- A vacsora valójában az egyetlen nyugodt étkezésünk, adjuk meg a módját – de vajon mikor?
- Az egészséges életmódhoz hozzátartozik, hogy este már nem falunk fel mindent, ami a hűtőben van.
- Van egy dolog, amit ha megteszünk, akkor nagyjából mindegy, mikor vacsorázunk.
Minden kultúrának megvannak a sajátos szokásai a vacsorával kapcsolatban. Sok nemzetnek fontos ez az esti étkezés, az angolszász országokban például csak vacsorára esznek meleg, főtt ételt, és azt is családi vagy baráti körben. A mediterrán országokban pedig szinte kinevetik azokat, akik 6 óra körül szeretnék elkölteni a vacsorájukat, mert ott este 9 előtt senki sem ül le enni.
A modern, egészségtudatos étkezés részeként már tudjuk, hogy a 6-7 óra között volna tanácsos vacsorázni, és akkor is könnyű, könnyen emészthető fogásokat enni, kerülni a zsíros, olajos és túl fűszeres ételeket. Na de akkor mi a helyzet az indiai, indonéz és a mexikói ételekkel, amelyeknek egészségesek, de alapfűszerük az erős paprika? Ettől egészségtelen lesz? Nem feltétlenül! És a portugálok kedvenc esti csemegéje, a bő olívaolajon megsütött szardínia sem lesz káros attól, hogy tocsog az olajban.
Korai vacsora, szabad este
A hosszú élet feltételeit kutató szakemberek minden olyan tényezőt megvizsgálnak, ami hatással lehet az életünkre, egészségi állapotunkra. Ugyanolyan figyelmet fordítanak az alvásra, mozgásra, mint a táplálkozásra.
És vajon létezik-e a legjobb időpont a vacsora elfogyasztására? Határozottan!
Valter Longo biológus, a Dél-kaliforniai Egyetem Longevity Institute igazgatója szerint mindenképpen érdemes legalább három órával lefekvés előtt vacsorázni. Ha például általában éjfélkor fekszünk le, akkor este 9-ig kell lakjunk jól, utána már csak igyunk.
A túl késői étkezés megzavarhatja a cirkadián ritmust, amely szabályozza, hogyan vált át a szervezetünk nappaliról éjszakai „üzemmódra”. A szakértő szerin azért is érdemes korán vacsorázni, mert akkor még marad az esténkből legalább 3 óra, amit kikapcsolódással tölthetünk, és nem a vacsora beszerzésével vagy megfőzésével kell bajlódnunk.
„Ha későbbre toljuk a vacsorát, a szervezetünknek ez azt üzeni, hogy még mindig aktívnak kell lennie” – mondja Longo. Ez pedig negatívan hat az alvásra, ugyanis nehezebben alszunk el, és azt is befolyásolja, hogy milyen hatékonyan égetjük el a kalóriákat.
Megnyújthatjuk az időablakot
Az is egy jó megoldás, ha megnyújtjuk a vacsora és a másnapi reggeli közötti időszakot. Időszakos böjt esetén a napot két szakaszra bontjuk. Az evős ablak a rövidebb, de lehet szinte bármit enni ekkor, az ezt követő hosszabb böjti időszakban viszont csak inni lehet.
Ha a vacsora és a másnapi reggeli között eltelik 12 óra, akkor a szervezet anyagcseréje gyorsabb tempóra kapcsol és egy ideális energiafelhasználás indul el. Adam Collins, a Surrey Egyetem táplálkozástudományi docense szerint az a legjobb, ha korán vacsorázunk és kicsit később, délelőtt reggelizünk. Az a legjobb, ha a reggeli nagyon laktató és a vacsora könnyű, de tápláló.
Vagyis szerinte még mindig él az elmélet, hogy reggelizz, mint egy király és vacsorázz, mint egy koldus.
Vacsora után séta
Mindkét szakértő egyetért abban, hogy nem szabad túlstresszelni az étkezések megtervezését és időzítését. És legyünk rugalmasak! Ha este kicsit túl lőttünk a célon, és habzsoltunk, akkor reggel fogjuk vissza a szénhidrátot, és együnk több fehérjét.
A legújabb kutatások szerint pedig érdemes vacsora után nem a kanapé kényelmében tölteni az este hátralévő részét, hanem mozogni 20-30 percet. A vacsora utáni esti aktivitás lehet kutyasétáltatás, egy laza séta a közeli erdőben, parkban vagy a folyóparton. Persze választhatunk ennél intenzívebb mozgásformát is, de azért ügyeljünk rá, hogy teli hassal ne erőltessük meg magunkat!
Kapcsolódó: Diétás vacsora ötletek, ha a fogyás a cél
Kiemelt kép: Getty Images