• Télen szinte egyik betegségből esünk a másikba, ha pedig nem kezeljük ezeket, szövődmények is kialakulhatnak.
• Az egyik szövődmény krónikussá is válhat. Sokan hajlamosak elbagatellizálni, pedig akár komoly következményei is lehetnek, további szövődményekkel.
• Megmutatjuk, hogyan ismerd fel és hogyan kezeld akár otthon is az arcüreggyulladást, és hogy mikor fordulj mindenképpen orvoshoz.

Köhögünk, krákogunk, tüsszögünk: a legtöbben mostanra elfogadtunk, hogy amíg a tél tart, velünk vannak a megfázásos-influenzás tünetek is. A legtöbb ember mára már legfeljebb akkor marad otthon, ha láza is van az enyhe légúti betegségek mellé.

Nem árt azonban óvatosnak lenni! Az egyébként legtöbbször tényleg gyorsan múló légúti megbetegedések talaján komolyabb betegségek is kialakulhatnak, amikkel már nem érdemes viccelni.

Az arcüreggyulladás éppen ilyen, kialakulását pedig nemcsak az segíti, hogy sokat vagyunk megfázva. Sajnos a kinti nedves hideg és a benti száraz meleg kontrasztja, na meg a tél végére jellemzően legyengült immunrendszer is az ő pártján áll.

Mi az arcüreggyulladás?

Az arcüreggyulladás az orrmelléküregek – leggyakrabban az arcüregek – nyálkahártyájának akut vagy krónikus gyulladása.

Az orrmelléküregek az orrüreghez kapcsolódó, levegővel teli üregek, amelyek szerepet játszanak a hangképzésben, a belélegzett levegő párásításában, de még a koponya könnyítésében is. Arcüreggyulladás pedig akkor alakul ki, amikor az orrmelléküregek nyálkahártyájának természetes tisztulása valamilyen okból akadályozottá válik, és az üregekben pangó váladék gyűlik fel. 

Az okok sokfélék lehetnek. Arcüreggyulladást okozhat például vírusos, bakteriális vagy ritkábban gombás fertőzés talaján felszaporodó orrváladék és nyálkahártya-duzzanat, de allergiás reakció és egyes anatómiai eltérések (például orrsövényferdülés vagy orrpolip) is kiváltó ok lehet.

Egy egyszerű náthából is könnyen lehet arcüreggyulladás (Fotó: Getty Images)

Az arcüreggyulladás tünetei

Az arcüreggyulladás tünetei sokfélék lehetnek, és attól függően is változnak, hogy akut vagy krónikus gyulladásról van szó. Akut arcüreggyulladás esetén az alábbi kellemetlenségeket tapasztalhatjuk: 

• fájdalom és nyomásérzés az arcban, a szemek, az orr és az orcák környékén
• orrdugulás vagy fokozott orrfolyás, gyakran sárgás-zöldes váladékkal
• fejfájás, amely előrehajoláskor vagy lefekvéskor súlyosbodik
• csökkent szaglás, esetleg teljes szaglásvesztés
• láz és általános rossz közérzet
• fogfájás, amely különösen a felső állkapocsban érezhető.

Krónikus, azaz hosszan fennálló gyulladás esetén a fenti tünetek egyrészt hosszú távon is fennállnak, másrészt kiegészülhetnek kellemetlen lehelettel és enyhe, de folyamatos éjszakai köhögéssel is.

Az arcüreggyulladás szövődményei

Noha már a fentieket sem lehet leányálomnak nevezni, fontos tudni, hogy az arcüreggyulladásnak nagyon komoly szövődményei lehetnek!

Az arcüregből származó fertőzés (amennyiben hosszú távon kezeletlenül hagyják) átterjedhet például az agyburkokra, a szemüregre, a csontokra vagy a fogínyre is, extrém esetben pedig akár vérrögképződést vagy vérmérgezést is okozhat, ezért nem érdemes halogatni a kezelését.

Hogyan kezeljük az arcüreggyulladást?

Akut arcüreggyulladás esetén megpróbálkozhatunk a vény nélküli szerekkel és természetes, házi kezelési módokkal is. Az orrnyálkahártya-lohasztó orrspray-k éppen úgy nagy segítségünkre lehetnek, mint a fájdalom- és lázcsillapító, gyulladáscsökkentő gyógyszerek.

Emellett érdemes rendszeresen átöblíteni az orrjártot sós vizes oldattal is. Ehhez speciális öblítőeszköz is beszerezhető, de egy kiürült cseppentős üveget is felhasználhatunk (alaposan kitisztítva) erre a célra. Hátrahajtott fejjel cseppentsünk az orrunkba sós vizes oldatot, majd maradjunk így pár percig. Fontos, hogy odafigyeljünk a sóóoldat arányára: 1 liter vízhez legfeljebb 3 teáskanálnyi sót adjunk.

Egyes esetekben az arc gőzölése is segíthet, hogy a váladék könnyebben kitisztuljon és hasonló okból érdemes megemelni a folyadékfogyasztást is, ha arcüreggyulladásunk van. Banális, de nem szabad megfeledkezni a rendszeres orrfújásról, mert ezzel segítjük a legjobban az orr és a melléküregek tisztulását. 

A fenti módszerek az esetek jó részében viszonylag gyors enyhülést hoznak. Ha azonban a tünetek egy hétnél tovább fennállnak vagy súlyosbodnak (azaz az arcüreggyulladás krónikussá válik), antibiotikum-kezelés válhat szükségessé, súlyos esetekben pedig sebészeti beavatkozást, például endoszkópos orrmelléküreg-tisztítást javasolhatnak. Egy biztos: orvoshoz kell fordulni. 

Hajlamosító tényezők

Az arcüreggyulladás bárkit elérhet, ugyanakkor bizonyos tényezők növelik a kialakulásának kockázatát. A stressz, krónikus betegségek vagy nem megfelelő táplálkozás miatt legyengült immunrendszer mindig nehezebben védekezik a betegségek ellen, így egy ilyen állapotban az arcüreggyulladás kialakulásának vagy krónikussá válásának esélye is nőhet. 

Az allergiás nátha szintén gyakran társul arcüreggyulladással, és

nagyobb veszélynek vannak kitéve azok is, akiknek orrpolip vagy épp a genetikailag szűkebb melléküregek teszik nehezebbé a szellőzést és öntisztulást.

A dohányzás arcüregygyulladás-ügyileg is kockázati tényező, mert a folyamatosan irritált nyálkahártya könnyebben jön gyulladásba. Ez utóbbit egyébként személyes tapasztalatból tudom megerősíteni. Fiatal felnőttként sokat küzdöttem arcüreggyulladással, majd amikor felhagytam a dohányzással, nemcsak a krónikus gyulladás szűnt meg, de végül orrpolipomat se kellett eltávolítani. 

Előzzük meg az arcüreggyulladást!

Bár bombabiztos megelőzési mód nem létezik, azzal, ha odafigyelünk általános egészségi állapotunkra, azzal az arcüreggyulladás megelőzéséért is sokat tehetünk. Táplálkozzunk egészségesen, pihenjünk eleget, sportoljunk, és legyünk annyit a szabad levegőn, amennyit csak lehet. Téli időszakban a C- és D-vitaminok pótlása szintén hatékony eszköz lehet az immunerősítésre és így az arcüreggyulladás megelőzésére is. 

Mutatunk pár házi módszert, ami arcüreggyulladás esetén is segítségedre lehet. 

Kiemelt kép: Getty Images