• A rejtett depresszióval küzdők a hétköznapokban jól teljesítenek, nem mutatják ki, hogy nincsenek jól.
• Az elnyomott érzelmek, a sokáig tartó szorongás azonban hirtelen törhet felszínre és akár idegösszeomlást is kaphat a beteg.
• Intő jel lehet például gyors fogyást vagy hízást, az evési és alvási szokások megváltozása.

Számtalan olyan esetről hallhattunk már a saját környezetünkből is, hogy a mentális betegséggel küzdő ismerősünk, kollégánk, szerettünk nem akart vagy nem tudott segítséget kérni, majd a teljes összeomlás szélére került. A rejtett depresszióval küzdőknek minden egyes nap szenvedés: pokolian érzik magukat, de ezt nem mutatják ki.

Közülük sokan nem is tudják, hogy depresszióval küzdenek. A diagnosztizálatlan, magasan funkcionáló depresszió azonban gyakoribb, mint gondolnánk. Ahogy név is utal rá:

a magasan funkcionáló depressziósok nem illenek bele a depresszióról alkotott sztereotip képünkbe.

„Nem töltik az egész napot ágyban, sikeresek, aktívak, produktívak, sem a munkatársaik, sem a családtagjaik nem gyanakszanak, hogy valami nincs rendben velük. Valójában a siker és a hétköznapokban nyújtott teljesítményük gyakran elfedi a belső küzdelmeiket” – magyarázta Natasha Trujillo pszichológus. A rejtett depresszióban szenvedő beteg a napi teendőkkel próbálja meg vagy elnyomni vagy feldolgozni érzelmi állapotát. Éppen emiatt történhet meg, hogy sokan nem is tudják, hogy depresszióval küzdenek.

A rejtett depresszió leggyakoribb jelei

Trujillo szerint a magasan funkcionáló depresszió egyik legfontosabb jele az, hogy az érintettek nem tudnak tartósan örömet, elégedettséget érezni, még akkor sem, ha csupa pozitív dolog történik velük.

Kapcsolódó: A szezonális depresszió elűzésének norvég módja

„A rejtett depresszióban szenvedő emberek produktívak, sikeresek és elérik a kitűzött céljaikat. Mégsem tudják sokáig fenntartani a büszkeség, öröm vagy megelégedettség érzését” – mondta. – Jellemző, hogy lekicsinylik saját sikereiket, azt gondolják, hogy nem érdemlik meg, vagy csak szerencséjük volt.”

A funkcionális depressziót mosolygós depressziónak is nevezik, hiszen a beteg nem mutatja ki, hogy nincs jól (Fotó: Getty Images)

Az önszabotázs tipikus reakció, ezzel Becca Reed terapeuta is egyetért. „A funkcionális depresszióban szenvedők gyakran elszigeteltnek érzik magukat, mintha csak végigcsinálnák a napi rutint valódi érzelmi jelenlét, kapcsolódás nélkül” – állítja a szakember.

A következő tünetekre kell figyelni, ha depresszióra gyanakszunk:

• A depressziósok kényszerítik magukat a társas kapcsolatok fenntartására, miközben legszívesebben egyedül lennének otthon.
• Minden kötelezettségüket teljesítik, de ez nagyobb erőfeszítést igényel, mint kellene.
• Nehezen tudnak koncentrálni.
• Fáradtságot, reménytelenséget és értéktelenséget éreznek, anélkül, hogy tudnák, miért.
• Állandó szomorúságot tapasztalnak, minimális vagy semmilyen megkönnyebbüléssel.
• Megváltoznak az alvási és étkezési szokásaik.

Mit lehet tenni?

A funkcionális depresszió komoly mentális probléma, amely kezeletlenül, terápia nélkül súlyos következményekkel járhat, beleértve az öngyilkossági gondolatokat is. Amennyiben egy szerettünkön fedezzük fel a fenti jeleket, akkor Trujillo szerint az első lépés az, hogy nyitottabbak legyünk a beteggel, tudassuk vele, hogy nyugodtan lehet sebezhető.

Ezen kívül érdemes megvizsgálni, hogy mi az, ami nem működik az életükben, és milyen változtatások segíthetnek kilépni a depresszióból. Ugyanilyen fontos lépés, hogy szakemberhez forduljon az érintett.

Sokan nem keresnek segítséget, mert azt gondolják, hogy ha még mindig képesek megküzdeni a hétköznapi teendőkkel, akkor nem is lehetnek igazán depressziósak.

A terápia eszközöket adhat a depressziós beteg kezébe az érzelmei szabályozására. A szakember olyan tevékenységeket ajánlhat, amelyek elősegítik a jóllétet – ez lehet sport, hobbi és a társas kapcsolatok újraépítése. Ha a szakember úgy látja, a terápiát érdemes gyógyszerekkel is kiegészíteni, akkor ő fel is írhatja ezeket a szereket.

Ha te vagy valaki a környezetedben krízishelyzetben van, a 116-123 lelkielsősegély-szám ingyenesen hívható!

Kapcsolódó: Tanácsok mit mondjunk és mit ne mondjunk egy depressziósnak

Kiemelt kép: Getty Images