Az öregedés érzékeny téma, amit sokan, sok helyen még mindig tabuként kezelnek. Pedig minél kevésbé veszünk róla tudomást, annál valószínűbb, hogy az idő egyszer csak – mondjuk épp 50 felett – beledörgöli az orrunkat a cudar valóságba.

Noha ma úton-útfélen ömlik ránk, hogy milyen kencékkel, műtéti beavatkozással vagy biohackinggel maradjunk inkább örökre fiatalok, a valóság az, hogy az időt a legdrágább kezelések, ráolvasások, de még a legpozitívabb életszemlélet sem tudja megállítani.

Ez viszont szerencsére nem jelenti azt, hogy ne tudnánk lassítani a szervezetünkben az idő előrehaladtával kérlelhetetlenül lezajló folyamatokat. Gerontológusok (azaz az öregedés tudományával foglalkozó szakemberek) szerint, ha arra törekszünk, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki az öregedésből, érdemes az egyszerű, mindannyiunk életébe illeszthető szokásokra összpontosítani. Így lényegesen kevesebbet is költünk majd az olyan divatos módszerekre, amelyeknek nincs bizonyított hatásuk.

Mutatjuk mit NEM kellene tenni 50 felett!

Ha szeretnénk 50 felett is egészségesek, mozgékonyak és fittek maradni, az első lépés, hogy elkerüljük azokat a hibákat, amik nemhogy lassítanák az öregedést, de fel is gyorsítják a folyamatokat. Nyugalom! Szépen, egészségesen öregedni igazából nem agysebészet. Noha vannak olyan genetikai vagy egyéb faktorok, amiket nehezen tudunk kivédeni, néhány banális dologgal sokat tehetünk magunkért.

1. Nem mozogni

Noha sokat hallunk arról, hogy idősebb korban is fontos a testmozgás, sokan még ma sem veszik elég komolyan a dolgot. Fogok én majd futópadon bohóckodni… Pedig szó sincs bohóckodásról: ha tehetnék, az orvosok receptre írnák fel a fizikai aktivitást idősödő pácienseiknek, a sport ugyanis óriási különbséget jelenthet az idősödő ember életminőségében.

Az aerob mozgás például nemcsak a keringésnek tesz jót, de a hangulatnak is. Szakemberek szerint a cél hetente 150 perc mozgás, ami öt napra elosztva napi 30 percet jelent. Kutyafüle, nem igaz?

Kapcsolódó: 5 tévhit 50 felett, amit nem szabad elhinni

A hab a tortán pedig, hogy nem kell spinningre iratkozni vagy szigetköröket futni. Egyszerűen meg kell keresni azt a mozgásformát, ami igazán örömet tud okozni, és beilleszthető a mindennapokba. Az edzés lehet séta, futás, úszás, tánc, biciklizés vagy bármilyen más mozgásforma, akár kiadós gyomlálás vagy kutyasétáltatás is. A lényeg, hogy élvezzük, mert akkor kisebb eséllyel hagyjuk abba.

2. Nem erősíteni 

Az egészséges öregedés szempontjából az aerob mozgás mellett az erőnléti edzés is kardinális kérdés, ez ugyanis lehetővé teszi a mobilitás fenntartását. Ha rendszeresen végzünk súlyzós, vagy valamilyen ellenállással nehezített edzést, nagyobb eséllyel lesz hetvenes-nyolcvanas éveinkben is erőnk kikelni az ágyból.

Az öregedés és az öregkori betegségek, balesetek szempontjából az izomtömeg kifejezetten jelentős faktor. Ahogy öregszünk, izomtömeget veszítünk, de minél több izmot tudunk megőrizni, annál stabilabbak maradunk, és annál kisebb az esélye például annak, hogy egy rossz mozdulatnak csúnya esés legyen a vége. Sőt, a súlyzós edzés a csonttömeget is szaporítja, így még kisebb az esélye a töréssel járó baleseteknek.

A legjobb, ha már fiatal korban elkezdjük az erősítő edzést, de 50 felett sem késő belevágni. Az általános ajánlás, hogy heti két alkalommal 30 perc ellenállásos edzést végezzünk – ez minden korosztály számára előnyös. A súlyzós edzés megint csak sokféleképpen végezhető: a saját testsúlyos edzés éppen úgy jó, mint a kézisúlyzók, vagy nem tréfálok: az erőemelés. Utóbbinak én 41 évesen kezdtem neki.

Ép testben ép lélek, 50 felett is (Fotó: Getty Images)

3. Bezárkózni

Jól tudjuk, hogy a társadalmi elszigeteltség káros hatással van az egészségre, és hogy a magány növeli a fizikai és mentális egészségügyi problémák kockázatát. Éppen ezért fontos, hogy idősebb korban is rendszeres kapcsolatot tartsunk barátainkkal, családunkkal és közösségünkkel. Ne csak várjuk, hogy valaki majd ránk nyitja az ajtót! Vegyük kezünkbe a saját lelki egészségünket, és keressünk társas szabadidős elfoglaltságot kirándulóklubban, táncórán, főzőkurzuson, ahol csak jólesik.

4. Kihagyni a szűrővizsgálatokat

Az egészséges öregedés egyik legfontosabb hozzávalója a rendszeres rákszűrés, ugyanis 50 felett csaknem minden ráktípus gyakorisága nőni kezd. A rák világszerte a vezető halálokok között van, itthon pedig sajnos nem állunk túl jól a korai felismerés és az ötéves túlélés ügyében sem. Ezért fontos, hogy rendszeresen részt vegyünk az ajánlott szűrővizsgálatokon.

Kérdezzük ki orvosunkat, mik az adott életkor és nem estén fontos vizsgálatok, és jelentkezzünk rájuk.

Ha sokára is kapunk időpontot, ami nagyon valószínű: még mindig jobb későn, mint soha.

5, Dohányozni, inni

A dohányzás jelentősen felgyorsítja mind a fizikai, mind a szellemi hanyatlást. Ezért ha valaki dohányzik, a legjobb, amit tehet, ha megpróbál rövid úton leszokni: ez bármilyen életkorban, bárkinek csak előnyös lehet. Emellett az alkoholfogyasztás mértékletessége is kulcsfontosságú: a férfiaknál napi maximum két ital, a nőknél pedig egy ital fér bele, de ha egészen komolyak akarunk lenni, ennyi sem.

Nem arról van szó, hogy szilveszterkor vagy egy szülinapra ne lehetne koccintani, de egyre inkább megdőlni látszik a napi egy pohár bor egészséges mítosz… Ráadásul bizonyos betegségek, például cukorbetegség vagy magas vérnyomás esetén zéró alkoholfogyasztás ajánlott. 

6. Szellemileg ellustulni

Nagyon könnyű belekényelmesedni abba, hogy nem próbálunk ki új dolgokat, nem tartjuk aktívan az elménket. Pedig a kognitív képességek fenntartása érdekében fontos, hogy az agyat is folyamatosan stimuláljuk 50 felett is. Könyvolvasással, jóízű vitával, izgalmas közösségi programokkal, játékkal, keresztrejtvénnyel: számtalan módon frissen tarthatjuk az elménket. Lepjük meg környezetünket éles szellemünkkel: öregember nem vénember. 

Így vegyük rá magunkat!

Sokan azért nem törődnek egészségükkel 50 felett sem, mert az évtizedek alatt berögzült szokások szinte identitásuk részévé váltak, és nehéznek érzik a változtatást, különösen, ha azonnali eredmény nem látható.

Gyakran a mindennapi stressz és a fáradtság is közrejátszik: egy hosszú munkanap után naná, hogy könnyebb a kanapéra huppanni, mint sportolni vagy egészséges ételt készíteni. Emellett sokan úgy gondolják, hogy „már úgyis késő” változtatni. Pedig a kutatások szerint bármely életkorban javítható egészségünk tudatos döntésekkel, és sosem késő csak egy paraszthajszállal egészségesebb életmódba kezdeni.

A motiváció fenntartásához érdemes apró, elérhető célokat kitűzni, például napi 15 perc sétával kezdeni vagy fokozatosan bevezetni az egészségesebb szabadidős szokásokat. Ha pedig közösséget találunk – például egy barátot, aki velünk mozog –, sokkal könnyebb fenntartani a lelkesedést és hosszú távon is kitartani a változtatások mellett.

Kapcsolódó: Ezeket az ételeket inkább kerüld 50 felett!

Kiemelt kép: Getty Images