a torkán.

6. Inhalálás – de hogyan?

Az inhalálás fontos eleme maradt a légúti betegségek kezelésének, de ma már korszerű eszközökkel végezzük. Egy ásványi anyag tartalmú, hideg vízzel működtetett inhalátor nemcsak biztonságosabb, de hatékonyabb is, mint a hagyományos gőzölés. A forró gőz ráadásul rendkívül balesetveszélyes, ezért gyerekeknél szigorúan tilos alkalmazni a régiek törölköző alá bebújós módszerét. 

Modernkori tévhitek

Mi sem vagyunk jobbak a Deákné vásznánál, és a mai szülők között is uralkodnak tévhitek szép számmal. A gyermekorvos szerint bizony vannak olyan egészségmegőrzéssel kapcsolatos dolgok, amiket a régi öregek ösztönösen jobban csináltak, mint a mai ember ebben az agyonfertőtlenített, agyonmedikalizált világban.

1. A „túlzott tisztaság” csapdája

A tisztaság fontos, de a túlzott higiénia, például a túl gyakori, fertőtlenítőszerrel történő felmosás vagy a gyerekek bőrének fertőtlenítős kendőkkel való túl gyakori törölgetése kiirthatja a természetes védelmet nyújtó bőrflórát. Ez nemcsak a bőr, de az immunrendszer szempontjából is problémás lehet, mert hajlamosabbá teheti a gyerekeket a fertőzésekre.

2. A természetes gyógyuláshoz türelem kell

Szülőként érthető, ha szeretnénk, hogy beteg gyermekünk minél előbb meggyógyuljon, de érdemes elfogadni, hogy a legtöbb betegségnek van egy természetes lefolyása, amit igenis ki kell várni. „Az orvosi protokollok is abba az irányba mutatnak, hogy inkább a tünetek enyhítésére fókuszáljunk, mintsem a gyógyulási folyamat felgyorsítására. Sokszor azt tapasztalom a rendelőben, hogy a szülő bármilyen gyógyszert kifizetne, csak ha lehet, már másnapra gyógyuljon meg a gyermek, hogy vihesse ismét közösségbe” – mondja Dr. Csécsei Márta.

A legfontosabb, hogy a gyerek életkorának megfelelően éljen: mozogjon, élvezze a friss levegőt, és ne féljünk hagyni, hogy a szervezete magától is dolgozzon. Egy kis türelem és sok szeretet néha többet segít, mint bármilyen gyógyszer vagy házi praktika. 

Ezek a leggyakoribb tévhitek a téllel és a betegségekkel kapcsolatban.

Kiemelt kép: Anya és beteg gyereke 1915-ben – Fotó: Fortepan / Jakucs János)