• Az antibiotikumok hatékonyan küzdenek a baktériumok ellen, de károsíthatják a bél mikrobiomját.
• A bélflóra helyreállítása érdekében elengedhetetlen a megfelelő étrend, a pihenés és a mozgás.
• Rostokkal és probiotikummal állítsuk vissza a bélbaktériumok egyensúlyát.

Mivel ezek a baktériumellenes készítmények hatékonyan pusztítják el a kórokozókat és gátolják szaporodásukat, elengedhetetlenek az olyan betegségek kezelésében, mint a mandulagyulladás, a húgyúti fertőzések vagy a tüdőgyulladás. Hazánkra nézve ugyan nincs pontos adatunk, az is beszédes lehet, hogy az Egyesült Államokban korábban évi 236,4 millió antibiotikum-receptet írtak fel a járóbeteg-ellátásban, ami körülbelül hét receptet jelent tíz emberre vetítve.

Az antibiotikumok szedése tehát egyre gyakoribbá vált – különösen a növekvő légúti megbetegedések miatt –, bár életmentőek lehetnek, ugyanígy komoly mellékhatásokkal is járnak. A legtöbbször előforduló kísérőtünet, melyet szedése után tapasztalhatunk, az a hasfájás, hasmenés, ami esetenként súlyos is lehet. De mielőtt megnéznénk, miként kezelhetjük ezt a problémát hatékonyan, vizsgáljuk meg, vajon hogyan hat az antibiotikum az emésztőrendszerünkre. 

Ezt teszi az antibiotikum a beleinkkel

Az antibiotikumok mint tudjuk, leszámolnak a káros baktériumokkal, ugyanakkor a bél mikrobiomjában található jótékony baktériumokat sem kímélik. Ez a jó baktériumokból álló közösség fontos szerepet játszik az emésztésben, a tápanyagok felszívódásában, az immunrendszer működésében, sőt, még a hangulatunk szabályozásában is. Amennyiben egyensúlyuk felborul, az valamennyi területre kihat, de legfőképp gasztrointesztinális tüneteket, hasmenést, puffadást, gáztermelődést, hasi fájdalmat és székrekedést okoz. 

„Tanulmányok szerint akár 14-30 nap is szükséges lehet a bélflóra helyreállásához az antibiotikum-használatot követően”

– mondja Dr. Gail Cresci bélmikrobiom-kutató, aki szerint egyeseknél a mikrobiom zavara ennél hosszabb ideig, akár hónapokig is elhúzódhat. Dr. Linda Yancey, a fertőző betegségek szakértője mindezt az erdőtűz példáján keresztül szemlélteti. „Gondoljunk a bélrendszerre úgy, mint egy erdőre. Amikor egy erdőtűz végigsöpör rajta, időbe telik, amíg a növényzet újra kinő és a vadon élő állatok visszatérnek. Ugyanígy időbe telik, amíg a bélflóra újra felépül.”

5 módszer, amivel regenerálhatjuk a bélrendszert

Mivel a kiegyensúlyozott bélflóra elengedhetetlen az általános egészséghez, természetes, hogy támogatni szeretnénk a regenerálódást egy hosszabb antibiotikum-kúra után. A szakértők szerint ezekkel a módszerekkel lehetünk a leghatékonyabbak: 

1. Rostban gazdag az étrend

A bélrendszer egészségének helyreállítása érdekében javasolt prebiotikus, oldható, fermentálható rostokat fogyasztani, melyek táplálják a jótékony baktériumokat. Fogyasszunk például fokhagymát, hagymát, banánt, almát, citrusféléket, zabot és árpát, közben pedig lehetőleg kerüljük a rostszegény élelmiszereket, a feldolgozott ételeket, a fehér kenyeret, a cukros müzlit vagy a gyorsételeket, mert ezek károsan hatnak a bélrendszerre.

Az útifűmaghéj segít a bélflóra helyreállításában, mivel oldható rostjai támogatják a bélműködést (Fotó: Getty Images)

2. Fermentált ételek

Napjainkban az egyik legfontosabb béltámogató élelmiszertípus a fermentált finomságok, melyek fogyasztását az orvosszakértők is  támogatják. Dr. Cresci azért is javasolja, mert a fermentátumok – például a kombucha, a joghurt, a kefir és a kimchi – élő kultúrákat tartalmaznak. Ezek az ételek visszajuttatják a hasznos mikrobákat az emésztőrendszerünkbe, ezáltal bélbaktériumaink újra egyensúlyba kerülhetnek, így felszívhatják az értékes tápanyagokat, erősíthetik immunrendszerünket.

3. Étrend-kiegészítők: pre- és probiotikumok

A bélflóra helyreállításához a prebiotikus és a probiotikus étrend-kiegészítők egyaránt hasznosak lehetnek. Míg előbbiek táplálják a jótékony baktériumokat, utóbbiak olyan élő mikroorganizmusok, melyek jótékonyan hatnak a bélflórára, tehát különböző módon, de ezek a készítmények segítik a bélbaktériumok munkáját. 

Kapcsolódó: Ha gyakran vannak húgyúti fertőzéseid, nagyobb veszélyben vagy, mint gondolnád

Dr. Linda Yancey azonban hangsúlyozza, nem áll rendelkezésünkre olyan gyors megoldás, ami önmagában regenerálni tudná a bélflórát, ezért is fontos, hogy az étrend-kiegészítők mellett odafigyeljünk a tápanyagban gazdag étrendre. Bármit is szedünk be, mindenekelőtt kérjük ki orvosunk tanácsát, hogy valóban a legmegfelelőbb terméket válasszuk. 

4. Elegendő alvás

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a megfelelő alvás legalább olyan fontos az általános egészség szempontjából, mint az étrend vagy a probiotikumok, különösen egy megterhelő antibiotikum-kúra után. Ha betegek voltunk, valószínűleg alvásunk minősége is romlott, ezért a pihenés kulcsfontosságú a regenerálódás folyamatában és egyúttal a bélrendszer helyreállításában. A szakértők napi 7-9 óra alvást javasolnak, hogy kellő mértékben támogassuk a bélflórát. 

5. Napi mozgás

A rendszeres testmozgás szintén hatékony eszköz a bélrendszer egészségének helyreállításában. Egy 2017-es tanulmány szerint a testmozgás serkenti a jótékony baktériumok szaporodását és növeli a bélmikrobiom diverzitását, ami alapvető az emésztőrendszer egészségéhez. Mindemellett javítja a véráramlást a belekben, csökkenti a gyulladást és ideális környezetet teremt a jótékony baktériumok számára.

Ez a legjobb probiotikum antibiotikum után

A kutatások rávilágítottak, létezik néhány baktériumtörzs, amit érdemes antibiotikum-kúrát követően bevinnünk, méghozzá kifejezetten hasmenéses tünetek esetén. Dr. Cresci szerint ezek a lactobacillus rhamnosus, a saccharomyces boulardii és a bifidobacterium animalis subsp. lactis baktériumok. Mind megtalálható a minőségi probiotikus étrend-kiegészítőkben, sőt még bizonyos élelmiszerekben is, például a joghurtban vagy a kefirben. Nem árt ilyen szempontból is ellenőrizni a termékek címkéjét, hogy megbizonyosodjunk róla, milyen élő és aktív kultúrákat tartalmaznak. 

Béltisztítás: 6 ételtípus, ami segít a méregtelenítésben

Kiemelt kép: Getty Images