Ha van tüdőbetegség, amit nem szeretnénk a magunkénak tudni, az a COPD. Csupán pár évnyi betegséget követően lehet visszafordítani a károkat, utána már csak a tünetek mérséklése marad. A COPD leggyakoribb formái a tüdőtágulás és a krónikus hörghurut, de meglepően sok betegnél mind a kettő egyszerre fennáll.

A betegség elpusztítja a tüdőben található léghólyagokat, ezzel akadályozva a véráramlást, beszűkíti a hörgőket, illetve gyulladásba hozza a szervezetet, a hörghurut esetén komoly váladékképződéssel együtt. Egy idő után pedig már nemcsak a tüdő, de a szív is érintetté válik, illetve súlyosbodnak a légúti fertőzések is.

A COPD leggyakoribb tünetei

A COPD eleinte egy megfázásnak tűnik: enyhe, de el nem múló köhögés jelenik meg váladékképződéssel, testmozgás utáni légszomj és reggeli, váladékot ürítő köhögés nehezíti az életet. Idővel a tünetek nem múlnak el, mint a náthánál, hanem állandósulnak, később súlyosbodnak. A COPD megnehezíti a légzést, ezért nehezebben terhelhetőnek érezzük magunkat, könnyen kifulladunk, légszomjat érzünk.

A betegség előrehaladtával a tünetek állandósulnak, a légzés egyre nehezebbé válhat.

Megjelenik a zihálás, illetve a tipikus sípoló hang kilégzéskor, a beteg folyamatosan köhögi fel a váladékot, a mellkasban szorító érzés keletkezik. Emellett egyre gyakrabban lépnek fel különböző, tüdőt érintő fertőzések is. Előrehaladott állapotban a végtagok duzzanata, fáradtság, fogyás, depresszió, tüdőrák jelentkezik. Az orvosok a Gold skálán négy fokozatot tartanak nyilván, a szakaszokat a tüdőből kifújt levegő mennyiségének meghatározásával (is) ellenőrzik.

A COPD tüdőbetegség diagnosztizálása és kezelése sokféle módon történhet (Kép: Getty Images)

A tüdőbetegség okai

A legtöbb COPD-s ember legalább 40 éves, és legalább kis mértékben dohányzott vagy dohányzik. Minél hosszabb ideje füstöl valaki, annál nagyobb a COPD kockázata. Sajnos a passzív dohányzás is vezethet tüdőbetegséghez, illetve a levegőben terjengő szmog sem tesz jót. Különböző vegyi anyagokkal vagy irritáló, por állagú anyagokkal való érintkezés is súlyosbíthatja a tüdő állapotát.

A COPD diagnosztizálása

A COPD megállapítására nem létezik egyetlen teszt. A diagnózishoz az orvosnak ismernie kell a tüneteket, különböző vizsgálatokat kell elvégeznie (tüdőfunkció vizsgálata, mellkasröntgen és CT vizsgálat, vérgázvizsgálat, stb), s ezekből áll össze a COPD megállapítása, illetve a stádium meghatározása.

Ki kell zárni az asztmát, az egyéb tüdőbetegségeket és a szívelégtelenséget is.

Nagyon fontos, hogy betegként őszinték legyünk az orvossal, ne tagadjuk le, mennyit dohányzunk, vagy hogy a munkahelyünkön milyen irritáló hatású anyagoknak vagyunk kitéve.

Sokféle kezelés létezik

Sokféle gyógyszerrel csökkenthetik a tüneteket és mérsékelhetik a COPD-s fellángolásokat. Inhalátor formájában kaphatunk hörgőtágítót, ami a légutak szűk izmainak ellazításával segít könnyebben lélegezni, no meg felköhögni a váladékot. Létezik csak egyszer, illetve minden nap használt, hosszabb hatású forma is.

A hörgőtágítók mellé gyakran adnak szteroidot is, ami csökkenti a gyulladást és a nyálkatermelést.

A légszomj és a mellkasi szorítás ellen is kapni tablettát, a fertőzések ellen pedig antibiotikumokkal és vírusellenes szerekkel küzdhetünk. Ha az orvos is rábólint, érdemes beoltatni magunkat a leggyakoribb, tüdőt (is) érintő betegségek ellen, ilyen az influenza, a koronavírus, a szamárköhögés, illetve a pneumococcus baktérium.

A COPD egyéb kezelési lehetőségei: mikor műtenek?

Ha a tüdőnk nem működik elég jól, akkor kaphatunk oxigénes rásegítést maszkon vagy orrkanülön keresztül. A hordozható készülékek lehetővé teszik a mozgást is, igaz, korlátozott mértékben. Ha a COPD már súlyos állapotú, műtéttel is segíthetnek a betegen, ezek közül a leggyakoribb a bullectomia. Ennek során eltávolítják a tüdőből a kitágult, rendellenes léghólyagocskákat.

Egy másik típusú műtét során a tüdő térfogatát csökkentik azáltal, hogy eltávolítják a károsodott felső tüdőszövetet.

A harmadik típusú beavatkozás endobronchiális billentyűk, szelepek beültetését jelenti, és a légáramlás hatékonyságán javít. Ha már semmi sem segít, a tüdőátültetés hozhat gyógyulást: a világon elvégzett tüdőtranszplantációk egyharmada COPD-s betegeken történik. Hazánkban 2015 decemberében végezték el az első sikeres tüdőátültetést egy COPD-s betegnél, aki felépült. A nemzetközi adatok szerint a műtét utáni 5 éves túlélés aránya 60 százalékos.

A dohányzás a legfőbb kiváltó ok

A COPD legismertebb betege Leonard Nimoy, a Star Trek egyik főszereplője. Nála is a dohányzás miatt alakult ki a betegség, ezért közösségi oldalán arra kérte a rajongóit, hogy tanuljanak az esetéből és szokjanak le mihamarabb. A 82 éves színész ötvenévesen hagyta abba a dohányzást, de a COPD szempontjából sajnos túl későn. Hazánkban Galambos Lajos zenész szenved a betegségben. 

A te tüdőd hogy van? Így tesztelheted.

Kiemelt kép: Getty Images