- Magyarországon a hetedikes lányok és fiúk ingyenesen kaphatják meg a HPV elleni oltást.
- A méhnyakrákot szinte minden esetben a HPV okozza.
- A méhnyakrák és több HPV okozta rákos megbetegedés is megelőzhető az oltással.
Az európai méhnyakrák-megelőzési hét célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy ez a gyakori, és sajnos sokszor halállal végződő rákos betegség ma már oltással könnyen megelőzhető. A méhnyakrákot okozó HPV (humán papillómavírus) két törzse felelős a legtöbb méhnyakrákos megbetegedésért, de a vírus okozhat szájüregi vagy gégerákot is.
A bőrt vagy a nyálkahártyát megtámadó HPV legalább 200 variánsa közül valamelyiket az emberek 80%-90%-a elkapja élete során. Ez a vírus okozhat szemölcsöket, de jóindulatú és rosszindulatú, rákos elváltozásokat is. A magas kockázatú HPV-típusok a 16-os, a 18-as, 45-ös és az 56-os variánsok, melyek gyakran fordulnak elő a méhnyak rákmegelőző állapotaiban és a rosszindulatú daganatokban. Éppen ezekekre fejlesztették ki a HPV elleni oltásokat, amelyek ma már 90%-ban védelmet nyújtanak a méhnyakrák kialakulása ellen.
Méhnyakrák számokban
Néhány megdöbbentő adat arról, hogy milyen gyakori és sokakat érintő problémára hívjuk fel a figyelmet.
- Kevesen tudják, de a HPV okozta daganatos betegségek közel 30%-a a férfiakat érinti, és csak Magyarországon több szász nő és férfi hal meg évente a HPV okozta rákos betegségekben.
- Magyarországon évente 900-1000 méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizálnak, 500 nő hal bele a betegségbe.
- A világon a nők között a 4. leggyakoribb daganatos megbetegedés a méhnyakrák.
- A HPV elleni oltással 80-90%-ban csökkenthető ezen daganatok kialakulásának kockázata.
Általában a HPV okozza a méhnyakrákot, de oltással 80-90%-ban megelőzhető a betegség (Fotó: Getty Images)
Lehetne hatékonyabb a megelőzés
Dr. Krasznai Zoárd, nőgyógyász szakorvos és a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika vezetője segít tisztábban látni, hol állunk ma a méhnyakrák megelőzésében és mi a teendő még a prevenció terén.
Melyek a méhnyakrák legjellemzőbb kezdeti tünetei a tapasztalati szerint?
A kérdés azért nagyon fontos mert a méhnyakráknak a betegség kialakulásakor, a legkorábbi stádiumban kezdeti tünetei nincsenek. A szerencse az, hogy a betegség nagyon sokáig marad általában úgynevezett rákmegelőző állapotban.
A korai szakaszban észlelhető egy citológiai vizsgálattal (kenetvétellel) vagy HPV-szűréssel.
Vagyis nemhogy korai stádiumban, hanem már rákmegelőző állapotban észre lehet venni a méhnyakrákot. Kifejezett tüneteket a betegség sajnos csak akkor fog okozni, amikor már a szövetekbe terjedő invazív daganattal állunk szemben, ami kiterjed a méhnyakra vagy a környezetére, ez már minimum 2. vagy 3. stádium lesz, így nem a tünetek korai megjelenése az, amivel orvoshoz kell fordulni. Ezek tünetek lehetnek rendellenes hüvelyi vérzés vagy szexuális együttlét utáni vérzés, de előrehaladottabb stádiumban derékfájdalmak is megjelenhetnek.
Korosztályosan különbözőek a tünetek? Tehát más huszonévesen és más mondjuk ötven éves kor felett?
Visszatérnék az előző kérdéshez: minden korosztályban a szűrés a megoldás akár citológiával akár HPV alapon végezve, illetve a védőoltás felvétele, amivel a betegséget meg tudjuk előzni. A tünetek valamelyest különbözőek lehetnek, hiszen
a menopauza után jelentkező vérzés mindig egy figyelemfelhívó jel, és általában jobban nyugtalanítja a hölgyeket, mintha ez a menopauza előtt jelentkezik.
Viszont még egyszer hangsúlyozom, amikor már tünetek jelentkeznek, egy kicsit már el vagyunk késve. Biztos, hogy kialakult a daganatos elváltozás, és bár ilyenkor is sikerrel gyógyítható, de már nem beszélhetünk a daganatmegelőzésről, csak gyógyításról.
Magyarországon évente 900-1000 méhnyakrákos betegséget diagnosztizálnak. Az oltott, fiatal generációnál milyen javulás várható százalékosan?
Erre egészen pontosan tudjuk a válaszokat az ausztrál példából. Ausztráliában már 2007 óta (a HPV elleni védőoltást 2006-ban törzskönyvezték) alkalmazzák a lányok, 2013 óta a fiúk korosztályos vakcinációját, így lemodellezhető az az állapot, ami hamarosan Magyarországon is várható, ha tömegesen felnőnek azok a generációk, akik már megkapták a védőoltást. A férfiak oltása egyébként nem csak azért fontos, mert jelentősen hozzájárul a nők védelméhez, hanem a férfiakban előforduló HPV okozta daganatok csökkentésén keresztül a férfiakat is védi. Egy 1971-ben született hölgyhöz képest
egy 2006 után született ausztrál hölgynek 90%-al kisebb az esélye arra, hogy méhnyakrákot fognak nála diagnosztizálni.
Ez a védőoltások mindkét nemben történő alkalmazásának, és a méhnyakrák szűrés együttes alkalmazásának köszönhető. Magyarországon 2014-től történik a lányok, 2020-tól a fiúk korosztályos védőoltása.
Gyerekkorban 2, felnőttkorban 3 HPV oltás kell a védettséghez (Fotó: Getty Images)
Mennyi felnőtt nő adatja be magának itthon a 3 adagból álló HPV elleni oltást?
A korosztályos védőoltásokról vannak pontos adataink: a lányoknál 80% feletti, fiúknál 70 % körüli a védőoltást felvevők aránya. Mivel felnőttek ettől függetlenül kérhetik maguknak az oltást, és erre nincsenek egységes regiszterek, pontos számot nem tudunk mondani, hogy ma Magyarországon a felnőttek hány százaléka oltatja be magát.
A korosztályos védőoltás azért nagyon fontos, mert 15 éves korig 2 oltás is elég, ezt követően viszont már 3 oltásra van szükség.
Nagyon fontos egyébként a korosztályos védőoltásokon túl is az, hogy minél többen vegyék igénybe az oltást felnőttkorban is, hiszen ma már egyértelműen tudjuk, hogy nekik is előnyük származik belőle. További fontos tény, hogy az utánkövetéses vizsgálatok igazolják, hogy az oltás hatása megmarad hosszú távon is a vizsgált korosztályok mindegyikében, nemtől függetlenül. (Eddig 10-14 éves adataink vannak, hiszen azóta vannak tömeges oltások, de várhatóan ez a hatás hosszabb távon is megmarad.)
Szakmai körökben van arról szó, hogy kezdeményezzék a felnőtteknek is ingyenesen elérhető vagy legalább részben TB-támogatott oltást?
Alapvetően a világban jelenleg használt oltási programok mindenhol a korosztályos vakcinációt célozzák, vannak országok, ahol úgynevezett catch-up, azaz felzárkóztató oltásokat is adnak. Ennek a lényege az, hogy aki kimarad a korosztályos vakcinációból, de később meggondolja magát, az is hozzájusson a vakcinációhoz, ezáltal növelve az oltottak számát. Ezek a programok jellemzően fiatalabb életkorra fókuszálnak (általában kora huszonéves korig), hiszen az egészségnyereség itt a legnagyobb a beadott oltások számához képest.
Van a hölgyeknek egy másik fontos csoportja, akiknél már kialakult valamilyen méhnyakrák-megelőző állapot,
és végeztek egy ún. LEEP vagy konizációs műtétet, azaz egy kimetszést a méhnyakból. Tudományos bizonyítékok szólnak amellett, hogy ha a védőoltást alkalmazzuk egy ilyen műtét előtt vagy közvetlenül utána, akkor náluk jelentősen csökkentjük annak az esélyét, hogy a méhnyakrák megelőző elváltozás újra kialakuljon.
A nőgyógyászati szakmai részről egyértelműen javasoltak a felnőttkori oltások is,
az egyén profitál ezekből is, azonban az, hogy az egészségbiztosító milyen mértékben támogat gyógyszereket egy más, komplex szakmai kérdés. Ebben vizsgálni kell az ilyen programok költséghatékonyságát is, illetve, hogy milyen más programokról csoportosíthatnak hozzá fedezetet, így a támogatásokról az egészségbiztosító tud nyilatkozni.
