A brokkoli az egyik legtipikusabb példája ennek, igaz? Nemcsak, hogy nagyon egészséges, de kifejezetten finom zöldségről van szó, amit mégis alig lehet belediktálni a gyerekekbe.

Pedig tényleg telis-tele van egészséges anyagokkal! És aki valaha kóstolta már sütve, panírozva, esetleg tartalmas sajtszósszal, az biztos, hogy egyből felveszi kedvenceinek listájára. 

Kutatók egy csoportja – ha azt nem is tudják elintézni, hogy a gyerekek szívesen falják a brokkolit– nemrégiben azt vizsgálta, hogyan kell elkészítenünk ezt a finom zöldséget, ha szeretnék a lehető legtöbb áldásos egészségügyi hatást élvezni.

A brokkoli kiemelkedően magas mennyiségben tartalmaz egy különösen jótékony vegyületet, a szulforafánt – a kutatók elsősorban erre fókuszáltak. Korábbi kutatások azt mutatják, hogy ez a vegyület szerepet játszik a vércukorszint szabályozásában, sőt, akár rákellenes hatása is lehet.

Vágjuk a brokkolit

Meglepő lehet, de a szulforafán nincs ott készen a zöld növényben. Ahhoz, hogy ez a fontos vegyület létrejöjjön, a brokkolin valamilyen sérülés kell, hogy kialakuljon. Elsőre azt gondolnánk, hogy a főzés lehet a legmegfelelőbb módszer a brokkoli „sértegetéséhez”.

Kutatások viszont most kimutatták, hogy sajnos épp ellenkező a helyzet. A szokásos brokkolielkészítési módszerek, mint a vízben főzés, a pirítás vagy a mikrózás, jelentősen csökkentik a a vegyület mennyiségét a zöldségben. Még akkor is, ha csak pár percig melegítjük azt, mert a szulforafán rendkívül érzékeny a hőre is.

Kutatók egyrészt megállapították, hogy a brokkoliból származó legnagyobb mennyiségű szulforafánt nyers, aprított rózsák fogyasztásával nyerhetjük ki. Ízlés dolga…

hétvégi gasztró brokkoli (Fotó: Getty Images)

Másrészt azonban egérutat is mutattak. Azt is megvizsgálták ugyanis, hogy a brokkoli felvágása utáni szabad levegőn való tartás mennyiben befolyásolja a brokkoliban a vegyület jelenlétét.

A kutatócsoport vásárolt néhány brokkolit a helyi piacon, majd megmérte a vegyületek szintjét a zöldségekben. Először lényegében pépesítették a brokkolit, azaz apró 2 milliméteres darabokra vágták, hogy minél jobban beinduljon a vegyület képződése (ami ugye akkor történik, amikor a brokkolit sérülés éri).

Ezután három csoportra osztották a mintákat. Az egyik maradt nyers, a másikat négy percig pirították közvetlenül a vágás után, a harmadik csoportot pedig előbb 90 percig hagyták pihenni, majd azt követően pirították őket négy percig.

A 90 perces várakozási idő arra szolgált, hogy lássák, vajon hosszabb ideig felaprítva tartva több jótékony vegyület tud-e kifejlődni a brokkoliban, mielőtt főzéssel/sütéssel tönkre tennénk az egészet.

És pontosan ezt találták: a frissen pirított brokkoli szulforafán szintje 2,8-szor alacsonyabb volt, mint a 90 percig pihentetett brokkolié. „Eredményeink azt sugallják, hogy a brokkoli rózsáit apró darabokra vágva érdemes körülbelül 90 percet várni, mielőtt elkészítenénk” – írják a kutatók, hozzátéve, hogy bár nem tesztelték, de úgy vélik, hogy „30 perc is segíthet”.

Így együk a brokkolit

Ha tehát azt szeretnénk, hogy a brokkoliból a lehető legtöbb jót vehessük ki, ugyanakkor nem szeretnénk nyersen elrágcsálni, aprítsuk fel, majd hagyjuk pihenni legalább fél óráig, mielőtt nekiállnánk vele dolgozni. 

Ha pedig gyógyhatásáról függetlenül is odavagyunk a brokkoliért, készítsük el változatos módokon.

Nem is olyan rég a hétvégi gasztróban is a brokkolival foglalkoztunk. 

Kiemelt kép: Getty Images