• A mesterséges ételszínezékek káros hatásait nehéz egyértelműen bizonyítani.
• Ezért nem tudjuk rákényszeríteni a gyártókat, hogy hagyják abba a használatukat.
• Más módon viszont megóvhatjuk a gyerekeinket.

A mi időnkben még nem vizsgálták túl alaposan azt, milyen hatással lehetnek a szervezetre a különféle ételszínezékek. Vigasztalásul szolgálhat a tudat, hogy korábban sem voltunk okosabbak: már a viktoriánus korban betegségeket okozott az ételfestékként használt arzén.

Az étel színesebb és szebb lett tőle, de sokáig senki nem gondolkodott el azon, hogy cserébe negatív hatások is felléphetnek. A hetvenes-nyolcvanas években többek között az akkor használt, kőolaj-származékokból készült ételszínezékek tűntek ártalmatlannak, és évtizedekre volt szükségünk ahhoz, hogy belássuk, tévedtünk.

Az ételszínezék ártalmas a gyerek agyának

A színezékeket jellemzően cukros italokban és még cukrosabb édességekben használják, mégpedig egyetlen céllal, hogy ösztönözzék az egészségtelen termék fogyasztását. Így a gyerekek két dologtól is felpörögnek: a hirtelen kapott cukortól és az ételfestéktől. A cukorfogyasztást szülőként valóban érdemes korlátoznunk, de legalább annyiban megállapodni, hogy vacsora után senki nem kap már édességet.

A színezékeket még nagyobb erővel kellene kizárni az étrendből: a kutatások szerint egyes gyerekeket hiperaktívvá és kedvetlenné vagy ingerlékennyé tehetnek.

A festékek rendszeres fogyasztása emellett ronthatja a már meglévő figyelemhiányos zavart vagy szorongást, felerősítve a tüneteket, de a teljesen egészséges gyerekek és felnőttek is nyugtalanná válhatnak az élelmiszerfesték fogyasztása után. A Red 3 elnevezésű vörös festékről azóta azt is kimutatták, hogy rákkeltő hatású.

Az ételszínezékek felelősek azért, hogy a gyerekeknek szánt cukorkák ilyen csábítóan néznek ki (Kép: Getty Images)

Csak korlátozni tudjuk a használatukat?

Nem csoda, hogy egyre szigorúbb a szabályozás: az élelmiszerek csomagolásán fel kell tüntetni, ha mesterséges színezéket használtak. Amerikában kicsit lazábban veszik mindezt: számos, az USA-ban engedélyezett élelmiszer-színezéket Európában egyenesen betiltottak.

Ennek ellenére a tengerentúlon is elkezdődött a változás: Gavin Newsom, Kalifornia kormányzója nemrég aláírta a kaliforniai iskolai élelmiszerbiztonsági törvényt, amely megtiltja a szintetikus ételfestékek használatát az állami iskolákban.

Ez csupán egy lépés afelé, hogy a gyártókat rászorítsuk az egyértelműen káros festékanyagok teljes elhagyására.

Amíg azonban a színezékek olcsón és mérhetően vonzóbbá varázsolják az adott müzlit, cukorkát vagy üdítőitalt (a gyerekek a színek után mennek, nekünk kell használnunk az agyunkat), addig ezt nehéz lesz elérni.

Nem egyértelműek az eredmények

Az összes mesterséges színezék betiltása egyelőre azért reménytelen feladat, mert még a legmeggyőzőbb elemzések sem tudják bizonyítani az ok-okozati összefüggést a viselkedésbeli változások és a festékek között. Még azt sem értjük pontosan, hogyan hatnak a szervezetre: egyes kutatók szerint a hisztamin szintjét befolyásolják,

mások szerint a színezékek neurotoxinokként hathatnak az agyban.

A gondot emellett az okozza, hogy azok a termékek, amelyeket mesterségesen színeznek, eleve nem egészségesek, így nehéz elkülöníteni, pontosan mi is okozza a nagyobb károkat: a cukor, az egyéb adalékanyagok, az ultrafeldolgozottság, vagy a mesterséges színezőanyagok? Netán mindezek együtt? Nem tudjuk, hiszen nem végezhetünk veszélyes kísérleteket gyerekeken.

Amiben színezék van, az csak rossz lehet?

Egy egyszerű szabállyal minden kockázati tényezőt minimalizálhatunk: ne adjunk a gyereknek semmilyen ételt vagy italt, amiben mesterséges színezékek vannak. Már csak azért se, mert az így kívánatosabbá tett ételek és italok magukban is egészségtelenek. Egy gyereknek sincs szüksége színes, cukros ivólére, vagy legrosszabb esetben elfogadja helyette a száz százalékos gyümölcs- és zöldségleveket.

Egyiküknek sem kellene élénk színűre festett cukorkákat eszegetnie, sem cukros, ultrafeldolgozott élelmiszernek számító, színes gabonapelyheket reggelire.

A fagylaltnál és a jégkrémnél már nehezebben zárhatjuk ki a mesterséges színezékeket, de azért megvannak az eszközeink.

Az egyéb rágcsálnivalókról, csipszekről az egész családnak érdemes leszoknia, de ezek is helyettesíthetők zöldségcsipszekkel, kölesgolyókkal. Az ételfestékekben nincsen semmiféle tápanyag. Míg a zöldségekben és gyümölcsökben a színt adó anyagok egészségesek, addig a mesterséges színezékeknek semmi hasznuk nincs. Nem finomak, nem tartósítanak, nem csinálnak semmit, csak ráveszik a gyereket arra, hogy kikövetelje magának az eleve káros édességet.

Nem tesznek jót a szervezettel, sem a gyerekeknél, sem a felnőtteknél.

Olyan plusz anyagok, amelyekre tulajdonképpen semmi szükségünk, akkor sem, ha a gyártók olcsó vitaminokat tesznek melléjük. Ezek után nem is az a kérdés, miért és hogyan kellene szabályozni a fogyasztásukat, hanem az, mi okból kellene egyáltalán enni vagy inni belőlük?

Ezektől az ételektől érdemes még megóvni a gyereket, ha egészségesen akarjuk nevelni. 

Kiemelt kép: Getty Images