• Napjainkban rengeteg különböző étrend közül válogathatunk.
• Nem mindegyik diéta tesz jót az egészségünknek hosszú távon.
• Van, amelyiktől kifejezetten óva intenek a szakértők.

Nyers zöldség, káposzta diéta, keto étrend, léböjtkúra – az utóbbi években számos étrend jelent meg a köztudatban, melyek jobb egészséget, bikinitestet, több energiát vagy fénylő bőrt ígérnek. Akár fogyni vágyunk, akár az életmódváltás a cél, szívesen kísérletezünk a különböző diétákkal, annak reményében, hogy eredményesek leszünk.

A lelkesedés azonban gyakorta tévútra visz minket, és belevágunk a különböző látványos átalakulást ígérő étrendekbe anélkül, hogy megvizsgálnánk a hatékonyságát. Az egyik legszélsőségesebb és legvitatottabb diéta a carnivore diéta, más néven húsevő étrend, amely kizárólag állati eredetű ételekre épít. Bár sokan esküsznek rá, és egyre többen próbálják ki, a szakértők óva intenek attól, hogy elköteleződjünk mellette.

Rántott hússal a hangulatingadozások ellen?

A fenti kérdésre minden bizonnyal sokan rávágnák az igent egy frissen sült, illatos grill csirke, vasárnapi rántott karaj vagy csirkepaprikás elfogyasztását követően. Persze nem csupán a szimpla húsrajongók, hanem az étrend valódi hívei állítják azt, hogy a carnivore diéta hozzájárul a fogyáshoz, segít a hangulati zavarokban és kedvezően hat a vércukorszintre is, egyéb egészségügyi hatásairól nem is beszélve.

A húsevő étrend lényege, hogy a fogyasztott ételek kizárólag állati eredetűek legyenek. Ez magában foglalja a húsokat, halakat, tojásokat, tejtermékeket és néha más állati eredetű termékeket, de teljesen kizárja a növényi alapú ételeket: zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket, dióféléket és hüvelyeseket.

Nincsenek tudományos érvek a húsevő étrend kizárólagossága mögött (Fotó: Getty Images)

Az alap koncepció mögött az áll, hogy az emberek egészsége javulni fog, ha kizárólag húsokkal és egyéb állati eredetű ételekkel táplálkoznak, mert így elkerülhető a feldolgozott élelmiszerek, finomított szénhidrátok fogyasztása.

Ezért nem ajánlott a húsevő diéta

Bár a húsevő étrend népszerűsége nőtt, a szakemberek óva intenek tőle, mivel a tudományos kutatások egyelőre nem támasztották alá a kizárólag húsra épített étrend tartós előnyeit. Komoly ellenérvek sorakoznak viszont amellett, hogy miért nem tanácsos belevágni a húsevő étrendbe.

1. Tápanyaghiány

A carnivore diéta legalapvetőbb problémája éppen a nevében rejlik. A kizárólag húsra építő diéta egyszerűen korlátozza a tápanyagok széles spektrumát, melyekre a testünknek szüksége van.

A növényi eredetű élelmiszerek gazdag forrásai a rostoknak, vitaminoknak, ásványi anyagoknak és antioxidánsoknak, amelyek mind kulcsfontosságúak a bélflóra egészségéhez, az emésztés, valamint a szív- és érrendszeri rendszer megfelelő működéséhez.

A rostok, amelyek kizárólag növényi alapú ételekben találhatóak, hiányoznak a húsevő étrendből,

ami hosszú távon emésztési problémákhoz, például székrekedéshez vezethet.

Kapcsolódó: Ezek az élelmiszerek lassíthatják a szellemi hanyatlást

2. Egészségtelen bélrendszer

Az egészséges bélflóra kialakítása érdekében fontos, hogy változatosan és tápanyagdúsan étkezzünk, fogyasszunk például pre- és probiotikumokat tartalmazó ételeket. Ilyenek a banán, az alma, a hüvelyesek, a spárga, a joghurt, a kimchi és a savanyú káposzta.

A húsevő étrend kizárja az alapvető élelmiszereket, amelyek támogatják a bélflórát,

 így a bél mikrobiomja károsodhat, ami hosszú távon emésztési és immunrendszeri problémákhoz vezethet.

3. Kiugró koleszterinszint

A húsevő diéta kifejezetten gazdag telített zsírtartalmú ételekben, ami növeli az LDL-koleszterin („rossz” koleszterin) szintjét a vérben. A megnövekedett LDL-szint, különösen, ha hosszú távon fennáll, hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek kockázatához. Számos tanulmány megerősíti, hogy a túlzott mértékű húsfogyasztás és a magas zsírtartalmú diéta növeli a szívbetegségek kockázatát.

4. A rákos megbetegedések kockázata nő

Bár a húsfogyasztás nem minden esetben okoz rákot, több kutatás is azt sugallja, hogy a rendszeres, nagy mennyiségű húsfogyasztás, különösen

a vörös és feldolgozott húsok, növelheti bizonyos típusú daganatok, például a vastagbélrák kockázatát.

A húsevő diéta folyamatos magas fehérjebevitele és az aminosavak egyensúlyának felborulása hozzájárulhat a gyulladások növekedéséhez és a rákos sejtek fokozott fejlődéséhez.

A túlzott húsfogyasztás növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát (Fotó: Getty Images)

5. Tudományos bizonyítékok hiánya

Bár a húsevő étrendet támogatók gyakran érvelnek azzal, hogy javulást tapasztaltak egészségi állapotukban és energiaszintjükben, nincs hitelt érdemlő tudományos bizonyíték arra, hogy a kizárólag húsra építő étrend hosszú távon fenntartható és biztonságos lenne.

Az a jó, ha mindenből eszünk

Abban viszont nincs vita a szakértők között, hogy a kiegyensúlyozott, változatos étrend az egészségünk legjobb támogatója. Jó példa erre a mediterrán diéta, amely bizonyítottan a legegészségesebb étrendek közé tartozik. Elsősorban a friss gyümölcsökre, zöldségekre, teljes kiőrlésű gabonákra, egészséges zsírokra (olívaolaj) és sovány fehérjékre (halak) épít.

Egyre többen választják a növényi alapú diétát, amely előnyben részesíti a gyümölcsöket, zöldségeket, hüvelyeseket és teljes kiőrlésű gabonákat.
Ám azoknak is jut egy kiskapu, akik csökkentenék ugyan az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását, de nem mondanának le teljesen a húsevésről. A flexitáriánus étrend ugyanis mérsékelten engedélyezi az állati eredetű termékek fogyasztását is.

Reggelire szalonnás tojás, ebédre pulykaburger, vacsorára steak – bármilyen vonzónak tűnik is, egy különleges napra tartogassuk ezt a menüsort. Persze csak akkor, ha amúgy nincs egészségügyi problémánk. A húsevő étrend kizárólagos és hosszú távú alkalmazása komoly kockázatot jelent, válasszunk helyette olyan, kiegyensúlyozott diétát, amely segít a jólétünk megőrzésében. És így beleférhet néha egy-egy falat remegős csülök is.

Kapcsolódó: Menopauza és diéta: ezt együk 50 felett

Kiemelt kép: Getty Images