Nem minden feldolgozott étel káros, ám az ultrafeldolgozott élelmiszerek (angolul rövidítve UPF-ek) 32 betegséggel, köztük a rákkal és a szívbetegségekkel is összefüggésbe hozhatók. 

• Az ultrafeldolgozott élelmiszerek elhízáshoz, szívbetegséghez és egyéb krónikus problémához vezethetnek.
• Az élelmiszergyártók megtévesztő címkékkel és marketingfogásokkal manipulálják a fogyasztókat.
• Mutatjuk, mi segít felismerni a trükköket.

Mitől lesz egy élelmiszer ultrafeldolgozott?

Az élelmiszerek feldolgozása széles skálán mozog. A frissen leszedett, megmosott és csomagolt alma technikailag már feldolgozottnak számít, mégsem említhető egy lapon egy gyorséttermi hamburgerrel. Az ételek osztályozására létrejött NOVA rendszer négy csoportba sorolja az élelmiszereket:

1. Minimálisan feldolgozott vagy feldolgozatlan ételek – ide tartoznak a természetes formájukban fogyasztott élelmiszerek, például friss gyümölcsök, zöldségek, húsok és halak.
2. Feldolgozott konyhai alapanyagok – például növényi olajok, vaj, cukor, só és egyéb olyan élelmiszerek, amelyek önmagukban nem fogyaszthatók nagy mennyiségben, de az ételek elkészítéséhez szükségesek.
3. Feldolgozott élelmiszerek – olyan termékek, amelyeket az 1. és 2. csoportba tartozó alapanyagokból készítenek, mint például a kenyér vagy a konzervek.
4. Ultrafeldolgozott élelmiszerek – ezek iparilag előállított termékek, amelyek számtalan mesterséges összetevőt tartalmaznak, például ízfokozókat, emulgeálószereket, színezékeket, édesítőszereket. Ide tartoznak a csipszek, instant levesek, üdítők, előrecsomagolt péksütemények és a gyorsételek.

A negyedik kategóriába tartozó élelmiszerek tápértéke általában alacsony. Ennek ellenére csábítóak, hiszen ízletesek, így könnyű abban a csapdába esni, hogy többet eszünk belőlük, mint amennyi jól esik.

Milyen hatással vannak az egészségünkre?

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek rendszeres fogyasztása összefügghet különböző krónikus betegségekkel. Kutatások szerint azok, akik gyakran esznek készételeket, cukros gabonapelyhet vagy iparilag előállított pékárut, nagyobb eséllyel szenvednek szív- és érrendszeri problémáktól, cukorbetegségtől és bizonyos daganatos megbetegedésektől. Az UPF-ek gyakori fogyasztása összefügghet az elhízással, alvászavarokkal, asztmával és más légzőszervi betegségekkel is. A magas zsír-, cukor- és sótartalmú, de kevés rostot és vitamint tartalmazó ételek

akár 50%-kal is növelhetik a szívroham vagy a stroke kockázatát.

Egy 2019-es kísérlet során megállapították, hogy amikor a résztvevők két héten keresztül főként ultrafeldolgozott ételeket ettek, napi 500 kalóriával többet vittek be.

Nem minden ultrafeldolgozott élelmiszer egyforma

Bár az UPF-eket érdemes kerülni, nem mindegyik egyformán káros. Egyes kutatások szerint a teljes kiőrlésű kenyér, a natúr joghurt vagy a növényi alapú húsalternatívák fogyasztása nem jár egészségkárosodással.

Ezzel szemben a feldolgozott húsok és a cukros üdítők nagyobb kockázatot jelentenek az egészségre.

A gondot azok az összetevők jelentik, amelyeket otthoni főzésnél nem használunk az ételek elkészítéséhez. Ilyenek a színezékek, aromák, tartósítószerek, édesítőszerek, módosított keményítők, állagjavítók és más adalékanyagok.

Kapcsolódó: 15 egyszerű tipp, amivel olcsóbban jutunk egészséges élelmiszerhez

Miért szeretjük mégis ennyire?

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek egyik legnagyobb problémája, hogy könnyen elérhetők, vonzóak, és sok esetben olcsóbbak is, mint a friss, egészséges alapanyagok. Az Egyesült Államokban az élelmiszer-ellátás 73%-át ezek a termékek teszik ki. Európában az Egyesült Királyságban fogyasztják a legtöbbet. Az UPF-ek hatalmas marketing támogatást kapnak, így szinte elkerülhetetlen, hogy találkozzunk velük az utcai hirdetőtáblán és más reklámfelületeken. 

Ne dőlj be a megtévesztésnek!

A tudatos élelmiszer választás egyre nagyobb odafigyelést igényel a fogyasztóktól, hiszen sokszor találkozhatunk megtévesztő címkékkel és hangzatos feliratokkal, amelyek valamilyen „mentességet” hirdetnek – például a gluténmentes gumicukor esetében –, holott ez inkább marketingfogás, semmint valódi tájékoztatás. Az ilyen jelölések gyakran arra szolgálnak, hogy eltereljék a figyelmet az élelmiszer valódi összetételéről.

Gyakran látunk megtévesztő címkéket és hangzatos jelöléseket az ultrafeldolgozott termékeken (Fotó Getty Images / Juanmonino)

Mi lehet a megoldás?

Ahhoz, hogy egészségesebb döntéseket hozzunk, érdemes alaposabban megismerni az élelmiszerek összetevőit és az előállítási módszerüket. Az ultrafeldolgozott ételek fogyasztásának csökkentése nem könnyű, hiszen ez gyakran az étkezési szokások teljes átalakítását jelenti.

Hosszú távon viszont megtérül, hiszen az ultrafeldolgozott élelmiszerek többnyire tápértékben szegények, és csak növelik az egészségügyi kockázatokat.

Igaz, az ilyen termékeket szinte lehetetlen teljesen száműzni az étrendünkből, de érdemes tudatosan csökkenteni a fogyasztásukat, különösen a feldolgozott húsokat és cukros italokat. Az egészséges étkezés nem az önmegtartóztatásról szól. A cél nem az élvezetek teljes megvonása, hanem egy tudatosabb és fenntarthatóbb táplálkozási szemlélet kialakítása.

Kapcsolódó: Meglepő élelmiszerről derült ki, hogy káros a szívre

Kiemelt kép: Getty Images