• Az evolúcióban sikeresnek, erősnek lenni, annyit jelent, hogy a szaporodásban vagyunk eredményesek.
•  A természetes szelekció például a nagy agy mellett a mentális betegségeket is meghagyta az embereknek.
• Az emberi faj több területen is fizikai kompromisszumra kényszerült: nehezebb szülni, futni, illetve egyéb problémák is felmerültek.

Charles Darwin evolúcióelmélete azt feltételezi, hogy a fajok természetes kiválasztódás során alakultak ki, tűntek el vagy fejlődtek egyre erősebbre. Az ember – aki az evolúció csúcsán áll – több tízezer év alatt vált modern emberré.

Az anatómiailag modern ember 315 ezer évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, és már 50 ezer évre visszamenőleg találtak olyan nyomokat, amik a modern viselkedésre, életmódunkra utalnak. Azóta persze benépesítettük a Földet, és a testünk folyamatosan változik – nem éppen optimális módon. Most azokat az evolúciós hibákat mutatjuk be, amelyek miatt emberré válhattunk, de emiatt nehezebbé is vált az életünk az emberszabásúakhoz viszonyítva.

„Az evolúcióbiológiában az erősség azt jelenti, hogy szaporodási szempontból sikeresek vagyunk – mondta Karen Rosenberg, a Delaware-i Egyetem paleoantropológusa a Mental Flossnak 2016-ban. – Más szóval, elég csak addig túlélni, hogy a génjeinket továbbadjuk a következő generációnak.” 

Ennyi lenne, erre lettünk, hogy továbbadjuk a génjeinket? Mekkora árat fizetünk az evolúciós változásokért?

6 evolúciós malőr, amitől szenvedünk

Vigyázat, most teljesen profán magyarázatokat tolmácsolunk egyes tudósoktól. Néhol van benne túlzás, de valójában tényleg arról van szó, hogy több testrészünk nem is funkcionál igazán jól. De ennek ellenére vagyis éppen ezért lettünk a legerősebb faj a Földön.

1. Talpra álltunk, hátfájást kaptunk

A két lábra állás, azaz a kétlábúság az emberi evolúció egyik csúcspontja volt. Az egyenes állás lehetővé tette, hogy nagy távolságokat tegyünk meg, így szabadítottuk fel a kezünket, hogy szerszámokat használjunk és hordozni tudjuk a megszerzett élelmet.

A gerincünk viszont nem túl hálás a felegyenesedésért.

A csimpánzoknál és más négylábú rokonainknál a gerincoszlop olyan, mint egy függőhíd. „De ha ezt a vízszintesen stabil szerkezetet függőlegesen megdöntjük, elveszíti stabilitását” – mondta Jeremy DeSilva, a Dartmouth College paleoantropológusa. A fajfejlődés során teljesen egyenes gerincoszlopot kellett volna növesztenünk, de az meg a szüléssel nem összeegyeztethető – a magzatnak és az anyának is rugalmas gerincre van szüksége.

Így maradt az ide-oda csúszkáló csigolya minden gyengeségével együtt: gerincferdüléssel, gerincsérvvel, derék- és hátfájdalommal.

A gerincünk nem elég stabil a felegyenesedés miatt (Fotó: Getty Images)

2. Talpunk, bokánk nem való járásra

A ma kapható legmodernebb protézislábak szerkezete egy strucc lábára hasonlít. Nem követik az emberi anatómiát, mert az emberi láb elég esetlen, nem stabil. A majom őseink lába teljesen más: izmos talpukkal ügyesen tudtak kapaszkodni és fogni.

Kapcsolódó: A karunkkal is valami furcsa dolog történik az evolúció miatt

Jeremy DeSilva szerint a mi lábunk inkább hasonlít egy összeeszkábált, fapados végtagra, ami ugyan hasonlít a majmok rugalmas lábára, csak ezek a módosult verziók ingatagok, könnyen kifordulnak, törnek, húzódnak, vagyis gyengék. Vagyis az evolúció alatt

elértük az „éppen jó” lábat, ami funkcionál ugyan, de nem a legjobb anatómiailag.

Ebből adódik a rengeteg ortopédiai probléma, ami ma már szinte minden embert érint a világon.

3. Nagy agy, nehéz szülés

Az emberszabásúakhoz képest az embernek nagyon nehéz a szülés. Ez nagyrészt azért van, mert a medencénk nagyon keskeny a babáink nagy fejéhez és széles vállához képest. „A medence két ellentétes funkciót lát el az embernél: lehetővé teszi, hogy két lábon járjunk, és biztosítja, hogy nagy agyú babákat hozzunk világra” – fejtik ki Karen Rosenberg. A modern ember medencéje is egy kompromisszumos megoldás.

Még egy érdekesség, hogy az állatvilágban a szülés magányos folyamat, míg az ember mindig segítséggel akart szülni, régen a nők, bábák, rokonok segédkeztek, ma az orvosok és a család, de ez is fajfenntartásért van. Segítséggel nagyobb eséllyel él túl egy születést egy baba, aki életveszélyben lenne, ha egyedül hozná világra az anyja.

Kapcsolódó: A mai szülések módja is befolyásolja az evolúciót

4. Tudjuk, hogy árt, de kívánjuk a káros ételeket

Erre nagyon egyszerű a magyarázat: amikor kevés élelmiszerforrás állt az emberek számára, keresték a cukros, édes, tömény dolgokat. Annak feldolgozásából maradt elég zsírtartalék, és ez biztosította a fajunknak a túlélést. Ezért kívánjuk akkor is az édes, szénhidrátban és zsírban gazdag gyorsételeket és nassolni valókat, mert elhiteti velünk, hogy ez a túlélés záloga. Ráadásul mára a cukros ételek, italok olcsók és könnyen elérhetőek, ami még több fogyasztásra sarkall.

A sok cukor és zsír lenne a túlélés záloga? Ma már egészen biztosan nem! (Fotó: Getty Images)

Csak éppen ma már nem kell napokig gyalogolnunk vagy fizikai munka árán megszereznünk az ételt, hanem autóval elmegyünk érte, lifttel felvisszük a lakásba és kényelmesen elhelyezkedve megesszük. Tehát a hízás és a zsírraktározás is egy evolúciós zsákutca.

5. A mentális betegségeket nem szűri a szelekció

A természetes szelekció nem gyomlálta ki az olyan pszichés állapotokat, mint a skizofrénia és a depresszió. Még akkor sem, ha ezek a rendellenességek közül több is alacsonyabb születési számmal jár együtt. Bár ezek a betegségek rengeteg szenvedést okoznak és továbbörökítjük a hajlamot, sok kutatás folyik arról, miért lehet még mindig jelen az emberek között ennyi mentális beteg.

Azt már tudják, hogy a depresszió is jár evolúciós előnnyel,

hiszen elősegíti az analitikus gondolkodásmódot, ami a gyors problémamegoldásban segít. Más kutatások szerint a skizofréniát okozó gének segíthették az embereket az összetett gondolkodásban, a gyors észlelésben, vagyis a természetes környezetben való eligazodásban.

6. A bölcsességgel bölcsesség fog jár

A nagy agyért cserében átformálódott a koponyánk az evolúció alatt. A széles, erős állkapocsból egy keskeny, gyenge testrész lett, amiben nem fér el minden rágófog, főleg a bölcsességfog. Ugyan finomabbak, lágyabbak lettek az arcvonásaink, de kaptak egy kis fogfájást, gyulladást azok, akiknek a bölcsességfoga emiatt ferdén nő.

Kapcsolódó: Lassan ezekre a testrészeinkre egyáltalán nem lesz szükségünk az evolúció miatt

Kiemelt kép: Getty Images